Kiskunhalas 29957 lakosú város az 53-as főközlekedési út, valamint a 150-es/Kelebia- Kunszentmiklós-Tass- Budapest/, 154-es/Bátaszék- Baja- Kiskunhalas/ és a 155-ös/Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza/ vasútvonalak mentén fekszik. “Halas nagy, Halas hatalmas!” - szinte a szállóige rangjára emelkedett ez a mondás a Kiskunságban. Nem véletlenül, hiszen Kiskunhalasnak 112 ezer holdnyi földje volt, elnyúlva egészen a szegedi határig. A honfoglalók is laktak már ezen a helyen, a kunok a tatárjárás után telepedtek le, a kiváltságaikat 1290-ben kapták meg. Halas a hét kun szék egyike lett. 1436-ban városi rangra emelkedett. A török időkben súlyos pusztításokat szenvedett el a térség - ezt követően a Habsburgok 1702-ben, a többi kiskunsági településekhez hasonlóan, a német lovagrendnek zálogosították el. Az itt lakók 1745-ben váltották vissza kiváltságaikat. Félegyháza elott, 1753-ig volt a Kiskunság székvárosa. A XIX. században a lakosság számára még a szarvasmarha- és juhtartás biztosította a megélhetést, később itt is, mint az egész Homokhátságon, növekedett a szőlő- és gyümölcstermesztés jelentősége. Az évtizedek során Kiskunhalas a maga történelmére büszke, lokálpatriotizmusát megőrző várossá vált. Határában 1950-ben több önálló község, Balotaszállás, Harkakötöny, Kunfehértó és Zsana született. Gazdagodását az utóbbi évtizedben nagyban szolgálta a környéken feltárt olajkincs. Ma már lüktető város, nem kis részben a rajta keresztülhaladó, a forgalmat délre vivő főközlekedési útnak köszönhetően. Gazdag hagyományaiból kiemelkedik a csipkevarrás. A Csipkeház erre az egyedülálló, világhíres kézimunka-technikára, s mestereire hívja fel a figyelmet. Történelmi időkre, hősökre, a Rákóczi-szabadságharc halasi csatájában elesett vitézekre emlékeztet az ország egyetlen köztéri kuruc-szobra, míg a jeles irodalomtörténész-teológus, Szilády Áron emlékét a róla elnevezett gimnázium őrzi. Itt született még Thorma János festőművész és Nagy Czirok László néprajzi író.
A Szent Péter-Pál római katolikus templom 1770 körül épült barokk stílusban. Mellette a híres halasi feszület: Krisztus a homlokát törli , és a testét nem szögek, hanem kötelek feszítik keresztre.
A református templom az előző templom helyére épült 1772-ben barokk stílusban, megtartva az 1702-ből való tornyot. 1818-ban meghosszabbították, és keleti oldalára új tornyot emeltek. A parókiája a XVIII. századi barokk épületben található.
A Csipkeház 1935-ben műhelynek épült, 1939-ben kibővítették. Középső részén múzeum mutatja be a halasi csipke történetét, remekeit.
A Végh-kúriában, a klasszicista műemlékben Diószegi Balázs festőművész alkotásai láthatóak.
