Szegvár 4917 lakosú nagyközség a 130-as/Makó-Hódmezővásárhely- Szolnok/ vasútvonal mellett fekszik. Mindszenttől 8 kilométer után érkezünk Szegvárra. Szegvár a “vizek faluja”: területén folyik keresztül a Kurca és a Kórógy-ér. A község közepén lévő Kórógy-tó a település kellemes színfoltja. Szegvár és környéke valóságos horgászparadicsom. A vadregényes ártéri erdővel körülvett Tisza-holtág három kilométerre van. A gazdag vízivilágnak köszönhetően Szegvár és környéke már az újkőkorszakban lakott terület. A községtől északra, a Tűzköves nevű határrészen feltárt újkőkori település leleteinek egy része a helyi falumúzeumban tekinthető meg. Az ártéri mocsárból kiemelkedő magaspart azért kapta a “Tűzköves” nevet, mert már a középkorban is feltűnt, milyen sok kovapengét lehet találni az Alföld homokvidékén. E pengéket tűzcsiholáshoz használták. Készítésük idején azonban (i.e. IV. évezred) ezek sarlók, fűrészek, fa- és bormegmunkáló eszközök részei voltak. A kőkori falu nevezetessége Európa legrégibb, két hatalmi jelvénnyel ábrázolt istenszobra. A Sarlós Isten, melynek arcát lapos maszk fedi, talán az olymposi Pantheon egyik alakjának, Zeusz apjának legkorábbi, eddig ismert ábrázolása. Sajnos, az 1950-60-as években a világértéket is képviselő település fölé szarvasmarha istállókat és silókat építettek - hallatlan értéket pusztítottak el. Az előkerült leletek részben a szentesi, részben a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. A XII. századtól a XVI. századig Szeg-nek (Zeegh) említik a települést. Ezen a Kurca kiszögellése, nagy kanyarja értendő, amely U-alakban övezi a falut. A XVI. század elején Dóczy János - II. Ulászló főkamarása - a falu birtokosa, aki a Kurca partjára erős fallal övezett kastélyt építtetett. Ettől kezdve Szegvár a neve. A kastélyerőd alapfalait és pincéjét az 1980-as években Vörös Gabriella, a szentesi múzeum régész-igazgatója föltárta, remélhetőleg a jövőben bemutathatók lesznek a romok is. A vízparton látható várszerű fal a Károlyi-kastélyhoz tartozhatott. A XVIII. század elején Szegvár és környéke gróf Károlyi Sándoré lett, aki a mai Heves és Nógrád megye területéről jobbágycsaládokkal telepítette be a falut és új kastélyt építtetett. 1730-ban kastélyát vármegyeháza céljára ajánlotta fel, de a megyeszékhely holléte csak 1776-ban dőlt el Szegvár javára. A nagy múltú Szegvár gazdag, népi építészeti emlékekben és hagyományokban. XIX. századi parasztházak a Kápolna és a Kórógy utcában maradtak fönn. S hogy ezeket fölmutassa, számos tanyai és falusi szálláshellyel várja pihenésre, kerékpározásra, lovaglásra, horgászásra, csónakázásra vágyó látogatóit. A falu központját, a Kossuth teret a névadó politikus 1992-ben készült mellszobra (Tóth Sándor) és a Szentháromság-szobor díszíti. A II. Világháború emlékművének alkotója Tóth Béla (1995). Az egykori, Kossuth téri vármegyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a vármegyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Az egykori megyeháza nemrég még óvoda és nevelőotthon volt. Nem messze a közelmúltban feltárták a Dóczi-udvarház alapfalait és boltozott pincéjét. A Hunyadi utcán a Kurca hídjához érkezünk. A hídfő bal oldalán álló Nepomuki Szent János-szobor 1795-ben készült későbarokk alkotás. A hídról jól látható a vármegyei börtön XIX. századi téglafalának maradványa. Egy, a múzeumban őrzött, 1909-bol származó festmény még épnek ábrázolja.
A Hunyadi János utca jobb oldalán találjuk a falumúzeumot. A XVIII. század végi oszlopsoros, nádtetős épület a Károlyi grófok uradalmi ispánjának háza volt. A tárgygyűjtést a szegvári születésű Jaksa János tanító kezdte az 1848/49-es szabadságharc centenáriumára szervezett országos gyűjtés keretében. A szépen gyarapodó gyűjteményt 1955-ben falumúzeummá nyilvánították. A múzeum kiállítása az újkokori, úgynevezett Tűzköves határrész legszebb emlékeivel kezdődik: a mindennapi élet tárgyi eszközei mellett a híres agyagszobor, a “Sarlós Isten” másolata és egy korabeli lakóház berendezésének rekonstrukciója is látható. Kitüntetett helyet foglalnak el a szegvári Kossuth-kultusz tárgyi emlékei. A nagy államférfi Szegváron is tartott toborzóbeszédet 1848. október 1-én és 1867-ben a falu díszpolgárává választották. Erre emlékeztet 1867. április 9-én dedikált fényképe és Gracza szobrászművész 1908-ban készített Kossuth-mellszobra. A kiállítás nagyobb része a hagyományos népélet sajátosságait tárja a látogató elé. Az egykori szabadkéményes pitvar a múlt századi parasztkonyha hiteles környezetét, edénykészletét mutatja be. A tejesköcsögök, lekváros-fazekak, pálinkás-butykosok, butellák, korsók részben helyi tálasok, részben szentesi és hódmezovásárhelyi fazekasok készítményei. A falumúzeum leglátványosabb része a szegvári parasztszoba. A gerendás mennyezetű és agyagpadozatú, volt ispánlakás életszerű környezete a szegvári parasztok XIX. századi bútorainak, berendezési tárgyainak. A virágmintás, tornyos nyoszolya, a sarokpad, a fúrott lábú székek mellett látunk itt XIX. századvégi sublótot, rajta dohánytartóval s szakrális emlékekkel, findzsákkal, bögrékkel, tálakkal. Külön teremben kaptak helyet a kendertermesztés és -feldolgozás eszközei és a pásztorok használati tárgyai: lóbéklyók, kolompok, fakulacsok, a szőrtarisznya és egy borduda faragott kosfeje. A népélet tárgyi emlékeit Bartucz Lajos professzornak, a falu szülöttének 1910-ben készített fényképei egészítik ki a szegvári kubikosról, iskolás gyermekekről és az egykori falusi bíróról.
A Dóczy-udvarház régészeti leleteit bemutató kiállításon reneszánsz faragványok, bélyeges téglák, vaseszközök, rekonstrukciós rajzok, régi térképek, ábrázolások láthatók.
A múzeum szomszédságában álló római katolikus templom 1737-ben épült, de támpilléres szentélye még középkori. Tornya 1753-ból való. Oltárképe Szűz Mária születését ábrázolja. A klasszicizáló keresztelőkút és a padok 1790-ben készültek. XVIII. századiak a templommal szemben álló, volt tiszttartó házak.
A falu széli Sporttéren a 1960-as években helyreállított szélmalom látható.

http://da.bloglog.hu/page/4/