Hortobágy 1776 lakosú község a 33-as főközlekedési út és a 108-as/Debrecen-Füzesabony/ vasútvonal mentén fekszik. 1960-ban a település mintafalunak épült. A hozzá tartozó Máta Árpád-kori település, de 1460 körül már pusztaként emlegetik. Az elnéptelenedett pusztákat Debrecen vette birtokába. A XIX. század közepén majorságot épített ki és a hortobágyi puszta közigazgatási központjává tette. Az 1891-ben Debrecen-Füzesabony között megnyitott vasútvonal és az 1892-től engedélyezett hídvásárok növelték jelentőségét. Az 1930-as években a mátai öntözőtelepek igen jelentősek voltak. 1948-ban az állami gazdaságok megalakulása vonzott a mezőgazdasági munkásokat a Hortobágyra. Hortobágy faluban is egyre több ház épült. Az önálló községgé vált Hortobágyra igen sokan beköltöztek. A községben az 1970-es években épült fel az új tanyasi kollégium és iskola, így az osztatlan osztályú elemi iskolák megszűntek a puszta kis településein. 1968-ban a Hortobágyi Állami Gazdaság központjaként, Hortobágy község lett a puszta közigazgatási központja.
Hazánk leghosszabb közúti kőhídja, a kilenclyukú híd is itt található. A szárnyfalaival együtt 167 méter hosszú. Fahíd elődjei helyén épült népi klasszicista stílusban, Povolny Ferenc tervei alapján 1827-1933 között. A XIX. század végétől közelében tartották a híres kirakodóvásárokat.
A Pásztormúzeum épületét 1785-ben emelték szekérállásnak. Felújítása után, 1965-ben helyezték el benne a Déri Múzeum hortobágyi gyűjteményét. A kiállítás megismerteti a látogatókat a Hortobágy puszta történetével, a pusztai állattartással és a pásztorélet emlékeivel. Az épület eredeti rendeltetésére a szekérgyűjtemény emlékeztet. Előtte a parkban Somogyi Árpád Pásztorfiú szobra áll. Mellette ugyancsak Somogyi Árpád műve, az Alföld népe című szoborkompozició.
Hortobágy nevezetessége a Csárda, melynek elődjét 1699-ben építette Debrecen városa. A helyére 1781-ben népi barokk stílusú téglaépületet emeltek, ez a csárda nyugati szárnya. A keleti szárnyát 1815-ben, klasszicista stílusban építették. Külső falán domborműves emléktábla örökíti meg Petőfi 1842. évi látogatását. Falai között nyílt meg 1934-ben az első hortobágyi múzeum, amelynek anyaga a II. Világháborúban elpusztult.
A településen járva érdemes megtekinteni a galériát, melyben a puszta ihlette alkotások láthatóak. Többek között Idősebb Markó Károlytól, Barabás Miklóstól, Munkácsy Mihálytól, Lotz Károlytól, Thán Mórtól, Káplár Miklóstól, Pásztor Jánostól, Medgyessy Ferenctől, Szabó Vladimirtől.
Hazánk leghosszabb közúti kőhídja, a kilenclyukú híd is itt található. A szárnyfalaival együtt 167 méter hosszú. Fahíd elődjei helyén épült népi klasszicista stílusban, Povolny Ferenc tervei alapján 1827-1933 között. A XIX. század végétől közelében tartották a híres kirakodóvásárokat.
A Pásztormúzeum épületét 1785-ben emelték szekérállásnak. Felújítása után, 1965-ben helyezték el benne a Déri Múzeum hortobágyi gyűjteményét. A kiállítás megismerteti a látogatókat a Hortobágy puszta történetével, a pusztai állattartással és a pásztorélet emlékeivel. Az épület eredeti rendeltetésére a szekérgyűjtemény emlékeztet. Előtte a parkban Somogyi Árpád Pásztorfiú szobra áll. Mellette ugyancsak Somogyi Árpád műve, az Alföld népe című szoborkompozició.
Hortobágy nevezetessége a Csárda, melynek elődjét 1699-ben építette Debrecen városa. A helyére 1781-ben népi barokk stílusú téglaépületet emeltek, ez a csárda nyugati szárnya. A keleti szárnyát 1815-ben, klasszicista stílusban építették. Külső falán domborműves emléktábla örökíti meg Petőfi 1842. évi látogatását. Falai között nyílt meg 1934-ben az első hortobágyi múzeum, amelynek anyaga a II. Világháborúban elpusztult.
A településen járva érdemes megtekinteni a galériát, melyben a puszta ihlette alkotások láthatóak. Többek között Idősebb Markó Károlytól, Barabás Miklóstól, Munkácsy Mihálytól, Lotz Károlytól, Thán Mórtól, Káplár Miklóstól, Pásztor Jánostól, Medgyessy Ferenctől, Szabó Vladimirtől.
http://ea.bloglog.hu/page/7/
Az épülő ökumenikus templom alapkövét 2000. szeptember 2-án helyezték el.
