Gyula 33044 lakosú város a 44-es főközlekedési útvonal mentén a román határ mellett a Fehér-Körös bal partján terül el. A helységet érinti a 128-as /Békéscsaba- Kötegyán -Vésztő- Püspökladány/ vasútvonal is. A város Erdély kapujának vagy kis Erdélynek is mondható, mivel magyar, német és román etnikai összetételű. A történelem folyamán és ma is a három nemzet békésen él egymás mellett. Mindegyik nemzetiségnek van saját temploma, egyházközössége, nemzetiségi és néprajzi szokásaikat híven őrzik. A Gyula környéki táj esztétikai adottsága mellett kiemelkedő jelentőségűek a folyóvizek. A Körösök az ország legtisztább vizű folyói, halállományuk gazdag. A folyópartok, mint védett területek tájképileg különösen szépek. A terület gazdag vadászati lehetőségekben. A város első hiteles említése 1214-ből való, neve ekkor Gyulamonostora. A gyulai uradalom létrehozója Károly Róbert királyunk, melyet Zsigmond király Maróthi János macsói bánnak adományozott 1403-ban. Maróthi János a gyulai uradalom legnagyobb szervezője és a vár építtetője.       1404-ben Gyula már mezőváros, ekkor kerül át a névadó Békésről a megyeszékhely Gyulára. Tulajdonosai között találunk gazdag főurakat, magát Mátyás királyt, majd fiát Corvin Jánost, erdélyi főnemeseket, míg végül 1552-ben az uradalom Ferdinánd kezére száll vissza. A vár létesítése 1405 körül kezdődhetett, ma is Közép-Európa egyetlen épen maradt, és lényeges átépítést nem szenvedett téglavára. 1849. augusztus 23-án 1300 honvéd, és az aradi vértanúk között tíz tábornok Gyulán tette le a fegyvert. A város sok csapást átélt a XIX. században tűzvészt, árvizeket, járványokat. Lassú fejlődés mégis volt, a századfordulóra 20.000 körüli a város lakossága. A trianoni békeszerződés a várostól 5-6 kilométerre húzta meg a magyar-román határt, így Gyula elvesztette vonzáskörzetének javarészét. A második Világháború után kevés ipart kapott a város, így nagy volt az elvándorlás. 1950-ben elveszítette megyeszékhelyi központi funkcióját, de 1977-ben hozzácsatolják Gyulavári községet, így a területe kissé megnővekedett.
A belvárosi római katolikus templom török dzsámi helyén épült barokk stílusban 1777-ben Johann Linch osztrák építész tervei alapján. Szentélyében van az építtető Harruckern Ferenc síremléke, mely Martin Schmidt alkotása 1777-ből. A bejárat felett látható a Harruckern János Györgynek és feleségének, Dirling Antóniának címere.
A Szent József–templom Nuszbeck József gyulai mester építette 1863-1866 között klasszicista stílusban, romantikus elemekkel. A két oldalán levő fülkében Nepomuki Szent János (1729) és Szűz Mária (XIX. század) szobra áll.
A Szentháromság-kápolna az 1738. évi pestis után fogadalomból építették, 1817-ben kibővítették.
A ferences romkert a XV. században épült gótikus templom és rendház maradványa, mely a török uralom alatt elpusztult. Szentélyében temették el Corvin János lányát és feleségét.
A görögkeleti román templomot Czigler Antal 1802-1812 között építette késő barokk stílusban. Ikonosztázát Arsze Teodorovic készítette. Toronysisakja 1943-ban leégett, újjáépítésekor rövidebb lett.
A Vármúzeum az Alföld egyetlen középkori téglavára. A derékvár saroktornyát 1482 után Corvin János építette. A török támadások ellen 1552-től bővítették, erősítették, s az úgynevezett huszárvárat emelték. A Rákóczi szabadságharc után ezeket lerombolták, csak a belső vár maradt meg. A várárkot átívelő híd 1802-ben, a kapusház a XIX. század második felében épült. A XIX. század elején a vár sáncainak és árkainak helyére parkot telepítettek. A várat 1956-1961 között restaurálták. Belső termeiben várostörténeti kiállítást rendeztek, udvarán pedig 1964 óta a Gyulai Várszínház tart előadásokat. A vár egyik sarkában Tóth Béla „Végvári vitéz” című lovasszobra áll. A vár előtt csónakázótó található, rajta a víziszínpad.
A Kastély 1745-ben épült. 1795-ben leégett régi kastély helyén Wenckheim Józsefné 1798-1800 között építette.
Az Erkel Ferenc Emlékház, amely 1795-ben klasszicista stílusban épült. Egykori kántorlakásban született Erkel Ferenc, akinek életét, munkásságát, korának zenei világát mutatja be az 1986-ban felújított kiállítás.
A 1979-ben létesített gyulavári Kohán Múzeum a festő életének egy részét, a városnak adományozott hagyatékát, festményeit, grafikáit őrzi és mutatja be.
A százéves cukrászdát Czigler Antal építette copfstílusban a XIX. század elején.
A négynyílású Bárdos-hidat 1810-ben Vertich József tervei alapján Czigler Antal építette az azóta kiszáradt Bárdos-csatornán át.
Gyula fő erőit a gyógyfürdő és az idegenforgalom fejlesztésére fordítja, mely által két évtized alatt Európa nemzetközileg elismert híres fürdőjévé vált. A város gazdasági életében közel egyforma szerepet tölt be az ipar, a mezőgazdaság valamint a kereskedelem és szolgáltatás. Az ipari termelőüzemek főként könnyű – és élelmiszeripar jellegűek. A mezőgazdaság elsősorban a több mint 13 ezer hektáros termőterületre épül. Leginkább gabonát termesztenek, melynek zöme őszi búza. A városban működő 2100 egyéni vállalkozó zömmel kereskedelmi tevékenységet folytat. A szolgáltatások közül kiemelkedik az idegenforgalommal összefüggő vállalkozások. A városban működő nagyobb intézmények, oktatási intézmények jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz.
Gyula szülötte: Ajtósi Dürer Albert ötvös, Erkel Ferenc zeneszerző, Pálffy Albert író szerkesztő, Karácsonyi János püspök, történetíró akadémikus, Bródy Imre fizikus mérnök, a kriptonégő feltalálója, Kohán György festőművész.
A városban 1994-ben felavatták az új városi sportcsarnokot, melynek küzdőtere nemzetközi események lebonyolítására alkalmas. A városban található még egy szabadtéri sporttelep is. Gyula legnagyobb idegenforgalmi attrakciója a Várfürdő, mely az egykori kastély parkjában 8,5 hektáron létesült, ma már természetvédelmi terület is egyben.


http://da.bloglog.hu/page/6/