Jászkísér Jászapáti mellett elhelyezkedő 5781 lakosú város a 86-os/Vámosgyörk- Újszász – Szolnok/ vasútvonal mentén. Ősi mondák szerint a település úgy alakult ki, hogy a mai település határában Rassangháza település állt a tatár pusztítás előtt. E település lakósai menekültek el a tatárok elől kelet felé, és a vízfolyások által zárt és védettebb területen telepedtek le, ahol a mai község fekszik, itt a nádasok szélén folydogált egy vízér, melyet ,,Kis- Ér”-nek neveztek, megkülönböztetésül egy másik vízfolyástól, melyet „Nagy- Ér”-nek neveztek. A település a „Kis- Ér” nevet vette fel, de mivel lakosai jászok voltak, később kiegészítették a Jász előnévvel is és így lett „Jász-Kis-Ér”. A település a Jász előnevet 1699-ben kapta meg, de faluként már 1391-ben megemlítik. Jászkisér neve valamennyi magyar és török összeírásban szerepelt a XVI-XVII. században. Jászkísér 1818-ban kapott városi rangot I. Ferenctől, melyet később visszavontak és 1874-ben nagyközséggé, majd 1920-ban községgé minősítettek. Nagyközségi rangját újra 1970-ben nyerte vissza.
Ami a vallási hovatartozást illeti, Jászkisért református településként említik meg a történelmi dokumentumok, mivel református egyháza 1600-ban alakult és 1669-ben lakosságának egésze reformátusnak vallotta magát. A katolikusok csak 1710-ben kezdenek betelepedni és templomot is csak 1773-ban építenek. Mindkét felekezet temploma újjáépült, a reformátusoké a XVIII. század vége felé, míg a katolikusoké 1906-ban.

http://ea.bloglog.hu/page/6/