Folyás 435 lakosú község a 117-es/Ohat-Pusztakócs-Nyíregyháza/ vasútvonal mentén, Polgártól 6 kilométerre, délre fekszik. 1992. július 1-je óta önálló, előtte Polgárhoz tartozott.
Polgár 8377 lakosú város a 35-ös és 36-os főközlekedési utak találkozásánál, valamint a majd megépülő M3-as autópálya mentén fekszik. A helységet érinti a 117-es/Nyíregyháza-Óhat-Pusztakócs/ vasútvonal is. A környéken több érdekes bronzkori leletet találtak. Első írásos említése korai, 1229-ből való. Homonnai Drugeth Bálint főkapitány 1608 áprilisában a hajdúknak adományozta Polgárt és Szentmargitát. A török kiűzése után azonban az eredeti tulajdonos, az egri káptalan pert indított egykori tulajdona visszaszerzéséért, amelyet meg is nyert, s hosszas huzavona után a hajdúk Polgárt 1717-ben üresen hagyták. A káptalan a mezővárost 1727-ben telepítette újjá, immár felvidéki eredetű, katolikus vallású jobbágyokkal.
Nagyboldogasszony római katolikus templomát 1852-1858 között építették Hild József tervei szerint, klasszicista stílusban. 1944-ben felrobbantották. 1948-1958 között Árkay Bertalan tervei szerint állították helyre. Értékesek az oltárképek és a freskók.
A Kálvária-templom a dombon található, mely 1749-ben, barokk stílusban épült. A stációk, a fülkében lévő vasöntvény domborművek 1874-ben készültek el.
Nagyboldogasszony római katolikus templomát 1852-1858 között építették Hild József tervei szerint, klasszicista stílusban. 1944-ben felrobbantották. 1948-1958 között Árkay Bertalan tervei szerint állították helyre. Értékesek az oltárképek és a freskók.
A Kálvária-templom a dombon található, mely 1749-ben, barokk stílusban épült. A stációk, a fülkében lévő vasöntvény domborművek 1874-ben készültek el.
