Azon üzenetek teljes leközlésével, amelyekre utalás történt a ELMÉLKEDÉS részben.

Az Üzeneteket dátum szerinti közlöm, nem az Elmélkedésben előforduló sorrendben, utóbbi az elmélkedés vezérgondolatát követi, előbbi a téma fokozatosan mélyebb kibontakozását az időben. I. Rész.

Ti is világra hozzátok Fiamat – 1977. december 24. – A szent éj.

„Szeretett fiaim, hajoljatok velem együtt e jászol fölé, ahol most megszületett Fiam reszket a hidegben, és sírdogál. Imádjuk Őt együtt, mert Ő valóban az Isten Fia. Titeket azért szeretlek különösen, mert az Ő papjai vagytok.

Olyan hatalmat kaptatok, amely hasonlóvá tesz benneteket égi Édesanyátokhoz. Amikor a szentmisét bemutatjátok, ti is világra hozzátok Fiamat. A pap szavai által Jézus valóban jelenvalóvá válik az átváltoztatott Ostyában! Hogyha ti nem volnátok, szeretett fiaim, akkor Jézus nem tudna jelenvalóvá válni az Oltáriszentségben!

Az Oltáriszentségben Jézus valóban jelen van. Testével, Vérével, Lelkével, Istenségével. (ez emberi ésszel, értelemmel felfoghatatlan, csak a hit által lehetséges elfogadni. A legfölségesebb hittitok! s. k.). Ti, papok megújítjátok időbeli megszületésének tényét. Mint egykor, úgy ma is titokban történik érkezése. Egykor barlang fogadta be, most az oltárok köve.

A csecsemő lágy vonásai elfedték istenségét, ma a kenyér fehér színe rejti el! De ahogy akkor jelen volt a kisdedben, úgy van most jelen valóságosan Isten Fia az átváltoztatott Ostyában.

Ezen a szent éjen anyai Szívemet újból fájdalom marcangolja, látván, hogy még a papok között is kétely támad Fiam, Jézus isteni jelenlétét illetően az Oltáriszentség titkában. És így terjed a közömbösség az Oltáriszentség iránt, csökken az imádás és az ima, naponta szaporodnak a szentségtörések azok részéről, akik halálos bűn állapotában közelednek hozzá.

Sajnos a papok között is egyre többen vannak, akik bemutatják ugyan a szentmisét, de többé már nem hisznek. (ezt észre is lehet venni, bort isznak, vizet prédikálnak, de imádkozzunk, böjtöljünk értük is, ne csak a hűségesekért, elég hatalmas az Úr Jézus ahhoz, hogy ismét talpra állítsa Őket, mindannyiunk örömére. s. k.) Közülük néhány tagadja Fiam, Jézus valóságos jelenlétét, mások pedig kizárólag a szentmise bemutatásának idejére akarják korlátozni, ismét mások viszont csak szellemi és jelképes jelenlétté fokozzák le. Ezek a tévedések terjedőfélben vannak, bár a tanítást világosan megerősítette a Tanítóhivatal, és elsősorban a pápa.

Sajnos eljön az az idő, amikor még inkább követik ezt a tévtant, az Egyházban szinte megszűnik az imádás és a szent Áldozat illata. Ezzel tetőfokára hág a pusztulás utálatossága, amely már behatolt az Isten szent templomába. Ezért szeretném ezen a szentséges éjszakán összegyűjteni Szeplőtelen Szívembe minden szeretett fiamat, akik szétszóródtak a világ minden táján.

Meghívlak benneteket, hajoljatok velem együtt az oltár fölé, ahol ti is világra hozzátok Jézust az Oltáriszentség titkába. Imádjátok velem, halmozzátok el szeretettel, vigasztaljátok velem, adjatok hálát Neki velem, engeszteljétek velem a megbántások, a fagyosság, a nagy közömbösség miatt, amely Őt körülveszi. Velem együtt védjétek meg életetek árán, felkészülten arra, hogy Neki ajándékozzátok véreteket. És így, e mélységes éjben Jézus újra beragyoghatja általatok ezt a világot, amelyet irgalmas szeretete még meg akar menteni”.

(kezdődik az üldözés, majd a vértanúság ideje. Hitigazság, Isten Fia emberré lett, hozzánk hasonló, a bűnt kivéve, hiteles papság, hatalommal felruházva, áthagyományozva, folytonosságban, ott az Igaz Egyház, a kegyelem hathatós eszköztárával, szentségeivel, csak éppen a sántikálók, tévelygők kell összeszedjék magukat, amíg nem késő. s. k.)

Nyilvános küldetéstek – Róma, 1978. július 13. A harmadik Fatimai jelenés évfordulója.

„Szeretett fiaim, itt vagytok együtt velem az ima és a szeretet Cönákulumába. A világ sok részéből hívtalak titeket, és ti eljöttetek. Ma lelkigyakorlatotokat végzitek, hogy e napok alatt alakíthassalak és előkészíthesselek mindarra, ami reátok vár. Mindaz hamarosan megtörténik, amit régebben már megjövendöltem! Emiatt minél előbb meg kell valósítani azt a tervet, amely egyenként rátok vonatkozik. (éspedig, megélni a minél teljeseb önfelajánlásunkat, ráhagyatkozásunkat a Szűzanya Szeplőtelen Szívének, hogy rendelkezzék velünk tetszése szerint, és a környezetünkben élőket, reánk bízottakat segíteni az Istenhez való visszatérésükben. sk.).

Ti felajánlottátok magatokat égi Édesanyátok Szeplőtelen Szívének. Így részt vesztek tervembe, mely szerint le kell Győzni a Sátánt, a bűnnek és a világban elterjedt minden rossznak ősatyját! (tehát, amikor e „terv” bizonyos részleteiről szólunk, akkor nem „önjelölt” prókátorokként tesszük, ellenkezőleg, felelősségünk és méltatlanságunk teljes tudatában. sk.). Járjatok Velem és akkor ti magatok lesztek a világ szeplőtelen fénye, ez legyőzi a rossz és a bűn sötétségét. Azért hívtalak meg titeket mind, hogy lépjetek be Szívem belsejébe, hogy segítsem bennetek ezt az igazi átalakulást.

Itt vagytok abban a városban, ahol Jézus helytartója, első szeretett fiam, a pápa él, szenved és készül feláldozni önmagát. Azt kívántam, hogy mellette legyetek és segítsetek neki útjának immár végső és legfájdalmasabb szakaszán. Bennetek és általatok Én magam vagyok jelen a kereszt alatt, ahol a Szentatya éli haláltusája óráit! A Cönákulumon ezért irányított égi Édesanyátok Szeplőtelen Szíve benneteket imával és szeretettel az Ő tiszta személye felé! (tehetünk mi arról, hogy ez a belső ragaszkodás olyan erősen köt sokunkat XVI. Benedek emeritus pápánkhoz? És ezt ha félhivatalosan laikusokként felvállaljuk, eretnekség? Papjaink még ennyit se tehetnek. Meg kell várják a „förtelem” kibontakozását, Júdás árulását. Sajnos „Róma püspökének” fellépése, zavaros megnyilatkozásai, gesztusai, tettei, most már egy év távlatából is a próféciák hiteleségének igazolása felé billenti a mérleg nyelvét. Az egyházi szabadkőművesség komolyan belelendült a rombolásba, gondjuk van a „szegényekre”, mint Júdásnak, Jn 12,1-8. sk.)

Mindig előttetek van Fiam, Jézus, aki különös szeretettel tekint reátok. Jézus az, aki jelen van a kenyér fehér színe alatt az Oltáriszentségben. A tiétek valóban Eucharisztikus Cenákulum volt: az Oltáriszentségben Jézusra irányult imátok, szeretetetek és életetek.

Arra vagytok hivatva, hogy mindinkább az Oltáriszentségben jelen levő Jézus apostolaivá és új vértanúivá váljatok! Ezért erősödnie kell engeszteléseteknek, imádásotoknak és jámborságotoknak. Jézus Eucharisztikus Szíve nagy dolgokat fog művelni mindannyiótokkal. Legyetek engedelmesek: ez az, ami Nekem leginkább tetszik, és nektek ez kerül a legtöbbe! Legyetek engedelmesek: ez az ami nem mindig sikerül, és égi Édesanyátok elszomorodik, amikor a sok jóakarat a valóságban kevés engedelmességet eredményez.

Olyan terv végrehajtására választottalak ki benneteket, amelyet ti csak később fogtok teljesen megérteni! Ahogy a Cönákulum az apostolok életében is megelőzte küldetésük beteljesedését egészen a vértanúságig, úgy lesz veletek is!

NYILVÁNOS KÜLDETÉSTEK IDEJE ELÉRKEZETT! Gyűjtsétek össze szeretett fiaimat, erősödjetek segítségemmel azon az úton, amelyet számotokra kijelöltem.

EZ TANÚSÁGTÉTELETEK ÓRÁJA! Menjetek MOST égi Édesanyátok Szeplőtelen Szívében a világ minden tájára, és töltsétek be a küldetést, amelyet Fiam, Jézus bízott mindegyikőtökre!”

(a föntiek tükrében is világosan felismerhető, nem mindenki tudja és képes helyesen értelmezni a történéseket, eseményeket, egyszóval az idők jeleit, Fatima, La Salette üzenete nagyon időszerű. sk.).

Jézus az Oltáriszentségben – Garabandal (Spanyolország), 1979. június 14. Úrnapja, az Úr Jézus szent Testének és szent Vérének ünnepe.

„Szeretett fiaim, járjatok továbbra is bizalommal azon az úton, amelyen égi Édesanyátok vezet benneteket. Tervem a megvalósulás útján van segítségetekkel, akik válaszoltatok anyai meghívásomra. Támogassátok gondoskodásomat, amely arra serkent, hogy átalakítsalak bensőleg, hogy mindnyájan Jézus Eucharisztikus Szívének tetsző papokká váljatok.

Szeplőtelen Szívem Diadala nem következhet be másképpen, csak Fiam, Jézus diadalával együtt, aki visszatér, hogy uralkodjék a szívekben, a lelkekben, az egyes emberek és a nemzetek életében: AZ EGÉSZ EMBERISÉGEN. (de csak akik elfogadják Megváltásának ajándékát, jutnak az új Paradicsomba, új Ég, új Föld, az elutasítók, önmagukat zárják ki és egyúttal a Sátán uralmát választják, a pokolba. sk.).

De miként Jézus az égben van, úgy van valóságosan jelen a földön az Oltáriszentségben: Testével, Vérével, Lelkével, Istenségével! Dicsőséges uralma főleg az Ő Oltáriszentségének uralmában fog felragyogni, mert az Oltáriszentség válik ismét az Egyház egész életének középpontjává. Jézus az Oltáriszentségben lesz minden imátok csúcspontja, amely az imádás, a hálaadás, a dicséret és az engesztelés imája lesz.

Jézus az Oltáriszentségben kerül minden liturgikus cselekedet középpontjába, amely a szentháromságot dicsőítő himnuszként bontakozik ki Krisztus örök papsága által az Oltáriszentség misztériumában megvalósulva. Jézus az Oltáriszentségben válik ismét egyházi gyűléseitek középpontjává, mivel az Egyház az Ő Temploma, az Ő Háza, melyet főleg azért épített, hogy isteni jelenléte közöttetek felragyoghasson.

Szeretett fiaim, sajnos manapság a tabernákulumot is elborította a sötétség: annyi üresség van körülötte, annyi közömbösség, annyi hanyagság. Minden nap növekszik a kétely, a tagadás és a szentségtörés. Jézus Eucharisztikus Szívét újra megsebzik övéi, az Ő házában, azon a helyen, ahová isteni lakhelyét állította fel köztetek. Legyetek ismét az Ő odaadó imádói, az Eucharisztikus Jézus buzgó szolgái, aki általatok ismét jelenvalóvá válik, ismét feláldozásra kerül és a lelkeknek ajándékozza magát.

Vigyetek mindenkit az Oltáriszentségben jelenleső Jézushoz, hogy imádják Őt, hogy a szentáldozásban magukhoz vegyék Őt, és hogy jobban szeressék Őt. Segítsetek mindenkinek, hogy méltó módon közelítsenek Jézushoz az Oltáriszentségben, ébresszétek fel a hívőkben a bűntudatot, figyelmeztessétek őket arra, hogy csak a kegyelem állapotában járulhatnak a szentáldozáshoz, neveljétek rá őket a rendszeres gyónásra, amelyre annak van szüksége a szentáldozás előtt, akinek halálos bűne van. (vigyázat! a vasárnapi szentmise mulasztása, komoly ok nélkül, már halálos bűn! a tudatlanság, nem mentség. sk.)

Szeretett fiaim, vessetek gátat a szentségtörések áradatának: még sohasem járultak annyian méltatlanul a szentáldozáshoz, mint éppen a mai időkben. (vajon nem-e a II. Vatikáni Zsinat félre értelmezett, alkalmazott változtatásainak gyümölcsei érettek be, egyházi szabadkőműves hátszéllel? sk.). Az Egyházat belsőleg sebzi meg a szentségtörő áldozások terjedése. Elérkezett az az idő, amikor Édesanyátok mondja: ELÉG VOLT! Én magam fogom kitölteni az Oltáriszentségben jelenlevő Fiam, Jézus körül az ürességet. Isteni jelenléte körül szeretetből építek védősáncot, Én magam építem általatok szeretett fiaim, akiket szeretet-őrségre állítalak a föld minden szentségháza köré!”

(a Garabandal-i üzenetekhez ki hogyan viszonyul, személyes ügye, de az a tény, hogy a Szűzanya Gobbi atyát oda vitte és éppen ilyen tartalmú üzenetet adott ott általa nekünk – MPM – tagjainak, nem véletlen! Akik azt gondolják, hogy az üzenetek nem függenek össze, nagyon tévednek! sk.)

Az Oltáriszentség Anyja – Rubbio (Vicenza), 1986. augusztus 8. Szóbeli üzenet a szent rózsafüzér elmondása után.

„Szeretett fiaim, mennyire megtelik Szívem örömmel, hogy itt látlak benneteket az imádás, a szeretet, az engesztelés és a hála papi zarándoklatán, melynek során ti az Oltáriszentségben jelenlévő Jézushoz, Fiamhoz és Istenemhez járultok. Hogy megvigasztaljátok a nagy ürességért, a sok hálátlanságért, a nagy közömbösségért, amely az Ő valóságos, szerető jelenlétét a Föld minden tabernákulumában körülveszi sok gyermekem, főleg sok szeretett fiam, a papok részéről.

Köszönöm azt az örömet, amelyet Jézus Szívének szereztek. Ő tetszéssel mosolyog rátok, mialatt túlárad gyöngédsége irántatok. Köszönöm azt az örömet, amellyel égi Édesanyátok Szeplőtelen Szívének mélységes fájdalmát enyhítitek. Én vagyok a Legszentebb Oltáriszentség Anyja. „Igenemmel” váltam Anyjává, mert a megtestesülés pillanatában megadtam az Atya Igéjének azt a lehetőséget, hogy szűzi méhembe ereszkedjék. És bár Én Istennek igazi Anyja vagyok – mivel Jézus Valóságos Isten – közreműködésem mindenekelőtt azáltal valósult meg, hogy az Igének megadtam emberi természetét. Ez adta meg a lehetőséget a Szentháromság második Személyének, az Atyával együtt örökkévaló Fiúnak, hogy az időben is emberré legyen, a ti igazi testvéretekké.

Emberi természetet öltve vált lehetségessé számára, hogy a megváltás művét véghezvigye! A megtestesülés Anyjaként vagyok a megváltás Anyja is. A megváltást, amely Jézus megtestesülése pillanatától kezdve kereszthaláláig ment végbe, Ő magára öltött emberségénél fogva tudta véghezvinni. Istenként nem volt lehetséges számára szenvedni, tűrni, meghalni, tökéletes váltságdíjul ajánlva magát az Atyának, és méltó, igaz elégtételt nyújtva igazságosságának.

Valóban mindenkiért szenvedett, megváltva bennünket a bűntől, és megnyitva számunkra a lehetőséget, hogy megkapjuk azt az isteni életet, amely mindenki számára elveszett amikor ősszüleink az első bűnt elkövették. Tekintsetek Jézusra, miként szeret, dolgozik, imádkozik, szenved! Miként áldozza fel magát attól kezdve, hogy szűzi méhembe ereszkedett, egészen addig, amíg felemelték a keresztre. Tekintsetek Jézusra, örök papi szolgálatában, hogy megértsétek, hogyan vagyok Jézusnak, elsősorban mint papnak, Anyja.

Emiatt vagyok a legszentebb Oltáriszentség Anyja is! Nem mintha az Én feladatom lenne életet adni Neki ehhez a titokzatos átváltozáshoz az oltáron. Ez egyedül számotokra van fenntartva, szeretett fiaim! Ez olyan feladat, amely igen hasonló az Én anyai feladatomhoz, mert a szentmise alatt az átváltoztatás szavai által ti is valóban életet adtok Fiamnak! Általam egy szegény dísztelen barlang fagyos jászla fogadta be Őt, általatok most a hideg oltárkő. De ti is éppúgy életet adtok Fiamnak, ahogyan Én. Ezért nem is lehettek ti mások, mint ugyanannak a szeretetteljes Anyának a fiai, aki Fiának, Jézusnak valóságos Anyja.

De Én az Oltáriszentség valóságos Anyja is vagyok, mert Jézus a ti papi szolgálatotok segítségével az átváltoztatás pillanatában valóságosan jelenvalóvá válik. A Szentlélek hatalmas erejét kérő emberi igenetek, amely a kenyér és a bor anyagát Krisztus Testévé és Vérévé változtatja át, teszi lehetővé Jézus számára ezt a köztetek lévő új és valóságos jelenlétet. És azért válik jelenvalóvá, hogy folytassa a megtestesülést, a megváltást. A szentmise misztériumában megújítsa a Kálvária áldozatát, amelyet Ő emberi természetéből adódóan tudott felajánlani az Atyának – magára öltött testével együtt, amelyet Én ajándékoztam Neki. Így válik Jézus istenségével és dicsőséges Testével együtt jelenvalóvá az Oltáriszentségben, azzal a testtel, amelyet égi Édesanyátok ajándékozott Neki. A Szűz Máriától született valóságos testtel.

Fiaim, az Ő teste dicsőséges Test, de nem másik test, tehát nem újabb születéséről van szó. Valóban ugyanaz a test, amelyet Én adtam Neki: Betlehemben született, meghalt a Kálvárián, sírba helyezték és onnan feltámadt! Új formát öltött magára, isteni formát, a dicsőségest. (ezt előképben mutatta meg a három kiválasztott apostolának a Tábor hegyén, a „színeváltozáskor”, de meghagyta nekik, majd csak a feltámadása után beszéljenek arról amit láttak. Csak mint érdekességet jegyzem meg: a feltámadása utáni dicsőséges megjelenéseinek pontosítása nem szerepel az Evangéliumokban, csak a Damaszkusz-i út eseménye. De a lényeg, hogy apostolai, és tanítványai – több mint ötszáz testvér is! - bizonyosságot kaptak a feltámadással kapcsolatosan, amikor nekik megjelent. Nekünk nincs más bizonyosságunk, mint a Szentírás és Egyházunk majdnem kétezer éves hiteles tanítása, a jelenéseket leszámítva, Urunk Tamáshoz intézett szavai: Jn 20,29-ben, ezek elégségesek. De nagyon mélyen véssük a szíveinkbe, elménkbe, egész lényünkbe, mert a küszöbön vannak a napok, amikor mindenféle hazug „tudományos” és ésszerű érvekkel, okoskodásokkal, is próbálnak meggyőzni mindannyiunkat, hogy Egyházunk évszázadok óta félrevezette a híveit. Az Új Egyház – Hamis Egyház - most mindenkinek feltárja az „Igazságot”, beleértve még a „ földönkivüli” civilizáció maszlagját is! Legyünk résen, és maradjunk hűségesek az évezredes kinyilatkoztatott Út, Igazság és Élethez! sk.)

A mennyben Jézus, dicsőséges Testével együtt marad Mária Fiának! Így az a test, amelyiknek ti az Ő istenségével együtt az Eucharisztikus átváltoztatás pillanatában életet adtok, mindenkor Mária Fia! Ezért vagyok az Oltáriszentség Anyja! És anyaként mindig Fiam mellett vagyok. Mellette voltam ezen a Földön, mellette vagyok most a mennyben testben való mennybevételem kiváltsága miatt, mindenkor jelen vagyok ott, ahol Jézus jelen van a Föld minden tabernákulumában.

Ahogy az Ő dicsőséges Teste – az idő és a tér határain kívül lévén – lehetővé teszi számára, hogy itt legyen előttetek e kis hegyi templom tabernákulumában, úgy azt is lehetővé teszi számára ugyanakkor, hogy a Föld minden részén található tabernákulumokban is jelen legyen. Így égi Édesanyátok dicsőséges testében, amely lehetővé teszi számára, hogy itt és mindenütt jelen legyen, valóban ott van minden tabernákulum mellett, ahol Jézust őrzik. (ez a pontosítás fellebbenti a fátylat arról az ígéretről és lehetőségről, amelyet Isten készít az Őt szeretőknek, „szem nem látta, fül nem hallotta és emberi elme föl nem fogja”, az Univerzummal kapcsolatosan is. sk.) Szeplőtelen Szívem válik számára a szeretet, az imádás, a hála és az örökös engesztelés élő, érző, anyai tabernákulumává.

Én vagyok az Oltáriszentség örvendező Anyja! Szeretett fiaim, ti tudjátok, hogy ahol a Fiú van, ott van mindig az Atya és a Szentlélek is! Ahogy a mennyország dicsőségében Jézus az Atya jobbján ül bensőséges egységben a Szentlélekkel, ugyanúgy – amikor hívásotokra jelenvalóvá lesz az Oltáriszentségben, majd anyai Szívemmel körülvéve megőrzésre a tabernákulumba helyezik – a Fiú mellett – ott is – valóságosan jelen van az Atya, és ott is valóságosan jelen van Velünk együtt a Szentlélek! Mindig ott van az isteni legszentebb Háromság! Miként a mennyországban, úgy minden tabernákulum mellett is ott van égi Édesanyátok elragadtatott és örvendező jelenléte.

Itt van minden angyal a fény kilenc karában, hogy a Szentháromság mindenhatóságát énekeljék a harmónia és a dicsőség különféle változataiban. Így szinte áttekinthetővé teszik különböző fokozatokban a Szentháromság nagy, Isteni hatalmát. Az angyali karok körül itt vannak a szent és a boldog lelkek, akik a Szentháromságból áradó fényből, szeretetből, az állandó örömből és a végtelen dicsőségből kapják örökké tartó és egyre növekvő boldogságukat.

A mennyország magasságába felhatol a tisztítóhelyen szenvedő lelkek mély sóhaja, tisztító szenvedése és szüntelen imája. Oda törekszenek a lelkek egyre növekvő vággyal és szeretettel. Szeretetük egyre tökéletesedik, mialatt fokozatosan leróják gyarlóságukért és vétkükért járó tartozásukat, egészen addig a pillanatig, amikor a szeretetben tökéletesen megújulva társulhatnak a mennyei énekhez a legszentebb isteni Háromság körül, aki nem csak a mennyben van, hanem ott van minden tabernákulumban is, ahol Jézus jelen van, még a Föld távoli és félreeső részein is! Ezért vagyok Jézus Anyjaként az Oltáriszentség örvendetes Anyja.

Én vagyok az Oltáriszentség fájdalmas Anyja! A szeretet középpontjához, az eucharisztikus Jézus körül lüktető diadalmas és tisztuló Egyházhoz kellene csatlakoznia a küzdő Egyháznak is. Csatlakoznotok kellene nektek is, szeretett fiaim, szerzetesek és hívek, hogy a mennyországgal és a tisztítóhellyel együtt az imádás és a dicséret örök himnuszát zengjétek. Ehelyett ma Jézust nagy üresség, nagy hálátlanság viszi körül.

Ezeket az időket megjövendöltem Fatimában az angyal szavával, aki a gyermekek előtt megjelenve erre az imára tanította őket: „Legszentebb Szentháromság, Atya, Fiú és Szentlélek! Mélységes alázattal imádlak és felajánlom Neked Jézus Krisztus legdrágább Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét, aki a Föld valamennyi tabernákulumában jelen van, engesztelésül a sértésekért, a szentségtörésekért és a közömbösségért, amellyel körülveszik...” Ezt az imádságot a mai időkre tanítottam!

Jézust ma üresség veszi körül, amelyet főleg ti, papok okoztok, akik apostoli munkátokban gyakran fölöslegesen és sokat forgolódtok a kevésbé fontos és másodlagos dolgok körül. Elfelejtkeztek arról, hogy napotok középpontjának itt kellene lennie a tabernákulum előtt, mert itt Jézus van jelen, és nektek elsősorban Őt kellene őriznetek. (ezt az Arsi plébános felismerte, és gyakorolta, nem véletlenül a PAPOK évében Őt állította példának az Egyház. sk.).

Körülveszi Őt sok fiam közömbössége is, akik úgy élnek, mintha Ő nem is lenne, és amikor liturgikus szolgálatra a templomba mennek, nem veszik figyelembe az Ő köztetek lévő valóságos Isteni jelenlétét. Az eucharisztikus Jézust gyakran félreeső sarokba helyezitek, pedig a templom középpontjába kellene lennie, mert az Egyház az Ő temploma, s elsősorban az Ő számára építették és csak aztán a ti számotokra. Anyai Szívemet mélységesen megszomorítja az a mód, ahogy a tabernákulumban jelenlévő Jézussal bánnak sok templomban, ahol Őt félreteszik egy sarokba, mintha valamilyen használati tárgy lenne egyházi összejöveteleitek számára.

De főleg a szentségtörések képeznek Szívem körül fájdalmas töviskoszorút. Hány méltatlan áldozást és hány szentségtörést követnek el az emberek a mai időkben! Azt lehetne mondani, hogy már nincs olyan szentmise, ahol nem történik szentségtörő áldozás. Ha az Én szememmel látnátok, mekkora ez a seb, amely az egész Egyházat megfertőzte és megbénítja, lefékezi, tisztátalanná és nagyon beteggé teszi! Ha az Én szememmel látnátok, Velem együtt ti is sok könnyet ontanátok!

Legyetek ti szeretett és Szívemnek szentelt fiaim erős felszólítás az egész küzdő Egyház számára, hogy térjen vissza az Oltáriszentségben jelenlévő Jézushoz! Mert egyedül csak itt van az élő víz forrása, ez tisztítja meg szárazságát és újítja meg pusztaságát; egyedül itt van az ÉLET TITKA, amely meghozza számára a kegyelem és a fény új pünkösdjét; csak itt van megújult szentségének titka: AZ OLTÁRISZENTSÉGBEN LÉVŐ JÉZUSBAN!

Egyedül csak az Eucharisztiában lévő Jézus adja meg az egész Egyház számára a teljes megújulás erejét! Nem lelkipásztori terveitek és megbeszéléseitek, nem az emberi eszközök, amelyekben pedig annyira bíztok és amelyeket biztosnak véltek. Ez az erő fogja hozzásegíteni Egyházamat, hogy égi Édesanyátok példájára szegény, evangéliumi és tiszta legyen, ez mentesíti minden támaszától, amelyben bízik, hogy így szentté, széppé, szeplő és ránc nélkülivé váljék! (Allelujah! Amikor kész a Menyasszony, érkezik a Vőlegény! Kedves Testvéreim! Végre lássunk hozzá: Váltsuk tetté, életté, a Szűzanyának hozzánk intézett felhívását! Sőt hívjunk minden nyomorúságban sínylődő testvért is, az élő víz forrásához, az Oltáriszentségen jelenlévő Úr Jézushoz! Ő régóta vár ránk, türelemmel és nagy-nagy szeretettel! Engedjük, hogy a mi személyes életünk szárazságát, pusztaságát, kilátástalanságát alakítsa át, hogy megtapasztaljuk, az újjá született emberi életet, amelyre utalt a Nikodémussal való beszélgetésében. Ez a mi legerősebb bizonyságunk, hogy Jézus Krisztus Tegnap, Ma és Mindörökké ugyanaz! sk.).

Azt kívánom, hogy hozzák nyilvánosságra ezt az üzenetet, és csatolják azokhoz, amelyeket könyvem tartalmaz. Azt kívánom, terjesszék el az egész világon, mert a világ minden részéből hívlak benneteket, hogy legyetek ti a szeretet, az imádás, a hálaadás és az engesztelés koszorúja, annak Szívén, aki valóságos Anya – örvendetes Anya, de igen fájdalmas Anya is – a legszentebb Oltáriszentségnek.

Megáldalak az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” +!

(Az Elmélkedés gerincét az Oltáriszentséggel kapcsolatos üzenetek képezik, nem véletlenül. Szilárd alapul szolgálnak a közeljövő eseményeinek, irányvonalának megítéléséhez, és a következtetések levonásához, „vizsgáljatok meg mindent”, még akkor is ha „nagy és híres gondolkodók, tudósok, politikusok” nyilatkoznak. Valóban repedezik Anyaszentegyházunk, az alapoktól? Legyünk éberek, virrasszunk és imádkozzunk – készüljünk - hogy amikor a „tolvaj” –Antikrisztus - érkezik, ne érjen felkészületlenül, meglepetésként, az a nap! sk.)

AZ IMÁDÁS ÉS AZ ENGESZTELÉS ANYJA – 1987. augusztus 21. (A szent rózsafüzér imádkozása közben adott szóbeli üzenet)

„Szeretett fiaim, örülök, hogy feljöttetek ide, mint kis gyermekek, akik engedik, hogy anyai karomba hordozzam őket. Váljatok egyre kisebbé, engedelmesebbé, tisztábbá, egyszerűbbé és hűségesebbé! Mily nagy örömet érez anyai Szívem, amikor mindnyájatokat értékes és illatos ajándékként vihetlek Fiamhoz, Jézushoz, hogy felajánljalak Neki, aki valóságosan jelen van az Oltáriszentségben!

Az imádás és engesztelés Anyja vagyok! A Föld minden tabernákuluma mellett ott vagyok anyai jelenlétemmel. Ez az anyai jelenlét Fiam, Jézus magányos ottléte számára új és szerető tabernákulumot alkot. A szeretet kertjét nyújtja számára, hogy Ő örökösen köztetek maradhasson. Mennyei harmóniát alkot, körülvéve Őt a mennyország egész elragadtatásával, az angyalok imádó kórusával, a szentek boldog imájával, a tisztítótűzben szenvedő sok lélek fájdalmas vágyakozásával.

Szeplőtelen Szívemben mindannyian az örökös imádás, a szüntelen imádság és a mély szeretet kórusát alkotják Jézus körül, aki jelen van valóságosan a Föld minden tabernákulumában. Anyai Szívem ma szomorú és mély sebek borítják, mert látom, hogy Jézusnak az Oltáriszentségben való isteni jelenlétét mennyi üresség, mennyi elhagyatottság, mennyi közömbösség, mennyi csend veszi körül.

Te zarándokoló és szenvedő Egyház, amelynek Anyja vagyok, Egyház, amely MINDEN GYERMEKEM CSALÁDJA VAGY, az ÚJ SZÖVETSÉG BÁRKÁJA, Isten népe – meg kell értened, hogy életed középpontja, kegyelmed forrása, fényed eredete, apostoli munkád kezdete egyedül a TABERNÁKULUMBAN VAN, ahol valóban JÉZUST őrzik. (nem a „Madridi barakkokból” induló – Kikó és Karmen egyetlen szentségimádás nélküli Neós útja, számomra még a „pünkösdista” un. Karizmatikus megújulás is „gyanús” vonásokat visel, de ezekről majd közelebbről. A Riói ifjúsági világtalálkozó „motorja” szerintem is Teréz Anyának – Szeretett Misszionáriusai – voltak, csendes, kitartó, alázatos Szentségimádásukkal, akit bővebben érdekel, ellenőrizze, erre utal az üzenet folytatása, elmélkedjük át, hogy megkülönböztethessük a konkolyt a búzától. sk.).

Jézus azért van jelen, hogy segítsen téged a növekedésben, hogy megtanítson járni, erőt adjon a tanúságtételre, bátorságot adjon az evangelizációra, és minden szenvedésedben támaszod legyen. Ez idők zarándokoló és vándorló Egyháza, aki hivatott vagy átélni a Getszemáni kert haláltusáját és a Kálvária véres óráját, ma szeretnélek magammal hozni ide és minden tabernákulum elé, hogy szüntelen imádásban és engesztelésben borulj eléje, hogy te is megismételhesd azt, amit égi Édesanyád tesz.

Az imádás és az engesztelés Anyja vagyok! Az Oltáriszentségben Jézus valóságosan jelen van Testével, Vérével, Lelkével és Istenségével! Az Oltáriszentségben valóságosan jelen van Jézus Krisztus, az Isten Fia. Az Istent láttam Őbenne földi élete minden pillanatában, még ha törékeny és gyönge természet leple alá rejtőzött is, aki az elmúló időben és az ember növekedése szerint fejlődött. A hitet mindig megvallva láttam Jézus fiamban Istenemet, és bensőséges szeretettel imádtam Őt!

(és itt álljunk meg egy pillanatra, mert már majdnem bosszankodva kérdezhetjük, miért ez a sok ismétlés, már unalmassá válik! A tudást, tanulással lehet elsajátítani, de ismétléssel rögzítődik, mélyül el, alapozódik meg. A hittel is hasonló a helyzet, élni, gyakorolni, nap mint nap. Selymes atya előadásában utalt Slavko Barbaric atya „rendkívüli” képességére, a Megdjugorje-i üzenetekkel kapcsolatosan, rákérdezett, hogyan képes erre? Mit válaszolt? Tudod, Én a fontosabb üzeneteket cetlikre írva, több helyre kifüggesztem, ahol többet tartózkodom, még a mosdóban is, és így pillanatok alatt, időveszteség nélkül felfrissítem. E gyakorlatnak van egy nagyon jó, építő jellegű következménye, gyümölcse: megóv a szétszórtságtól, a világi káros behatásoktól, nagyon hatékony módszer a kísértési területek, felületek leszűkítésére. Erre utal az Ó és Új-szövetség amikor ajánlja, hogy Isten kinyilatkoztatott örökérvényű törvényét kössük: - karkötő gyanánt, tetteinkben, – fejpánt gyanánt, gondolatainkban, - ösvényünk világossága, hogy a sok „ideológia”, „izmusok”, „tudományos okoskodások”, „elméletek” stb. dzsungelén át, sikeresen Célba – Haza – érkezhessünk Őhozzá! Sajnos, elfeledkeztünk arról, hogy egy teljesen „pogány”, elvilágiasodott társadalomban, kultúrában, világban élünk, olyan Európai Unióban, amely nyíltan megtagadta keresztény gyökereit, és nemcsak az EU. És mi hasonló gondolkodású RMDSz-es politikusokra adjuk a voksunkat, köpenyforgatókra, képmutatókra? AZ ISTENTAGADÁS, az Ő törvényének elvetése, világméretűvé terebélyesedett, a mindenapi élet területén, még az Egyházban is, és ennek hatalmas hullámai percről-percre, óráról-órára, napról-napra, minden oldalról és formában elborítani akarnak, kívül-belül, egyaránt. A hiteles tanúságtevő Krisztus hivők, követők, már csak kis „oázisok” a nagy „Szahara” sivatagban. Aki ezt megfontolja, és megérti, magáévá teszi, eljut a felismerésre, a belső szemléletmód váltásra. Nem véletlenül tette a mércét a MPM számára a Szűzanya ilyen magasra, már a 2. üzenetében, 1973. július 8-án: „Ne figyelj az újságokra, sem a televízióra, maradj mindenkor Szívemben, IMÁDKOZVA! Semmi más iránt ne érdeklődj, SEMMIT NE TARTS FONTOSNAK, csak azt, hogy VELEM ÉLJ, ÉS ÉRTEM ÉLJ!” Semmi kétség, Szűz Mária teljesen Krisztusának, Jézusáért élt, halt, Ő pedig az Atya akaratának tökéletes beteljesítéséért, tehát aki – az Úr Jézus édesanyjára bízza magát - teljes bizalommal, ráhagyatkozással, a legjobb és legbiztonságosabb kezekben és jó úton van, csak hűségesen ki kell tartani, és Célba ér! Nem szégyelli hitét megvallani, élni, nyíltan, egyértelműen! sk. ).

Imádtam Őt, amikor még szűzi méhemben őriztem, mint kis bimbót és szerettem, tápláltam, növeltem Őt saját véremet és testemet adván Neki. Imádtam Őt születése után a szegény és csupasz barlang jászlában szemlélve. Istenemet imádtam a növekvő gyermek Jézusban, a fejlődő ifjúban, a mindennapos munka fölé hajló fiatalemberben, a Messiásban, aki teljesítette nyilvános küldetését. Imádtam Őt, amikor visszautasították és elvetették, amikor elárulták, elhagyták övéi és megtagadták. Imádtam Őt, amikor elítélték és meggyalázták, amikor megostorozták és tövissel koronázták, amikor a vesztőhelyre vitték és keresztre feszítették. Imádtam Őt a kereszt alatt a kimondhatatlan szenvedésben, mialatt sírja felé vitték, és sírba helyezték. Imádtam Őt feltámadása után, amikor először jelent meg előttem dicsőséges Teste ragyogásában és istensége fényében!

(álljunk meg ismét egy pillanatra, hogy mélyebben behatoljunk a Szűzanya Szeplőtelen Szent Szívének titkába, hisz Ő maga nyit ajtót nekünk, tárja fel, hogy hitelesen betekinthessünk Istennek eme csodálatos misztériumába! Tartsunk önvizsgálatot, a Szentlélek Isten megvilágosító kegyelmének fényében, a föntebb elhangzott kijelentésekkel kapcsolatosan. Végkövetkeztetésünk? Kinek-kinek személyes. Az enyém: megerősítette az elmélkedéseimben feltárult tényeket, igazságokat, bizonyosságot, hogy „aki keres talál, aki kér kap, és a zörgetőnek ajtót nyitnak”. A kor, az idő, lényegtelen, az kijelentés mindig aktuális, érvényben van MA is, sőt jobban mint valaha, a nagy, rendkívüli Isteni kegyelmek idejében élünk! Röviden összefoglalva: kerestem az élet, a lét, a miértekre a hiteles választ, találkoztam az Igazsággal, a Szentírás által, - „Vedd és olvasd”, Szt. Ágoston Kr. u. IV. sz. - de fájdalmas volt megtapasztalni, hogy hazugságokkal tápláltak minket kiskorunktól – az óvodától – kezdve hivatalosan, erőszakosan. Sólymok, pionírok, KISZ-tagok, ateista ideológia alapú oktatási rendszer, - még máma is - hogy jó, hűséges kommunista pártagokká, katonáikká, ELVTÁRSAIKKÁ, neveljenek, - pokol töltelékekké – a Sátán örömére. Hála és dicsőség az Úrnak, és hűségesei ellenállásának, élükön ÁRON püspökkel, aki valóban az Igazság őre és rá bízott népének hű- és példamutató pásztora maradt haláláig, nem sikerült a teljes hitrombolás! Nyugaton, KAPITALISTÁKKÁ, igyekeztek zülleszteni mindenkit. Ugyanaz a kártya, eleje-hátlapja, a „Hazugság Atyjának” kezében, a Globalizmusban összpontosulva, így jutunk az Antikrisztus és a Hamis Próféta rövid, de borzasztó korszakába. Az ÚT – Egyház, és ÉLET – Oltáriszentség, szentségekre nem térek ki. Mindenki a saját „tárházából” hoz elő, Ót és Újat egyaránt. Engem a fentebb vázolt sátáni fertőzés táptalajából, - oktatás, társadalom, környezet stb. - és őseim tudatlan? tévelygéseiből, felszínes vasárnapi kereszténységük, fűszerezve babonasággal, „kétes, tudós asszonyok praktikáival”, tudott visszavezetni a Szűzanya az örök Élet kristálytiszta vizéhez, és alakított Szeplőtelen Szívének legkisebb, még mindig botladozó gyermekévé, igaz meg nem értések, félreértések, alaptalan rágálmak, vádaskodások, egyszóval kísértésekkel, próbatételekkel teletűzdelt úton, nem botránkoztam meg sem Benne, sem Szent Fiában, sem az EGYHÁZÁBAN! És nem tettem másokat megbotránkoztató, félrevezető kijelentéseket az Ő nevében – kétértelműen, tudtommal. Éppen ezért nagyon fájdalmasan érintett „Róma püspökének” megnyilatkozása: Bergoglio szerint Mária azt gondolta: Hazugságok! Megcsaltak engem! Tény, hogy ez a megnyilatkozása, egy újabb bizonyíték a hiteles? Mária tiszteletét illetően, annál is inkább, hogy belekeverte II. János Pál pápát, csúsztatással, - önmaga álcázásáért? - a Szűzanya lelkületét egy profán megnyilatkozás szintjének mocsarába tiporta! Ezt tették a „Názáreti Mária” film készítői is, tudatosan! Véleményem szerint túlságosan „szőrszálhasogató” a www.katolikus-honlap,hu/1302/131220.htm , megközelítése, a föntebbi címszó alatt, a lényegre mutat, de elfogadhatóbb, mint a „szőnyeg alá seprés”, a kimagyarázó egyházi szabadkőműves „struccpolitika”! sk.).

Szeretett fiaim, a szeretet csodája révén, amit majd csak a mennyországban sikerül megértenetek, Jézus megajándékozott titeket azzal, hogy mindig veletek marad az OLTÁRISZENTSÁGBEN! A tabernákulumban az átváltoztatott kenyér színe alatt ugyanazt a Jézust őrzik, akit Én elsőként láttam feltámadása csodája után. (és ez illő és igazságos is, hogy az Evangéliumok másként hozzák, nem pontatlanság, összefügg a Szűzanya alázatosságával, szerénységével, valószínű, szűk belső köre előtt nem volt titok. sk.). Ugyanazt a Jézust, aki istensége ragyogásában jelent meg a tizenegy apostolnak, sok tanítványnak, a jámbor asszonyoknak, akik Őt a sírig elkísérték. (Miért csak Páll számol be a damaszkuszi úton dicsőségében megjelenő Úrról? Számomra világos. A nagyon „okos”, „buzgó” farizeust, Gamáliel jeles iskolájában kiképzett Sault, semmi és senki le nem szedte volna a lábáról, lováról, és egyúttal garanciát nyújtson a hitelességéről. Még így is nehezen fogadták be. sk.)

A tabernákulumban ugyanaz a feltámadt Jézus van jelen az Oltáriszentség színében rejtve, aki több mint ötszáz tanítványnak megjelent, és aki fényével leterítette az Őt üldöző Sault a damaszkuszi úton. Ugyanaz a Jézus ül az Atya jobbján dicsőséges Teste és Istensége ragyogásában, még ha irántatok való szeretetében az átváltoztatott kenyér színe alatt rejtőzik is.

Szeretett fiaim, ma jobban kell hinnetek köztetek való jelenlétében. Bátran és erőteljesen szólítsatok fel minden embert, hogy tanítsák ismét szilárd hittel Jézus Krisztus valóságos jelenlétét az Oltáriszentségben. Az egész Egyházat arra kell indítanotok, hogy találkozzék a tabernákulum előtt égi Édesanyátokkal az örökös engesztelésben, a folytonos imádásban és a szüntelen imádságban.

Egész papi imátoknak eucharisztikus imádsággá kell válnia. Kérem, hogy tartsanak ismét mindenhol szentségimádási órákat a legszentebb Oltáriszentségben kitett Jézus előtt. Azt kívánom, hogy növekedjék a szeretet hódolata az Oltáriszentség iránt és ez nyilvánuljon meg jámborságotok látható, de mégis oly kifejező jeleivel. Vegyétek körül az eucharisztikus Jézust virággal és fénnyel, halmozzátok el gyengéd figyelemmel, közeledjetek hozzá a térdhajtás és az imádás tiszteletadásával. Ha tudnátok, mennyire szeret benneteket az eucharisztikus Jézus, mily örömmel és vigasztalással tölti el Őt szeretetetek egyetlen kis jele is!

(Hogyan állunk mi, itten a székelyföldön? Templomaink, oltáraink feldíszítésével, nincsen még probléma, a filiák is-is, de már Szentségimádásokat pár helyiségben végeznek, havonta, pár személy csupán. Az Örökös szentségimádási napokon, évente, úgy az idő, mint a jelenlét nagyon összezsugorodott. Pislákoló mécsesek halvány fénye, az elégett helyén nem gyúl ki új fény. Annak ellenére, hogy Szőkefalvát kaptuk ajándékba, és sokan jártunk a „jelenésekre”, megrázó üzeneteivel, felhívásával, és öt titkával, amelynek utolsó titka „vészt jósló”, „apokaliptikus”, nem vettük komolyan! Sem a papok, és nélkülük mi hívek sem, a következményeit majd „leszüreteljük, mindannyian. Talán a „jégverés” is előjel volt? Elfeledkeztünk a 4. titok 2. pontjáról? „Romániát egy nagy esemény fogja megrázkódtatni, és sok ártatlan VÉR FOG FOLYNI!” Vigyázat POLITIKUSAINK! A „székely zászlók lengetésével”, a „Trianon” az „EU”, globalizmus szindrómával a Pokol felé vezetnek azok, akik megfeledkeztek a lényegről, „ha meg nem tértek, elvesztek”. I. Balázs, T. László urak és „Vezérkosaink” figyelmébe ajánlom alapos átelmélkedésre az: Izajás 2. 1-5; valamint a 32. , 33. , 80. és a 81. Zsoltárokat, alapos személyes és közösségi lelki tükrök. Szűzanya: „közel van a harmadik, nukleáris háború”. Patrícia, Ecuádor-1: „hamis békeszerződésekkel fog kezdődni, amelyekben nem kellene bíznunk. Sok ország vesz részt benne, többek között Kína, Románia, Oroszország és az Egyesült Államok. Kezdetben Lengyelország is. forrás: Jézus és Mária sír, 192. oldal. Ébredjünk, amíg nem késő! sk.)

Jézus annyi szentségtörést megbocsát, és elfelejti a végtelen sok hálátlanságot egyetlen csepp tiszta papi szeretet ellenében, ami eucharisztikus Szíve kelyhébe hull. Mozgalmam papjai és hívei, járuljatok gyakran a tabernákulum elé, éljetek a tabernákulum előtt, imádkozzatok a tabernákulum előtt! Imádságotok legyen a közbenjárás, a hálaadás és az engesztelés szüntelen imája. Imádságotok csatlakozzék az angyalok és a szentek égi énekéhez, a tisztító helyen tisztuló lelkek hő esedezéséhez. Imádságotok gyűjtse össze az egész emberiség hangját. Az emberiségnek örökös hálaadásban és köszönetben kell leborulnia a Föld minden tabernákuluma előtt. Mert az Oltáriszentségben valóságosan jelen van Jézus Krisztus. (sajnos, a „nagy reformátorok” már 500 éve kidobták, Nagyasszonyunkkal együtt! Vajon nem innen ered népünk „átka”? A széthúzás, az Igazság elferdítése? A hit már azóta NEM EGY! sk.) Mindig veletek marad és ez a jelenléte egyre erősebbé válik, Napként ragyog fel a világ felett, jelezvén AZ ÚJ KOR KEZDETÉT!

Jézus Krisztus dicsőséges uralmának eljövetele egybeesik az Oltáriszentség legnagyobb ragyogásával. Dicsőséges országát Krisztus eucharisztikus uralmának általános diadalában újítja meg, amely teljes hatalmában fejlődik ki, és ereje lesz arra, hogy megváltoztassa a szíveket, a lelkeket, a személyeket, a társadalmat, a világ társadalmi felépítését.

(ez a nagy gyötrelmes megpróbáltatást előidéző Antikrisztus és Hamis Próféta jó pár éves rémuralma után következik. Mindenki számára legyen világos: ennek a világnak, így, ahogy ismerjük VÉGE, napjai meg vannak számlálva, akár tetszik, akár nem. sk.)

Amikor Jézus megújítja eucharisztikus uralmát, rávezet arra, hogy örüljetek állandó jelenlétének, amelyet ti új és rendkívüli módon fogtok megérezni. Rávezet arra, hogy megtapasztaljátok a második, megújult és szebb földi PARADICSOMOT! (hogyan lehetséges? Szétválasztja a juhokat a kosoktól, elragadtatás és fájdalommentes átváltozás által az Új Ég és Új Föld számára. Mi a teendő? Felébredni, a lelki szendergésből, megtérni, bűnbánat által és elfogadni, hinni és élni az Evangéliumot, és akkor örömmel várjuk. Jöjj el Urunk, Jézus! sk.)

De ne csak imádságotokkal legyetek jelen a tabernákulum előtt, hanem legyetek életközösségben Jézussal! Jézus azért van valóságosan jelen az Oltáriszentségben, mert állandó életközösségre akar veletek lépni!

Amikor eléje járultok, lát benneteket; amikor beszéltek Hozzá, Ő meghallgat; amikor valamit rá bíztok, minden szavatokat a Szívébe fogadja; amikor megkéritek valamire, mindig meghallgat! (És akkor miért tapasztaljuk, hogy ez nem ilyen egyszerű? Ajánlom Szent Jakab apostol levelét, benne a válasz, csak öt rövid részből áll, elolvasni és elgondolkodni a tartalmán, esetleg átelmélkedni. Utána lehet ismét próbálkozni. A meglepetés garantált lesz! sk.).

Járuljatok a tabernákulum elé, hogy Jézussal egyszeri és mindennapi életkapcsolatot alakítsatok ki! Ugyanazzal a természetességgel menjetek a tabernákulum elé Jézust felkeresni, mint ahogy egy barátot kerestek fel, ahogy számotokra kedves emberekre bízzátok rá magatokat, amikor azt érzitek, hogy segítőkész barátokra van szükségetek!

Tegyétek meg Jézust legkedvesebb barátotokká, legyen Ő az a személy, akiben leginkább bíztok, akire leginkább vágyakoztok, és akit legjobban szerettek. Mondjátok el Jézusnak, hogy szeretitek Őt, ismételjétek gyakran, mert egyedül ez az, ami Őt végtelenül boldoggá teszi, ami megvigasztalja a hálátlanságokért, ami kárpótolja Őt az árulásokért: „Jézus, Te vagy szerelmünk, Jézus, Te vagy egyetlen barátunk, Jézus, nagyon szeretünk, rajongva szeretünk Téged.”

Krisztus jelenlétének alapja az Oltáriszentségben az, hogy erősödjetek a vele való szeretetközösség megtapasztalásában. Itt maradt, hogy mindig veletek legyen, hogy soha ne érezzétek magatokat egyedül. A tabernákulum elé kell járulnotok, hogy leszüreteljétek imádságotok és a Jézussal való életközösségetek gyümölcsét, amely a ti életszentségetekben fejlődik ki és érik be. Szeretett fiaim, minél inkább a tabernákulum előtt éltek benső egységben az eucharisztikus Jézussal, annál inkább növekedtek a(z élet-) szentségben!

(vajon el lehet jutni a hiteles életszentségre más utakon? Csak a szegények, peremre szorultak, hajléktalanok stb. felkarolásával? Karácsonykor tömegközlekedési jegyek, telefonkártyák osztogatásával? Húsvétkor, személyes üdvözletek és 50 Eurós borítékok szétosztásával a központi pályaudvarokon, bazilikák előtt, köztük? Nagycsütörtökön bűnözők, fogyatékosok lábmosásaival? Hm!? Elgondolkodtató, nemde? A Vatikáni „piramis” csúcsáról ezt az irányt tárják elénk! Követhetjük bizalommal? Fenntartások nélkül? A társadalmi, szociális és lelki problémáinkat nem tudjuk mi emberek megoldani, megszüntetni soha! Még globális összefogással sem! Miért? Mert gyökerűk a bűnből táplálkozik - szembefordulás az Istennel és örökérvényű törvényével - és a háttérben lapuló, láthatatlan de nagyon aktív lázadóval – Luciferrel - aki mindannyiunkat lázadókká, alattvalóivá akarna tenni, de napjai meg vannak számlálva, és a Megváltás műve beteljesedik. A régi, Sátán uralta világ elmúlik, hamarosan! sk.)

Jézus az Oltáriszentségben válik életszentségetek példaképévé és mintájává! Ő a szív tisztaságára vezet benneteket. Arra az alázatra, amelyet kívántok és kértek, az átélt bizalomra, a szeretetteljes és gyermeki ráhagyatkozásra. Az eucharisztikus Jézus válik papi életszentségetek új példaképévé. Ezt mindennapi rejtett önfeláldozástokkal, a testvéreitek iránti szeretetteljes készségetekkel és azáltal éritek el, hogy magatokra veszitek minden ember szenvedését és keresztjét. Azzal, hogy a rosszat jóvá teszitek és szüntelenül azon fáradoztok, hogy a rátok bízott lelkeket az üdvösségre vezessétek.

Ezért mondom nektek: elérkezett az az idő, amikor mindnyájatokat a tabernákulum előtt szeretnélek látni, főleg titeket, PAPJAIM, akik az örökös imádásban és szüntelen engesztelésben élő Édesanya szeretett fiai vagytok. Azt szeretném, hogy rajtatok keresztül újból és erősebben virágozzék fel az egész Egyházban az Oltáriszentség tisztelete. Most meg kell szűnnie az Oltáriszentség tiszteletében mutatkozó súlyos válságnak, amely már az egész Egyházat megfertőzte, ami oly sok hűtlenség és nagy hitehagyás gyökere volt.

Minden szeretett és nekem szentelt gyermekemmel együtt, akik Mozgalmamban részt vesznek, odaállítalak benneteket a Föld minden tabernákuluma elé, hogy a hódolat jeléül ajándékozzalak benneteket Jézusnak, mint a legértékesebb ékszereket és a legszebb illatos virágokat. Most az égi Édesanya mindenkit az Oltáriszentségben jelenlevő Jézushoz kíván vezetni! Egyre több gyermekét, mert ezek azok az idők, amikor minden embernek hálatelt szívvel kell imádnia, szeretnie és dicsőíteni Jézust.

Szeretett fiaim, Jézussal – aki értetek van jelen örökös áldozatként minden tabernákulumban – megáldalak benneteket az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében.” +!

ÜLDÖZNI FOGNAK BENNETEKET 1988. november 12. Szt. Jozafát vértanú ünnepe.

„Szeretett fiaim, mivel ez a ti órátok, egyre több szenvedésre vagytok hivatva. Jézus hív benneteket, hogy kövessétek Őt a Kálvária útján. Látom, mily nagy az a kereszt, amelyet ma hordoznotok kell, és mindegyikkőtökhöz közel vagyok az Édesanya gyöngédségével!

Ne engedjétek, hogy vigasztalanság vegyen rajtatok erőt! Ellenfelem gyakran azoknak az embereknek a felhasználásával sebesít meg benneteket, akikkel ti már sokféleképpen jót tettetek. Olykor saját testvéreiteket használja fel erre a célra. Elérkezett az a nektek már megjövendölt idő, amikor azokat a papokat, akik Engem tisztelnek, meghallgatnak és követnek, a többi pap kineveti, megveti és támadja, pedig ők szintén szeretetem gyermekei. (és ez érvényes ránk, laikus hívekre is. sk.). Arra vagytok hivatva, hogy belépjetek a Getszemáni kertbe Jézus testvéretekkel együtt, aki bennetek akarja újra átélni belső haláltusája fájdalmas óráit. Ízleljétek meg ti is kelyhének keserűségét, és ismételjétek Vele együtt gyermeki odaadással: - Atyám, a Te akaratod legyen meg, ne az enyém!

Készüljetek megtapasztalni azt a kimondhatatlan szenvedést, amikor a leghűségesebbek elhagynak benneteket, testvéreitek kinevetnek, feletteseitek a peremre szorítanak, barátaitok megtámadnak, MINDAZOK ÜLDÖZNEK, AKIK MEGEGYEZTEK A VILÁGGAL ÉS BELÉPTEK A SZABADKŐMŰVESSÉG TITKOS SEREGÉBE!

-->