Kunszentmiklós 9104 lakosú város a 150-es/Kelebia- Kunszentmiklós-Tass- Budapest/ és a 151-es/Kunszentmiklós-Tass- Solt-Dunapataj/ vasútvonalak mentén fekszik. Az egyik “kis-Duna”, a Bak-ér partján, vizenyős rétektől övezett magaslatokon, a bronzkor óta volt település, a történelem viharaitól pusztítva, majd újjászületve: Gerendaegyháza, Tatárszállás, Tatárszentmiklós mind a jelenlegi város területén volt térben és időben. A kunok, Kötöny király szilaj népe IV, Béla idején, a XIII. században telepedtek a tatárdúlás perzselte vidékre. A vidéket a török is kikezdte, csak néhány település tartotta magát az oszmán igájában, köztük a Felső-Kiskunság jelenlegi fővárosa, Kunszentmiklós. A felszabadító felséges császár újabb csapást mért ősökre: 1702-ben jobbágysorba taszította és a német lovagrend számára elzálogosította a kiskunokat. A szabadság alig váratott egy emberöltőt. A kiskunok, így a szentmiklósiak is, 1745-ben pénzben válthatták meg szabadságukat. Ez volt a redempció. A kálvinista ősök alapították 1679-ben a “Scholát”, a mai Baksay Sándor Református Gimnázium ősét. E nagy múltú, messze földön híres intézmény falai közül került ki több mint három évszázada Kunszentmiklós, a Felső-Kiskunság és a Duna-mellék értelmiségének jelentős része. Múzeumi könyvtára már a XIX. században is jelentős bibliotéka volt. A gimnázium mellett van a református parókia, melyben van Herman Ottó szerint a legmagyarabb pap, Baksay Sándor püspök, szépíró, néprajzkutató és műfordító emlékszobája.  A főtéren foglal helyet a 1786-1792 között barokk stílusban épített későbarokk stílusú református templom. Tornyát a XIX. században az ifjú Hild József építette át. Falán egykori árvizek szintjét jelzőtábla van. 1826-ban épült klasszicista stílusban a műemlék jellegű városháza. Falán fekete márványtábla őrzi Petőfi Sándor 1845. évi látogatásának emlékét. A városháza előtt áll az I. Világháborús emlékmű, illetve Petőfi mellszobra. A város büszke Petőfi hagyományaira Itt írta híres versét. a “Megy a juhász a szamáron”-t. Testvére, Petrovics István itt volt árendás, akiről azt tudjuk, hogy a redempció 100 éves évfordulóján lovasversenyt nyert. Petőfi sírig hú barátja. Bankós Károly szintén Szentmiklós szülötte volt.  A főtérről nyugatra egy nyílegyenes utca visz a római katolikus templomhoz, mely Szent Miklós nevét viseli. A templom elődjét 1787-ben építették. A jelenlegi kereszthajós, külsejében neoromán, belsőjében neogótikus templom 1906-ban készült el. A templom belsejét a közelmúltban újították fel. A freskókat Somos Miklós Munkácsy-díjas festőművész készítette.  A központtól déli irányba haladva találjuk a 1820- körül klasszicista stílusú Virágh-kúriát. Lakója volt Virágh Gedeon honvédőrnagy, aki az 1848/49-es szabadságharc idején huszárait hazahozta Csehországból. A kúria épületében van a Kiskunsági Nemzeti Park helytörténeti múzeuma A gyűjtemény anyaga gazdag történelmi, néprajzi, irodalomtörténeti és természetrajzi szempontból.  Tovább haladva a kecskeméti úton egy balra nyíló utcában van városuk szülötte, Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész szülői háza. A helyreállított házban a művész jellegzetes stílusában készült, a kiskunsági tájat, embereket ábrázoló képei vannak kiállítva. Kunszentmiklós határai is bőségesek látnivalóban. A Kiskunsági nemzeti Park II. számú területe. a kiskunsági szikes puszta hazánk második legnagyobb kiterjedésű pusztája . Különleges élővilágából kiemelt jelentőséggel bír a pusztai gyalogcincér és az európai viszonylatban is legnagyobb szabadon élő túzokállomány. A kiskunsági tanyavilág építészetét reprezentálja a város határában lévő selyemtanya. A XIX. század közepén épült kisparaszti állattartó tanya védett. és múzeumként. valamint kutatószállásként üzemel. Az egykori pest-péterváradi postaút állomása volt a mai szabadszállási út mellett lévő Nyakvágó csárda. Nevét az 1801-ben történt bűnesetről (a csaplárosné nyakát szerelemféltésből elvágták) kapta. Az épületben kisebb néprajzi gyűjtemény található. A közelben lévő bösztörpusztai génbankkal (régi magyar háziállatfajták gyűjteménye) és csárdával együtt az idegenforgalmat szolgálja. Itt rendezik meg immár hagyományosan a népszerű Pünkösdi Napokat.



http://da.bloglog.hu/page/5/