Kisszállás 2879 lakosú község Kiskunhalastól 25 kilométerre, a Szeged és Baja közötti 55-ös út mellett terül el, vasúton a 150-es/Kelebia- Kunszentmiklós-Tass- Budapest/ vonalon érhető el. A község területén talált ásatási leletek őskori emberi élőhelyre utalnak. A honfoglalás után több falu alakult a mai település környékén. Az egyik Ivánka, 1472-ben Mátyás király egyik, a bajai uradalmat részletező adománylevelében szerepel. Kisszállás nevének utótagjából következtethető, hogy kun település. A középkorban Halasszékhez tartozott. A kunok állattartással foglalkoztak s megkeresztelkedésük után is megtarthatták egy ideig nyelvüket, melyet a régióban fennmaradt úgynevezett kun Miatyánk őriz. A török időkben a település elnéptelenedett, pusztává vált és Lósy István birtoka volt 1641-ig. Ezután többen pereskedtek a birtoktestekért. 1665-ben Lipót császár a kalocsai érsekségnek ítélte. 1736-ban báró Orczi István megvette Ivánkát, s 1846-ig a család birtoka. Ők telepítettek az elnéptelenedett pusztákra magyar jobbágyokat. Kiskunhalas város is bérelt itt pusztát legeltetésre, majd a szántóföldi művelés is teret nyert. 1846-ban Stametz Mayer János bécsi bankár vette meg a területet és egészen 1944-ig leszármazottai birtokolták az uradalmat. 1871-ben történt meg Kisszállás községgé alakulása. A II. Világháborúban hadiesemény nem történt területén. Az új gazdasági berendezkedésnek megfelelően itt is termelőszövetkezetek alakultak. 1997-re már csak a Bácska Mezőgazdasági Szövetkezet működött a községben, a többi jogutód nélkül feloszlott, beolvadt, vagy kft-vé alakult. Mivel a lakosság több helyről származik, hagyományokat sem őriznek a községben. Csupán az egyházi események jelentenek közös kötődéseket. A hívők csaknem 100 %-a római katolikus.
A község neves szülöttei között megemlítendő Treitz Péter /1866-1935/, aki agrogeológusként vált ismertté.

http://da.bloglog.hu/page/5/