Kondoros 5923 lakosú város Békés megyében a 44-es főközlekedési út és a 126-os/Kisszénás-Kondoros/ vasútvonal mentén helyezkedik el. A település Szent István király uralkodása idején alakult. A XIII. században már az egyik legnagyobb településként van feltüntetve a gyulai uradalom részeként. A tatár és a török hódítás következtében a falu elpusztult. 1875-ben telepítették újra a községet, bár a források szerint a XVIII. század derekán már állt a hét út találkozásánál épült Kondorosi Csárda, ahol többször megfordult az Alföld híres betyárja, Rózsa Sándor. Az emberek megélhetését régen is és most is a mezőgazdaság jelenti. Már az 1930-as évek végén a tanyás gazdálkodási rendszer továbbfejlődéseként a dán-holland mintájú szövetkezeti rendszer kezdett csírázni, majd 1945 után ezt felváltották a szovjet típusú szövetkezetek.
A település leghíresebb nevezetessége a Kondorosi Csárda. A Csárda 1740 körül épült, lakott helyektől távol, hét irányból összegfutó, az év egy részében járhatatlan utak kereszteződésében, az úton járóknak szállásul, postaállomásul. Arany János versének születése táján vele szemben a mai községháza helyén pandúrlaktanyát építettek a csárdát járó betyárok szemmel tartására.
Ezenkívül a látnivalók közé tartozik még a csákóz Batthyány -Geist kastély, amely sajnos jelenleg romos állapotban áll.
A neobarokk stílusú evangélikus templom a XIX-XX. századfordulóján épült.
A Szent József római katolikus templom 1884-ben épült, érdekessége, hogy benne őrzik a budapesti belvárosi plébániatemplom XVIII. századi barokk szobrait.
Jelentős emléke még az iskolaközpont udvara, ahol Petőfi Sándor testvérének, Istvánnak a sírköve található, ugyanis 1858-tól a szomszédos csákói majorban a gyertyaöntésből meggazdagodott gyulai kádárlegénynek, Geist Gáspárnak 300 holdas birtokán volt gazdatiszt. Amikor Kondoros önálló község lett, ő volt a község pénztárosa. Hamvai a nagymajori temetőben pihentek, míg fel nem vitték a Kerepesi temetőbe, a Petőfi-mauzóleumba.


http://da.bloglog.hu/page/4/