Kisújszállás 12730 lakosú város a 4-es főközlekedési főút, valamint a 100-as/Záhony- Nyíregyháza – Debrecen- Szolnok- Budapest/ és 102-es /Kisújszállás- Kál-Kápolna/ vasútvonalak mentén. A nagykun “szállások” egyike, ősi kun település. Állandó települések a középkor óta vannak itt, hat Árpád-kori település helyét tárták fel az utóbbi harminc évben. Az 1243-46 között betelepült kunok - a mai lakosok ősei - ezekre a helyekre építették szállásaikat. Kisújszállás területe 4-5000 éve lakott hely. Több szállásból álló birtoktest részeként először 1395-ben Kisszállás néven, majd 1470-ben már a mai elnevezésével találkozhatunk egy királyi oklevélben. 1557-ben körülbelül 120-an laktak e tájon. A török hadjáratok idején többször elnéptelenedik. A bujdosó lakosságot Rákóczy fejedelem rakamazi birtokára menekítik. Az újratelepülésre vonatkozó szabadalomlevelet 1717. augusztus 17-én küldi el jóváhagyásra Orczy főkapitány Nyssába a Német Lovagrend nagymesterének, amelyben a betelepülő parasztoknak kétévi adómentességet biztosítanak. 1720-ban 300 lélek él itt. Nagykunság gazdasági fellendülését, a függetlenség visszaszerzését az 1745-ös redemtió hozta meg. 1806-ban I. Ferenc királytól a település mezővárosi rangot kap, vásártartási joggal. Fejlődésnek indul a kereskedelem. Sorra alakulnak a kézműves-céhek. Gaál Sándor kisbundái európai hírnevet szeretek. E mesterség folytatója, ma élő utóda a Takács dinasztia. Európai értékeink közé sorolható a sajátos mintákkal, kézi hímzéssel készült szűr, amelyeket a pásztoremberek viseltek. Az 1848-as forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt a település. Illéssy János nagykunkapitány Kossuth kormánybiztosa, a Debrecenben ülésező országgyűlés tagja volt.  1857-ben épült meg a Szolnok-Karcag között a vasút, amely az országos közlekedésbe kapcsolja be a fejlődő várost.  Igazgatását 1872-ig választott kapitány irányította, ez időponttól, viszont rendezett tanácsú lett lakosainak száma: 10000 fő. A millennium idején alakult ki a város mai arculata, a népi építészet jellemző nádtetős paraszti és gazdaházai, tanyái mellett a barokk, klasszicizált épületegyüttesekkel. A nagy múltú iskolájában tanított Arany János és itt volt diák Móricz Zsigmond. Az ő nevét viseli a gimnázium.
Budapest-Debrecen között közlekedő vasúton utazó előtt egy alföldi település képe jelenik meg a tájba épülő kültéri, kerti gazdálkodással. Szerkezete egyedülálló e térségben, excentrikus központú, hangulatos képet mutató mellékutcákkal, zugokkal. Mezőváros, iparra, kereskedelemmel, megfelelő szintű szolgáltatásokkal.
A református templom 1785-1788 között épült barokk stílusban, 1828-1830 között klasszicista stílusban átépítették. A torony alsó része 1741-1743 között készült el. 1828-ban villámcsapás következtében leégett a torony és a tetőszerkezet. A templom háromhajós elrendezésű, erős oszlopai csehsüveg boltozatot hordanak. A karzat körölöleli a felső teret. Az II. Világháborúban megsérült toronysisakot az 1980-as évek végén újították fel.
Papi Lajos volt szobrászművész Alkotóháza, a több mint 2000 darabból álló a paraszti gazdálkodás, a paraszti élet eszközeit bemutató gyűjteményes kiállítás a Néprajzi Kiállító-teremben tekinthető meg.
A közel 200 éves Tájházban a népművészeti örökségünk, európai értékeink közül a szalmafonás mestersége közvetlenül is megtanulható.
Kellemes felüdülést jelent a Horváth tanya, ahol az ősi lovaskultúra hagyománya ismerhető meg. A képzettebb lovasok teljesíthetik a “Betyárok-nyomában” túrát, okleveles tanúsítvánnyal tiszteletbeli betyárrá avatás mellett.
A település strandja az Erzsébet liget több hektáros tölgyesének kellemes mikroklímája mellet, 48-49 fokos termálkút (alkálihidrogén- karbonátos-jódos) hévize gyógyító hatású, kempingezési lehetősége.
Kisújszállás városban született Nagy László pedagógus és Papi Lajos szobrászművész.


http://ea.bloglog.hu/page/5/