Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Geszt

2014. december 23. 05:10 - Andre Lowoa

Geszt település nevével, első alkalommal az 1213-as Váradi Regestrumban találkozhattunk. Geszt határközség 877 főt számláló település a román határ mellett, Békés megye északkeleti térségében. Az Anjouk korában feltehetően adománybirtok. Lakosai kezdettől fogva mind magyarok voltak, akik a XVI. század első felében protestánsok lettek. 1514-ben a Dózsa parasztháború idején Gesztről Dózsának 9 katonája volt a 200 lakos közül. 1602-ben a török felégeti a falut. A Rákóczi szabadságharc bukása után a település birtokjogáért több főúr pereskedett. A királyi tábla előtt folytatott pert végül is Tisza László nyerte meg és 1766. augusztus 9-től birtokolta. A Tisza család birtoka korábban Borosjenőben volt. A Tiszák évszázadokra visszamenően kimutatták családjuk nemesi származását. Bizonyították kapcsolataikat Rudolf királlyal, akitől 1578-ban kapták a nemességet, majd I. és II. Rákóczi Györggyel való kötődésüket. Itt születtek a grófi család nevezetes tagjai a XIX. és XX. században: Tisza Lajos, Bihar megye nagyhatalmú adminisztrátora. Jókai róla és gyermekeiről mintázta a Kőszívű ember fiai című regényének szereplőit. Tisza Kálmán, “az öreg kegyelmes”, a “bihari pontok” szerzője, a szabadelvű párt élén 1875-től 15 éven át miniszterelnök. Tisza Lajos, a szegedi árvíz újjáépítési királyi biztosa. Az ifjúkorában elhunyt Tisza Domonkos költő, Arany János tanítványa. Tisza István, a vasakaratú, következetes államférfi, a dualizmus legkoncepciózusabb védelmezője. 1772-ben épült barokk stílusban a Tisza-kastély. 1790 körül oldalszárnnyal bővítették. A Tiszák 1944 őszéig birtokolták az uradalmi jogokat. A nevezetes történelmi személyiségek között kimagasló irodalmi örökséget hagyott ránk a XIX. század költőóriása. Amire Geszt lakossága jogos önérzettel gondolhat, az Arany János itt tartózkodásának története. A költő is szívesen emlékezett Gesztre, az itt töltött néhány hónapra. 1851. május 13-án érkezett Gesztre, mint a Tisza család legkisebb fiának megfogadott házi nevelője, s október végén költözködik, hogy elfogadja Nagykőrösön a felkínált tanári állást. Szállást a kastély emeleti “pavilon”-szobájában kapott, de ő szívesebben tartózkodott a kis kerti lakban. Tanítványával - Domokossal - komolyan, nagy hozzáértéssel foglalkozott. A geszti tartózkodás költői élményforrássá is alakult. Négy verse Geszten született: a Hajnali kürt, A dajka sírja, A gyermek és szivárvány és a Domokos napra. Másutt született, ám témaválasztását tekintve geszti vonatkozású a híres Ágnes asszony című ballada és a tetemre hívás. Gesztnek 1850-ben 1300 lakosa volt. 1920-ban 1821 volt a lakosok száma, majd fokozatosan csökkent, különösen 1960-tól. 1960-ban 1468 lakos. A lakosság jelentős része mezőgazdaságból élt, 1960-tól a legtöbben a termelőszövetkezetben dolgoztak. A szövetkezet felszámolása után egyre több a munkanélküli. Jelenleg elöregedő, lassan elsorvadó falu képét mutatja a település. Jelentősen megnőtt a roma kisebbséghez tartozók száma.
A község közepén 37 méter magas református templom emelkedik ki a gesztenyefák közül. A török időben lényegesen kisebb volt és zsúpfedeles. A templom 1745-ben, a barokk tornya 1776-ban épült. Többször is átalakították, utoljára 1928-ban.
A templom és a lelkészlak között keskeny gyalogút vezet a Tisza-család hajdani kastélyához. A kastély klasszicista stílusban épült egy erkéllyel és két terasszal. Magasföldszintes, középső része emeletes, kupolás tetejű épület. Hozzá nagy kiterjedésű park tartozik. Eredeti fundamentumán épült ujjá, berendezése a Petőfi Irodalmi Múzeum irányításával alakult ki. Az emlékház gyakori látogatottságát a vendégkönyv tanúsítja. A házikótól kőhajításnyira emlékoszlop őrzi halhatatlan költőnk nevét.
Az ótemetőben található Tipold Antal Honvéd ezredes és édesanyja sírja, aki a szabadságharc bukása után Geszten, a Tisza családnál kapott menedéket. A sírkövön a következő felirat olvasható: “Itt nyugszik Tipold Antal Honvéd ezredes és dandárparancsnok, Az 1848/49 diki magyar Szabadság Harcznak egyik nemes áldozata. Szül. Pápán 1814 Octóber 14-én Megh. Geszten 1868 Február 15-én” Az ezredes sírját az általános iskola tanulói tartják rendben.

http://da.bloglog.hu/page/4/



komment
süti beállítások módosítása