Vésztő 7182 lakosú Kis-Sárrét nevű tájegység egyik városa, a 127-es/Körösnagyharsány- Vésztő- Gyoma/ és 128-as/Békéscsaba- Kötegyán- Vésztő- Püspökladány vasútvonal mentén fekszik. Vésztőről írásos emlék 1350-ből való. A község akkori neve „Vejzetheu” volt, ami a Sebes-Körös lecsapolatlan, eredeti medre mentén lévő kiterült, vízjárta, lápos tájon élő ember halászó életmódjához szükséges eszközt a „vejsze”-t jelölő szóból ered. A Körös-vidék sárréti részének egyik jellemző települése, népes nagyközség. A település gyökerei az Árpád-korba nyúlnak vissza, lakossága vélhetőleg a török időkben sem pusztult el teljesen. Határának nagyobb része az 1880-as években befejezett vízszabályozások óta került szántóföldi művelésbe. Vésztő belterületének ékessége az 1780-1797 között épült, késő barokk stílusú, karcsú tornyú, nagy belső térrel rendelkező, műemlék jellegű református templom. Közelében található Sinka István költő szobra és emlékkiállítása. 2001. július 1-jétől város.
A református temploma copfstílusban, 1873-ban épült. A toronyban berendezett kiállítás egyházművészeti kincseket, ruhákat mutat be.
A város egyre szélesebb körben ismert, tavasztól késő őszig látogatható nevezetessége a Szeghalom felé vezető út bal oldalán található Vésztő- Mágori Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges értékű, kilenc-tíz méter magas, kiterjedt halom áll. Az 1968-1982 között elvégzett régészeti feltárás eredményeként az országban egyedülálló látvány tárul a vendégek elé. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagát szemlélteti. Sikerült kibontani a táj 10-13. századi nagy hatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a 11-12. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas borpincében állították ki. Vésztő- Mágort számos szobor díszíti. Szent László lovas szobrát 1996-ban emelték. Külön parkban állnak az A1föld és különösen a Sárrét felemeléséért küzdő írók, költők, tudósok szobrai.

http://da.bloglog.hu/page/4/