Uszód 1087 lakosú község Kalocsától északnyugatra, 13 kilométerre fekszik a Dunaparton. Uszód nevét a fennmaradt írásos emlékek 1318-ban említették először. Nevének alapja valószínűleg az úszó, úsztató főnév lehet. Határát gyakran pusztították árvizek. A török megszállás alatt a szegedi szandzsák kalocsai náhijéjébe tartozott. Ferdinánd király 1559. február 3-án élethosszig tartó birtoklásra egri tiszteknek adományozta, amely jelzi a magyar közigazgatás jelenlétét a török megszállás alatti területeken is.  A mai lakosság ősei 1620 körül népesítették be Uszódot, melyben a vallástörténet is szerepet játszott. A betelepülők zöme a református vallást gyakorolta, miután ok kevesebb ünnepnapot tartottak, mint a katolikusok, a török adószedők szívesebben látták őket a birtokokon. A török elleni felszabadító háború után Uszód a kalocsai érsek birtokába került, majd a király 1832. július 5-én és augusztus 25-én kelt rendelete értelmében a kalocsai káptalan dotatiojára elkülönítették. A második Világháború előtt a reformátusok kettő, a katolikusok egy iskolát tartottak fenn.
Református egyháza már 1659-ben létezett, templomát 1790-ben építették. Református templomát 1901-ben újjáépítették.
A római katolikusok száma a XIX. században kezdett nagyobb mértékben emelkedni. Római katolikus plébániáját 1870-ben szervezték, Régiszi Szent Ferenc tiszteletére ebben az évben szentelték fel templomukat, melynek festése 1940-41-ben történt.
A Benedek Péter Emlékház a község naív festőjének képeit és helyi néprajzi érdekességeket mutat be.

http://da.bloglog.hu/page/5/


Régiszi Szent Ferenc templom

A templomot 1870-ben építették.

Anyakönyvek: 1870-től.