Csengerújfalu 889 lakosú község Csengertől 6 kilométerre, délnyugatra fekszik.
http://ea.bloglog.hu/page/6/ 
Istenszülő elszenderedése-görög katolikus templom
A görög katolikus egyházközség szerveződése 1777-ben vette kezdetét, de csak 1800 körül szerveződik egyházzá. Az 1777-ben szerveződő egyház első lelkipásztora Dorotha Márkus volt. Az egyház szervezésének végrehajtásáról többet nem tudunk, mert a korabeli jegyzőkönyvek az 1863. évi nagy tűzvész alkalmával a parókiában égtek. A csodával határos módon egyedül csak az 1821-től kezdett születési anyakönyv maradt meg. Az elégett jegyzőkönyvek között voltak az első fatemplom és a parókia építésének, valamint a hitoktatás szervezésének történeti adatai.
1832-ben vagy egy új fatemplom épült, vagy a régit állították helyre. 1853-ban egyházközségünk a román püspökség alá került. Nehéz időket élt meg. A kötelező román nyelvű liturgia okozott ellenállást a magyar ajkú hívekben. A leégett fatemplom helyére 1863-ban egy téglatemplom építését határozták határozták el. A templom 1865-ben készült el, de csak 1888-ban fejeződött be véglegesen. 1914-ben a községet a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez csatolták. 1919-ben a falu román megszállás alá jutott és mintegy 6 hónapig Romániához tartozott. A görög katolikus egyház a kezdődő elrománosítás áldozatává lett. A liturgikus nyelv ismét a román lett. 1947-ben az egyházközségben népmissziót tartottak. Erről a templomnak adott fakereszt tanúskodik. A missziós atyák egy hétig tartózkodtak a faluban és minden este liturgiát tartottak. A prédikációkkal hirdették a háború utáni keresztény hit visszatalálását az emberi szívekbe. 1956. október 25-én beszédet mondott Szilvássy Miklós parókus. 1983-ban a szeminárium papnövendékei látogatták meg egyházközségünket. 1996. július 20.-án püspök úr látogatott el egyházközségünkbe, hogy a kívülről és belülről átalakított templomot Szent Liturgia keretében szentelje meg.
Nagyboldogasszony kápolna
1832-ben vagy egy új fatemplom épült, vagy a régit állították helyre. 1853-ban egyházközségünk a román püspökség alá került. Nehéz időket élt meg. A kötelező román nyelvű liturgia okozott ellenállást a magyar ajkú hívekben. A leégett fatemplom helyére 1863-ban egy téglatemplom építését határozták határozták el. A templom 1865-ben készült el, de csak 1888-ban fejeződött be véglegesen. 1914-ben a községet a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez csatolták. 1919-ben a falu román megszállás alá jutott és mintegy 6 hónapig Romániához tartozott. A görög katolikus egyház a kezdődő elrománosítás áldozatává lett. A liturgikus nyelv ismét a román lett. 1947-ben az egyházközségben népmissziót tartottak. Erről a templomnak adott fakereszt tanúskodik. A missziós atyák egy hétig tartózkodtak a faluban és minden este liturgiát tartottak. A prédikációkkal hirdették a háború utáni keresztény hit visszatalálását az emberi szívekbe. 1956. október 25-én beszédet mondott Szilvássy Miklós parókus. 1983-ban a szeminárium papnövendékei látogatták meg egyházközségünket. 1996. július 20.-án püspök úr látogatott el egyházközségünkbe, hogy a kívülről és belülről átalakított templomot Szent Liturgia keretében szentelje meg.
Nagyboldogasszony kápolna
