Balotaszállás 1653 lakosú község Kiskunhalastól délre, 10 kilométerre található. Vasúton a 150-es/Kelebia-Kunszentmiklós-Tass- Budapest/ vonalon érhető el. A táj felszíne hullámos síkság. Talaja jórészt futóhomok. A talajvíz a terület nagy részén 2 méternél magasabban található, mennyisége azonban csekély. A felszín alatt termálvizet, kőolajat, földgázt találtak, kitermelésük jelenleg is folyik. A község területe 1945 előtt Kiskunhalas egyik pusztája volt. Nevét állítólag Balta kun kapitányról kapta. Határában honfoglalás kori sírlelet találtak. Az első írásos emlék 1493-ból származik. /Balthaszallasa/. A halasi gazdák itt tartották állataikat. A XIX. század közepén népesült be, vált jellegzetes tanyás településsé. A település 1952-ben alakult önálló községgé Kiskunhalasnak Alsószállás, Balota, Göbölyjárás és Füzes pusztái egy részéből, Göbölyjárás néven. Ekkor a lakosok száma 3600 fő, 899 portán. 1945 előtt a lakosság főleg szőlő- és gyümölcs termelésből élt, jelentős volt a szarvasmarha- és juhtenyésztés is. 1945 után az erdőgazdálkodás is fejlődésnek indult. A korábbi állattenyésztési ágak mellett baromfi- és sertéstenyésztéssel is foglalkozni kezdtek. 1948-1950 között alakult meg a Kossuth, a Petőfi és a és a Keleti Fény Termelőszövetkezet. 1950-ben egyesültek Petőfi Termelőszövetkezet néven. 1953-ban a tagság fele elhagyta a közös gazdaságot. 1956-ban a Petőfi Termelőszövetkezet 3 részre szakad: a nincstelenek maradtak az anyatéeszben, a volt újgazdák a Dózsában, a jobb módú középparasztok pedig a Kossuthban tömörültek. 1959-ben a Dózsa és a Petőfi újból egyesült, a Kossuth maradt külön. 1962-re mindkét termelőszövetkezet megerősödött. Ekkor alakult 2 újabb termelőszövetkezet is, a Zöldmező és a Balassi. 1962-ben a község lakosságának 85- %-a tsz-tag lett. 1966-ban a Petőfi és a Kossuth egyesült, s Kossuth néven 4500 kh-on kezdett gazdálkodni. A Zöldmező és a Balassi Temelőszövetkezetek 1967-ben történt egyesülésével pedig létrejött az Aranyhomok Termelőszövetkezet. Mindkét termelőszövetkezet közgazdasági adottságai rosszak voltak, állatállományuk alig volt. Az egyesülést követően azonban jelentősen megnőtt a juhállomány. Az Aranyhomok Termelőszövetkezet az 1969-70-es években már pecsenyebárányokat exportált Olaszországba. Főleg ősziárpa- és burgonyatermesztése volt még jelentős. 1990-ben a Kossuth Termelőszövetkezet Vagyonkezelő Szövetkezetté alakult, az Aranyhomok jogutód nélkül megszűnt. 1950 és 1989 között működött a településen a Kiskunhalasi Állami Gazdaság balotaszállási részlege, tevékenységét elsősorban a borászat jellemezte. A lakosság száma a XX. század első felében folyamatosan növekedett, az 1950-es évektől pedig fokozatosan csökkent, melynek egyik oka az erőltetett termelőszövetkezetesítésben, majd a munkahelyek számának csökkenésében kereshető. Amíg Balotaszállás Kiskunhalas pusztája volt, pusztai iskolák épültek az egyes pusztarészeken. A pusztai iskolák 1973-ra megszűntek, jelenleg 1 általános iskolája van a községnek, ebben átlagosan 150 diák tanul. A falu óvodájában 5 óvónő foglalkozik a több mint 50 kisgyerekkel. A község művelődési háza az 1960-as években épült. A közelmúltban épült fel a római katolikus templom, melyet a történelmi egyházak közösen fognak használnak.
http://da.bloglog.hu/page/5/
