1994. május 27.

Támaszkodj rám, leányom! Ne engedd meg a holtaknak, hogy visszavigyenek magukhoz. ¹ Ettél gyümölcsömbõl?

Igen, ettem Szavadat, és az az élet.

és újból életre keltél. én vagyok a Feltámadás. Te feltámadtál. ² Tanuld meg, hogyan munkálkodik Lelkem. Lelkem mélyen megindult, amikor látta, hogy holtan fekszel a halottak között. Másokkal együtt leszálltál a sír mélyére, a sötétségbe, a feloszlásba. ³ Testem része, városom! Volt füled, de semmit sem hallottál. Volt szemed, de semmit sem láttál. Vétkeid miatt elnehezülve fuldokoltál porlepetten a porban. ⁴ Pedig egyikõtök sem született ott. És én, látva nyomorúságodat, elteltem szánalommal. Szemem belefáradt a szomorkodásba. Naphosszat szólítottalak, de senki sem figyelt panaszos hangomra. Nevem tiszteletére, és annak a kéznek tiszteletére, amely téged teremtett és erõsen tartott, valamint hûséges szeretetem miatt felfedtem elõtted Arcomat és rád ragyogtattam világosságomat. Az Egyeduralkodó állt elõtted, és Szentlelkem minden eddiginél bõségesebben lehelte rád az élet, a feltámadás leheletét.

Majd az Ige felkent téged, és elhelyezte benned királyi trónját. és mivel tiszteletet akart nyújtani koronájának a porban, ⁵ felemelt a porból diadalmaskodva benned, aki erejének virága lettél. Látod, leányom, hogy szeretetem csodát mûvel a halottakkal…
Majd megszólaltam szentélyemben ⁶ megnyitottam és dicsõségemben bevonultam birtokomra. Én erõsítettelek meg város, hogy a megtévesztés és a csalás képtelen legyen hadait ellened felvonultatni, mivel téged azért támasztottalak fel, hogy a Királlyal ⁷ járj diadalútján.

És most, hogy feltámasztottalak, mindazt teljesen fel kell adnod, amit a világ kínál neked. Most, hogy feltámasztottalak, ne nézz se jobbra, se balra, csak a fenti dolgokra! Gondolataid legyenek égi gondolatok! Engem lélegezz be, ne a port! Feltámadásodban megvontam tõled világi ruháidat és lelkedet most díszes ruháimmal ékesítettem. Igen, bölcsességbe öltöztettelek… és most rajtad tükrözõdik a láthatatlan Isten arcmása, hogy az istenségbe ⁸vezessen téged. Kértem az Atyát, hogy én magam lehessek öltözeted, hogy megszentelõdésre vezesselek. Végre szabad vagy!… és ebben a képmásban fogom népemet egységre vezetni.

Légy szelíd és türelmes a második feltámadásig! Kegyelembõl kaptad az örökbefogadás Lelkét, ezért tudja ajkad kiáltani, hogy “Abba”. Ez a kegyelem elégséges ahhoz, hogy az égbe vezessen téged. Lelkesen és bizalommal folytasd utadat, mivel én vagyok Szent Társad, és még azt is viseld el ellenkezés nélkül, ha üldöznek. Lassanként felemelem a lelkedet takaró fátylat, hogy dicsõségem teljességében velem együtt te is láthatóvá válj. ÉN VAGYOK veled van. Dicsérd az Ament, és értem élj! Ez rövid emlékeztetõ volt, nehogy megfeledkezz arról, hogy hol találtalak.

1 A lelkileg halottakról van szó. Jelentése: hogy ne érjen a világ kísértése engem, távol kell maradnom a kísértéstõl.
2 Az Úr az elsõ feltámadásról beszél, a Szentlélekben való lelki feltámadásról.
3 Visszaemlékszem, hogy éppen megtérésem elõtt látomásom volt egy leprásról. én voltam a leprás.
4 Jézus a lelkileg halottakra utal.
5 “a porban” Urunk kifejezése, amelynek jelentése: “benned”, mivel mindannyian porból lettünk,
6 azt jelenti, hogy Isten az én bensõmben szólt,
7 Jézussal
8 az isteni életbe