A Jászság közepén, kissé délkeletre Jászberénytől, a Zagyva folyó bal partján a 32-es főút mentén fekvő település. Lakóinak száma: 1779 fő. Az 1400-as évektől jegyzett település Mihaltelke néven. Mihaltelek, Jász-Mihálytelek után többszöri változtatással kapta mai nevét: Jásztelek, 1901-ben. A monda szerint a falu eredetileg Fügedhalmánál volt, de a török időkben egy Bak Mihály nevű pásztorember a vízhiány miatt ide a Zagyva mellé terelte a nyáját, és alapította települést.Néprajzi jellegzetességei az alábbiakban összegezhetők: egykori kertes, majd tanyás település. Tornác nélküli vályogból épült házak. Viseletét hímzett ing, jászsági főkötő arany hímzéssel és színes hímzésű női ködmön jellemezte. Szokásaik közül a betlehemezés, a húshagyó keddi és nagypénteki kolompolás, fonóházakban farsangi alakoskodás, bakfazék-dobás és a búcsúk voltak kiemelkedő1ek. A település az 1560-as években szinte teljesen elnéptelenedett, de a hely végig lakott maradt. Nem tartozott a nagy jászsági telepítő községek közé, de a redemptióban saját határán kívül a Kiskunsági Szent László puszta egyharmadát is megszerzi, bár anyagi ereje kevesebb, mint a szomszédos településeknek. 1449-ben Hunyadi János Barthalyos Imrének adta Mihály-telket.    A XVI. század közepétől a Jászság teljes jogú tagja. Lakosai közül 44 férfi állt hadban Rákóczi oldalán is. Később 1919-ben viszonylag eseménytelen napokat éltek, a munkástanács is később alakul meg, mint másutt.    A II. Világháború 1944. november 13-án ért véget. 1953-ban a Pusztamizsei határrészt is a községhez csatolták. 1958-ban megkezdődött a termelőszövetkezeti mozgalom. 1963-tól Tolbuchin igen eredményesen működő termelőszövetkezet jött létre. A szövetkezet léte meghatározó volt a község életében. A háború után a település fejlődött, intézményhálózata kiszélesedett. 1977-től 1989-ig közös igazgatás volt Alattyán községgel. Ma településen működik egy 8 tantermes általános iskola, napközi otthonos óvoda, könyvtár, művelődési ház, egészségház, polgármesteri hivatal. Napjaink infrastruktúráját jól kiépítettnek mondhatjuk. Kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottsága jó. Vállalkozóink sokrétű szolgáltatást biztosítanak.
Az 1765-ben épült római katolikus templom. Az egyház minden év augusztus első vasárnapján rendezi a Havasboldogasszony kápolnánál a búcsúi szent misét, melyet vásár követ.
Tájház, ahol egy műemlékvédelem alatt álló kis lakóház ad otthont a helytörténeti gyűjteménynek.
1994-ben lett helyi természetvédelmi terület a Pusztamizsei Zagyva-holtág által határolt, mintegy 70 hektáros terület. Az Alföld és a Jászság legmélyebb területe igen gazdag növény- és állatvilággal. A hegyvidékről lerohanó Zagyva-Tarna “zöldárai” hordalékaikkal gazdagítják az élővilágot. Növényei közül említést érdemelnek a “matuzsálemkorú” 300-400 éves tölgyfák. A Holtágban sulyom, partján sárga és kockás liliom rejtőzik a csáté sás- és nád között. Az évszaknak megfelelően virágzik az ibolya, a boglárkafélék, gyalogbodza, szagosmüge, csalán. A füves parton réti iszalag, réti őszirózsa találhatók, a kökénysövények, vadkörtefák, vadrózsa és bodzafák csalogatják a madár- és rovarvilágot. A 90-100 madárfaj közül megfigyelhetők a vízicsibe, a jégmadár, függőcinke, vércse, egerészölyv, de láthatók gébicsek, harkályfélék, gémek is. A bokorsövény alatt a laza, löszös talajban poszméhek, a lombkoronákban madarak, lepkék és a rovarvilág hazai látványossága, a szarvasbogár látható. A Holtágban csíbor, csíkbogár, szitakötők molnárkák nyüzsögnek. A vízben az őshonos cigánykárász mellett visszatérőben van a compó. Mocsári teknősök napoznak a vízbedőlt fatörzseken. A siklók a békák nem zavarják őket.
1993. és 1994. nyarán új minőséget nyertek az Alföld észak-nyugati részén, a Jászságban folyó régészeti kutatások. A Jásztelek I. lelőhelyen végzett munkálatok során a késő mezolit (középső kőkor) rétegben feltárásra került egy 5,20 m átmérőjű lakóház, mely az addig ismert legidősebb építmény az Alföldön. Kora 7000 és 10000 év közé tehető. A mezolit kunyhó alapján mintegy 40 cm-re mélyítették az altalajba. A tűz középen égett, közvetlenül járó szinten. Körben közvetlenül a lakóépület fala mentén 11 db befelé dőlő ferdén kivájt kivájt cölöplyukat tártak fel. Ezek alapján rekonstruálható az egykori tetőszerkezet. A kunyhó vázát később oszlop-, szálfa és kéregborítással láthatták el, vagy náddal befedhették.

http://ea.bloglog.hu/page/6/



Szent Márton püspök templom