Berettyóújfalu 16120 lakosú város a 42-es és 47-es főközlekedési utak kereszteződésében, a valamikor megépülő M35-ös autópálya, valamint 101-es /Püspökladány-Biharkeresztes/ vasútvonal mentén, a Berettyó és a Konyári Kálló szögletében fekszik. A történeti források először 1285-ben említik. A XVI. században az erdélyi fejedelme birtoka volt, Báthory Gábortól kapott városi rangot. A Sárrét ingoványai védték meg a dúlásoktól. A XX. században többször volt Bihar megye székhelye, utoljára 1945-1950 között. 1979-ben városi rangot kapott. A település nevezetessége a herpályi templomrom. A falu a X. században települt át az Ér és a Berettyó folyásánál körülvett két dombon. Birtokosai feltehetően a XII. század második felében építették monostorukat. A falu és a monostor a tatárjáráskor elpusztult. Újjátelepült, de az 1660. évi Szeidi járás ismét romhalmazzá tette. Emlékét a herpályi puszta neve őrizte meg. Mind az északi tornyot, mind a déli torony, a későbbi Csonkatorony felső emeletét a XIX. század közepén lebontották. Rómer flóris, majd Bunyitai Vince megállapította, hogy a Csonkatorony monumentális román stílusú és nem a falusi templom maradványa. A II. Világháborúban rendkívüli károsodást szenvedett.
Az 1970-es években megtörtént az apátsági templom maradványainak a régészeti feltárása és műemléki bemutatásra alkalmas helyreállítása. A magányos torony a háromhajós kolostortemplom legjobban megmaradt részévé vált. Jelentős emlékeit a Bihari Múzeum őrzi. A régészeti anyag legnagyobb kincse a Bakonszegről előkerült bronzkori szitula, bronzelemekből készült kultikus edény, amelyhez hasonlót Európában keveset látni. A néprajzi anyag egy része a Nagy-Sárrét hajdani halász-pákász világát idézi. Az irodalomtörténeti gyűjteményben Nadányi Zoltán kéziratai, tárgyi hagyatékai, a népi írók mozgalmas jeles képviselőjének művei láthatóak, valamint az 1935-ben Szabó Pál és Barsi Dénes által Berettyóújfaluban szerkesztett és kiadott Kelet Népe néhány száma.
Az 1970-es években megtörtént az apátsági templom maradványainak a régészeti feltárása és műemléki bemutatásra alkalmas helyreállítása. A magányos torony a háromhajós kolostortemplom legjobban megmaradt részévé vált. Jelentős emlékeit a Bihari Múzeum őrzi. A régészeti anyag legnagyobb kincse a Bakonszegről előkerült bronzkori szitula, bronzelemekből készült kultikus edény, amelyhez hasonlót Európában keveset látni. A néprajzi anyag egy része a Nagy-Sárrét hajdani halász-pákász világát idézi. Az irodalomtörténeti gyűjteményben Nadányi Zoltán kéziratai, tárgyi hagyatékai, a népi írók mozgalmas jeles képviselőjének művei láthatóak, valamint az 1935-ben Szabó Pál és Barsi Dénes által Berettyóújfaluban szerkesztett és kiadott Kelet Népe néhány száma.
http://ea.bloglog.hu/page/6/
