Hajdúnánás 18058 lakosú város a 109-es/Debrecen-Tiszalök/ vasútvonal mentén a Keleti-főcsatorna mellett fekszik. A honfoglalás után alig néhány emberöltővel már saját temploma volt az itt lakóknak. A tatárjárás hatalmas pusztítással az akkor Nánásmonostoraként ismert települést templomával együtt rombolta le. A XVI. századig közepes jobbágyfalu volt, néhány ezer fő lakóval. A város hajdútörténelme Bocskai István erdélyi fejedelem nemes tettétől datálódik, aki hűséges katonáinak 1605-ben kollektív nemesi kiváltságot és végleges letelepülési lehetőséget adott a környékbeli hat úgynevezett öreg hajdúvárossal együtt. A város címerében ez az esemény elevenedik meg. A pásztori város mezőgazdasági jellege a mai napig is meghatározó. A XIX-XX. századfordulón fejlődésnek indult az ipar, mára több jelentős üzem működik itt. A település szerkezete eredeti formáját őrzi.
Az úgynevezett „napszerkezetet tükröző” főtéren található a XVIII. század elején épült református templom.
A XIX-XX. századfordulóján épült a zsinagógára emlékeztető formájú városháza, előtte hazánk egyik legszebb Kossuth-szobra.
Tájháza népi klasszicista stílusban épült a XVIII. század végén. 1980-ban nyilvánították műemlékházzá. Helytörténeti és népművészeti gyűjteményében a mintegy 160 éves hagyománnyal rendelkező szalmaipar emlékei a legértékesebbek. Védett kovácsműhely is található benne.
Itt található az ország első strucc-farmja.
Az úgynevezett „napszerkezetet tükröző” főtéren található a XVIII. század elején épült református templom.
A XIX-XX. századfordulóján épült a zsinagógára emlékeztető formájú városháza, előtte hazánk egyik legszebb Kossuth-szobra.
Tájháza népi klasszicista stílusban épült a XVIII. század végén. 1980-ban nyilvánították műemlékházzá. Helytörténeti és népművészeti gyűjteményében a mintegy 160 éves hagyománnyal rendelkező szalmaipar emlékei a legértékesebbek. Védett kovácsműhely is található benne.
Itt található az ország első strucc-farmja.
http://ea.bloglog.hu/page/6/
