Békéscsaba 67971 lakosú megyei jogú város. A település holtágakkal szabdalt 200 km2 közigazgatási területen épült, mely 1990. óta megyei jogú város, a 44-es és 47-es főközlekedési utak találkozásánál. Békés megye székhelye, a Viharsarok fővárosa és keleti kapuja. Központi fekvésű hely, vasúton a 120-as/Lőkösháza-Békéscsaba- Szolnok-Budapest/, 121-es/Újszeged-Mezőhegyes-Kétegyháza-Békéscsaba/, 128-as/Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő- Püspökladány/ és 135-ös/Szeged-Békéscsaba/ vasútvonalak találkozásánál fekszik. A hajdanán volt vízivilág emlékét holtágak és szikes puszták, legelők őrzik. Ezek adnak otthont a megmaradt állatfajoknak. Különösen a madár- és rovarvilág egyes védett fajtái érdemelnek említést. A város határából előkerült régészeti leltek tanúsága szerint a terület már évezredekkel ezelőtt lakott volt. A népvándorlás korának népei, után a 890-es évek második felében a honfoglaló magyarok szállták meg a Körös vidékét, amely attól kezdve folyamatosan birtokukban maradt. Békéscsaba létrejöttét A XIII. század második felére tehetjük. Nevét az Árpád-korban már használt Csaba személynévből származtatják. A XIV-XV. században Csaba néhány utcácskából álló jobbágyfalu, melynek még közvetlenül Gyula várának 1566-os elfoglalása és ezzel a török uralom kezdete előtt is csak mintegy 500 lakosa van. A XVII. század végére fellángoló törökellenes harcok idején a táj évezredekre hadműveleti területté változott, a lakosság elmenekült, az egész vidék elvadult. A török kiűzése után egész Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern – család birtoka lett. 1718-ban érkezik az első népesebb felvidéki szlovák telepes csoport, amelyeket újabbak követtek. 1720-ban a már mintegy 300 lakosú falunak pecsétje is van, és 1722-ben felépül első temploma. A vármegyei jegyzőkönyvekben 1834. óta Nagycsabának nevezett községnek 1839-ben már 23.000 lakosa van, így joggal nevezi Fényes Elek Európa legnagyobb falujának. A mezővárosi jogállást végül 1841-ben nyeri el a település, majd 1845-ben megváltja magát földesurától. Békéscsaba iparosodása későn indult meg. A céhek majd manufakturális kisüzemek után az 1853-ban létesített gőzmalom jelentette a modern gyáripar megtelepedésének kezdetét. A kiegyezés után felgyorsult a mezővárosi jogállású település városiasodása: 1869-ben elkészült az első kikövezett út, a mai Andrássy út; 1871-1873 között felépült az új Városháza; 1879-re elkészült a színház impozáns épülete. Ugyanakkor Békéscsaba a századfordulóra a Viharsarok kibontakozó agrárszocialista mozgalmainak egyik központja lesz. Az  I. Világháború után, 1919. január 1-jétől az akkor 40.000 lakosú település végre hivatalosan is elnyeri a városi rangot. A II. Világháború újjászervezett megyerendszerében Békéscsaba Békés megye székhelye lesz 1950-ben. Érdemi fejlődése az 1960-as évek közepén indul meg. Az ipari üzemek fejlesztése döntően a meglévő bázisokon történt. A város kulturális és közművelődési életének alapjait a XIX. században rakták le. 1866-ban színész műkedvelő csoport alakult. 1879-ben a vidéki városok között elsőként kap önálló kőszínházat Békéscsaba. 1895-ben Közművelődési Egyesületet, 1899-ben Múzeumi Egyesületet hívnak életre és a korábbi Színházi Egyesület 1891-ben Bizottsággá alakul. Legújabbkori fejlődése az 1960-as és  1970-es években indult meg, az 1980-as években épül meg a Megyei Könyvtár és a Körösi Csoma Sándor Tanítóképző Főiskola, valamint a Városi Sportcsarnok. Az országban lezajlott változásoknak megfelelően, az elmúlt években Békéscsaba társadalmi-gazdasági életében jelentős változás ment végbe.
A városban melegvizű strand várja vendégeit, télen fedett 50 méteres sportmedencével, szaunával. Békéscsaba a békési vidék egyik legjelentősebb kulturálisközpontja. A város kulturális, szellemi és művészeti életében egyfelől a hagyományok ápolása, továbbfejlesztése, másfelől a régió igényeinek figyelembevétele a meghatározó. A századelőn míves könyvnyomtatásig, könyvkiadásig eljutó békéscsabai Tevan Andor munkáságának értékeit az 1989-ben újraalapított Tevan Kiadó, a nyomdai tradiciókat a jeles előd nevét viselő szakközépiskola viszi tovább.
A város hangulata nyugodt és barátságos. Ez érződik a városképen, az utcán, az üzletek forgalmán is, de nem utolsó sorban a helyiek magatartásán. A város polgárai nyíltak, közvetlenek, szívélyesek. Örömmel fogadnak mindenkit, aki városuk iránt érdeklődik.


http://da.bloglog.hu/page/6/