Vámosatya 615 lakosú község, Vásárosnaménytől 15 kilométerre, északkeletre fekszik. A középkorban ez a település is a Gut-Keled nemzetség birtoka volt, s mint a neve is mutatja vámszedőhely.
Egykori várának romjait a Bűdy-várromot a Gelénes felé vezető út 7-es kilométerkövétől délre, földeken áthágva lehet megtalálni. A XVI. században a dúsgazdag Bűdy Mihály beregi főispán építette. Valamikor a Csaronda és a Mic patak szövevényes folyása nehezítette megközelítését. Egy szokatlan földépítményt láthatunk itt. A várat hatalmas négyszögletes sánc veszi körül, mely csak egy helyen nyitott. Ezen belül a várárok vize még a legmelegebb nyárban sem száradt ki. A romokhoz a régi felvonóhíd helyén juthatunk be. Udvara kicsi volt, közepén kúttal. A vár falait és tornyait az idő és a természet lassú pusztulásra ítélte.
A református templom és a fa harangtorony a paplakkal azonos telken álló műemlék. A XIII. századból való templom, eredetileg itt is dél felé volt bejárata. A szentély boltozása a csarodsai és a lónyai templomok szentélyére emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy itt a zárókő egy nem egészen szabályos GuthKeled-címert ábrázol. Az Ófehértón és Csarodán tevékenykedő festő itt is dolgozott. Ma csak a külső homlokzaton lévő Luther-rózsa látható. Hajójának népi, ornamentális falfestése virágos mintát ábrázol. Kazettás famennyezete 1768-ből származik. Fedélszéke kivételes értékű és páratlanul szép ácsmunka. Sűrű szarufáival, gazdag kötéseivel a régi építésmódot őrzi. Ebből az ácsfaluból egykoron még Szilágy megyébe is szállítottak fa harangtornyot. Kiváló tölgyet adott az erdő, ahol az oszlopokat, kötéseket kifaragták, majd szekéren szállították. A Felső-Tisza fa harangtornyok között a vámosatyai a második legmagasabb, felépítése mintaszerű. Szokatlan, hogy galériáján három-három ív van, s hogy törzse deszkaborítású. Sisakja eredetileg nem hegyes, hanem csonka végű zsindellyel volt fedve, amitől szinte vibráló hatást keltett.


http://ea.bloglog.hu/page/4/

• Misézőhely