Baks 2368 lakosú község, Kistelektől 13 kilométerre, északkeletre fekszik. A település a Tisza-menti rétségből kiemelkedő hátságon az 1760-as években települt Baks dohánykertészség, melynek lakóit 1852-ben a Pallavicini uradalom elűzte házaikból. A mai község egy szőlővel beültetett magasparton települt. A helység Sövényházához tartozott és csak 1947-ben vált önálló községgé. Határában Ányáson a középkorban falu virágzott, majd pusztává vált és a XVIII. század végén a Pallavicini család majort és kápolnát épített. A mindszenti révhez vezető út közelében, a volt baksi major területén 1960-ban bronzkori aranyleletet tártak fel. A nagy értékű leletet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi.
Ópusztaszer és Baks között, még a falu előtt másfél kilométerre található a Baksi-puszta, mely a Büdösszék-tóval együtt több mint négyszáz hektáros. Hátteréül a távolban a tiszai ártéri erdő szolgál. A területen az utóbbi években megjelent a kerecsensólyom is. E madár volt a magyarság totemállata, a turulmadarunk. A messzeségben a hajdani grófi lipicai ménes lovasistállói látszanak, s előttünk hattyúfalkák, s fordított gémeskút lebeg a látóhatáron.
http://da.bloglog.hu/page/5/
Jézus Szíve templom
A lelkészség 1945-ben alakul. A misézés ekkor még magánházban van, a lelkész albérletben lakik. Később az új községháza felépültével, a régit kápolnává alakítják, és a kápolna közelében lévő házat is megkapják lelkész lakás céljára. 1980-tól előbb Sövényháza, majd Sándorfalva látja el, 1987-től a csanyteleki plébániához csatolják. A Váci Egyházmegyétől 1993-ban a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez kerül.
2009-ben templom építésébe kezdenek, Germán Géza tervei szerint. A templom olyan stílusú legyen, mintha száz évvel ezelőtt épült volna. Felszentelését 2010. július 31-én Kiss-Rigó László püspük végzi. A harangtoronyban három bronzharang van, amelyeket Gombos Miklós harangöntő mester készített, 340, 140 és 80 kilogrammosak.
