Tass 2959 lakosú község az 51-es főközlekedési út és a 150-es/Kelebia-Kunszentmiklós-Tass-Budapest/ vasútvonal mentén, Kunszentmiklóstól nyugatra, 8 kilométerre fekszik. A község neve honfoglalás-kori jelenlétről tanúskodik, bár a határában felszínre bukkantak régebbi leletanyagok is. A név azonban egyértelművé teszi, hogy ősi magyar település. Az Árpád-kor leszármazási táblázatából tudjuk, hogy Tas fejedelemfi Árpád unokája volt, s ezt a birtokot ő ülte meg. Szent István király idejében Tass neve Fejér vármegyében a Solti Székhez tartozott. 1109-ben Kálmán király átíró-levelében maradt ránk a község első említése. 1284-ből Tass a Csepel- szigettel együtt királyi birtok lett, s a királyi asztalhoz tartozó tárnokok és ételhordók szálláshelyét biztosította. A tatárjárás után egy okirat az Ákos nemzetség földjeként említi, ahol 69 család halászati és révjoggal rendelkezett. A későbbi századokban végig megőrizte fennállását. Nemesi jogait 1514 után veszti el. A török időkben a budai szandzsákhoz tartozó falu volt. A reformáció idején a község áttért a református vallásra, s többségében ma is reformátusok lakják. A Rákóczi-szabadságharc megérintette a falut: a fejedelem maga is átment seregével rajta, amikor tarackokat szállított. A reformkorban sok haladó család lakta: Fáyak, Szemerék, Sőtérek, Kandók. Legkiemelkedőbb személyiségként tisztelik a falubeliek Földváry Gábor emlékét, aki létrehozta a Nemzeti Színházat, a Vakok Intézetét és az első Hitelszövetkezetet. Neves alakja a falunak Darányi Ignác, egykori földművelésügyi miniszter is, ő hozta létre a Földtani Intézetet és a Mezőgazdasági Múzeumot. Itt élt Hóman Bálint kultuszminiszter is, aki Szekfű Gyulával együtt megírta 10 kötetben a magyar nemzet történetét. Ez mindmáig nélkülözhetetlen tudományos forrásmunka.
Az 1644-ben épített régi templom romos állapota miatt 1866-ban lebontották, és Földváry József kezdeményezésére megépítették a mai is látható impozáns református templomot 1888-ban klasszicista stílusú eklektikus jegyekkel. A szószéke igen magasan áll, a karzattal egyvonalban  kőalapzaton tölgyfa ballusztrádokkal körülvéve. Az úrasztala is körülkerített, tölgyfa ballusztrádos, a Mózes-pad zárt. Két márványtábla őrzi az akkori egyházi személyek és presbiterek neveit. A templom orgonája szintén 1888-ban épült, működik, Országh Sándor műve. A templom tornya 57 méter magas, íves boltozattal, csillagos buzogány és kakas díszítéssel.
A római katolikus templom is klasszicista műemlék, mely 1822-ben épült. Különlegesen szép és értékes oltárképe a Háromkirályok imádását ábrázolja, melyet Spielberger János festett.
A Darányi-kastély, amely két miniszternek is rezidenciája volt, a XVIII. század végén épült klasszicista műemlék.
A Szerbith-kastély szintén a XVIII. században épült, késő barokk és klasszicista stílusjegyekkel. Jellegzetessége az úgynevezett római légfűtéses rendszer. Egyoldalt oszlopos-tornácos, kéttraktusos, 10 helyiségből álló nemesi kúria.
Jellegzetes szép épület az úgynevezett Bata-féle tornácos, oszlopos népi barokk parasztház.
A vasútállomástól nem messze található gróf Nemes János kastélya is. A szájhagyomány úgy tartja, hogy Liszt Ferenc is megfordult itt.
A református temetőben még szép számmal lelhetők fel faragott kopjafák. Itt található a Nemzeti Színház alapítójának, Földváry Gábornak a családi sírboltja, melyet Ybl Miklós tervezett.


http://da.bloglog.hu/page/5/