Kardoskút 979 lakosú községe Orosháza és Tótkomlós városok között fekszik a 125-ös/Mezőtúr- Orosháza – Mezőhegyes/ vasútvonal mentén. 1950-ben a hódmezővásárhelyi tanyavilágból önállósult. Híressé kőolaj -és földgázlelőhelye tette. Ebben az időszakban került Békés megyéhez, mert korábban Csongrád és Csanád megye része volt Nagyon hosszú ideig Kardoskút területe puszta volt, amit orosházi és vásárhelyi telepesekkel népesítettek be. A betelepítést segítette, hogy az 1893-ban megépített Tótkomlós- Orosházi vasútvonal érintette a pusztát.
A Kardoskút- Fehér-tavi Természetvédelmi Terület központi része a kelet-nyugati irányban elnyúló Fehér-tó. A Fehér-tavat régészeti emlékei, a pusztákhoz kapcsolódó növénytakaró és állatvilág együttese, illetve a madárvonulásban betöltött rendkívül fontos szerepe miatt Magyarország legértékesebb természetvédelmi egységei között tartják nyilván. Kardoskút a vizes, pusztai élőhelyekhez kötődő vonuló madarak egyik legfontosabb alföldi megállóhelye. A tómeder az éjszakázó- és a pihenőhelyet biztosítja, a környező puszták és mezőgazdasági táblák pedig a táplálékforrás szerepét töltik be.
A fészkelő madarak közül a fokozottan védett gulipán emelhető ki. A Fehér- tónak az európai madárvonulásban betöltött szerepe szinte egyedülálló. Egyes években a vonuló vadlibák száma eléri a negyven-ötvenezret, a vadrécéké a százhúszezret és a megritkult darvak tizenöt-húszezres őszi éjszakázó állományai is gyakoriak. Az alkalmilag idevetődő madárfajok közül a vékonycsőrű póling, a pártásdaru, a vörösnyakú lúd, a kislilik, a vándorsólyom és a récecsapatokra vadászó rétisas nemzetközi jelentőségű. Az UNESCO e jelentős pihenőhelyet nemzetközi értéknek minősítette. Kardoskút- Fehér-tó értékeit a helyszínen található bemutatóteremben lehet tanulmányozni. Ugyancsak érdeklődésre tart számot az itt található szürkemarha, valamint a cigája és a racka juhnyáj.



http://da.bloglog.hu/page/4/