Zsana 869 lakosú község Bács-Kiskun megye délkeleti részén, a Dorozsma-majsai homokháton, Kiskunhalast Szegeddel összekötő 5408 sz. út mentén, Kiskunhalastól 16 kilométerre fekvő település. Az egykori halasi határhoz tartozó, Kőkút és Eresztő puszták területéből alakult község területén évezredekkel ezelőtti telep nyomai is fellelhetők. Árpád-kori települések emlékét őrzi egy kőből épült templomból előkerült bronz körmeneti kereszt. A török kortól a környék elnéptelenedett, lakói a közeli városba menekültek, a terület pusztasággá vált. A XVIII. század közepétől, a redempciót követő tagosítások következtében kialakultak a tanyák. A lakosság jelentős része ma is a külterületen él. A halasi műút melletti egykori tanyaközpont 1952 óta önálló község. Az elmúlt évtizedekben tapasztalható népességcsökkenés a tanyák számának csökkenésével függ össze. A lakosság elsősorban a hagyományoknak megfelelően mezőgazdasággal foglalkozik. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaság megszűnésével a helyi munkalehetőség korlátozottabbá vált. A környék legjelentősebb ásványi kincse a földgáz, kitermelése napjainkban is folyik. Zsana nevét az 1979-ben történt hatalmas gázkitörés tette országosan ismertté. :”egy csendes januári éjjel, Zsana mellett, egy-óra-tizenötkor a föld feladta kegyelmes türelmét: némaságát elunva harsonázni kezdett, s országra szóló bömbölése huszonhárom napig egységbe fogta, ötágú lángja aggódó - segítő, szép közösséggé olvasztotta össze ezt a közönyös, eltompult hazát.” Itt alakították ki az ország egyik legnagyobb földalatti gáztároló mezőjét, ahová nyáron benyomják az exportból érkező gázt, télen pedig az új kutakon kitermelik. Az ország téli gázfogyasztási csúcsigények kielégítésében komoly szerepe van a modern technológiai rendszernek. A mezőgazdaság helyi jellegét elsősorban a tanyavilág hagyományai, a volt termelőszövetkezetek és állami gazdaság tevékenysége határozta meg. A szarvasmarha-, sertés-, juhtartás mellett gabonát és szálastakarmányt termelnek, az utóbbi évtizedekben szőlő és gyümölcsösök telepítésére is sor került. A külterület jelentős része legeltetésre alkalmas rét. A településen ma nem működnek gazdasági társaságok. A félszáz egyéni vállalkozó fele mezőgazdasággal, élelmiszer-iparral foglalkozik, a többi szolgáltat illetve kereskedelemmel foglalkozik. A tanyai lakosság iskolai ellátását a XX. század elejétől közepéig 5 külterületi iskola biztosította. Zsana község önállóvá válásával központi iskolát építettek. A kisebb gyermekek ellátásáról napközi otthonos óvoda gondoskodik. A településen művelődési ház és könyvtár működik, egy sportpálya van. Évenként októberben rendezik a hagyományos szüreti bált. 1996-ban több beruházást indítottak a településen. Az ezredfordulóig további útépítésekkel, fűtéskorszerűsítéssel és egészséges ivóvíz megteremtésével kívánnak jobb életfeltételeket teremteni az itt élőknek.
http://da.bloglog.hu/page/5/
