Miskolc 184129 lakosával, Magyarország harmadik legnagyobb lélekszámú városa, a 26-os és a 3-as főútvonal valamint a valamikor megépülő M30-as autópálya mentén található. A helységet érinti a 80-as/Sátoraljaújhely-Miskolc- Hatvan – Budapest/, a 80c-s/Sátoraljaújhely-Szerencs-Miskolc- Budapest/, a 88-as/Miskolc-Mezőcsát/, a 89-es/Miskolc- Tiszaújváros- Tiszapalkony-Erőmű/, a 90-es/Hidasnémeti-Miskolc/, a 92-es/Ózd- Bánréve- Miskolc/, a 94-es/Tornanádaska-Miskolc/, 100c-s/Nyíregyháza-Szerencs- Miskolc- Budapest/, a 330-as/Miskolc-Lillafüred-Garadna/ és a 331-es/Miskolc-Papírgyár-Farkasgödör-Örvényes/ vasútvonal. A város az Észak- Magyarország régió központja. A település az Alföld és az Északi- középhegység találkozásánál az úgynevezett Miskolci-medencében található, és évszázadok óta a síkvidék és a hegyvidék közötti árucsere fontos színtere. Miskolcnak, az Avas alján, a Sajóba ömlő Szinva és Pece mentén kialakult ősi település magjának históriáját a szépen megmunkált kőszerszámokat készítő jégkorszaki ősemberi kultúrákig vezethetjük vissza. A Lillafüred melletti Szeleta-barlang és a Bükk hegység több barlangja a küzdelmes emberi élet emlékei mellett ruházati eszközöket, szépen megmunkált csatokat is megőriztek. Az Avastetőn a csiszolt kőkorszak eszközei kerültek elő. Ebben a tízezer évvel ezelőtti időszakban népesedett be a környék. A bükki vonaldíszes, szép motívumokkal ékesített kerámiai leletek, a gabonaőrlő szerszámok már az ötezer évvel ezelőtti kultúra emlékei. A bronzkor fejlettebb életmódjáról a mai vasgyár területéről származó leletekből lehet következtetni. Miskolc területének első ismert lakói a kelták egyik törzse, a kotinuszok voltak, a vaskor végén, akik a görög mintájú pénzverésükről voltak híresek. A népvándorlás kora germán eredetű kvádokat, majd szarmatákat, hunokat és avarokat talál ezen a vidéken. A magyarság több mint egy évezrede telepedett meg ezen a tájon, s a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a XI. századtól lett a központja. Anonymus műve (1210 körül) terra Miskoucy néven emlékezik meg a Bors-Miskóc nemzetség honfoglaláskori szállásterületéről. A tapolcai völgyben Szent Benedek-rendi apátságot alapított a városnak nevet adó nemzetség. A települést 1241-ben a tatárok felégették. A Bors-Miskóc nemzetség 1312-ben szemben állt a feudális anarchiát megtörő Károly Róberttel, s ez hatalmuk végét jelentette. A Miskóc nemzettséget a Széchy család váltotta fel, ok vetették meg a városias fejlődés alapjait. Kieszközölték Miskolc részére országos vásár, s kisebbfokú bíráskodás jogát, ami által a régebbi falu mezővárossá fejlődött. 1364. év végén csatolta I. Nagy Lajosa várost a diósgyőri királyi váruradalomhoz. Miskolc 1365-ben kapott városi rangot a királytól, akinek idején a diósgyőri vár gótikus várkastéllyá épült ki. A XIII. századi eredetű, a XIV. században pompásan kiépült diósgyőri királyi vár a Miskolcot is magába foglaló uradalom központja lett. Itt állt az egyetlen középkori magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostora. A városkép a XV. század végére jelentősen megváltozott, kialakult az Avas alján a mai belváros történelmi magja. Az Avas oldalában fölépült máig álló templom közelében, a Szinva partján létesítették ősi iskoláját (ma múzeum). A török harcok hulláma először 1544-ben érte el a várost. A budai basa csapatai első rohamának áldozatul estek a város legszebb épületei, sok tehetősebb lakosát elhurcolták, állataikat elhajtották. 1596-ban Eger elestével Miskolc is a török adófizetője lett, de a városi tanács bölcs előrelátásának és diplomáciai ügyeskedésének tulajdonítható, hogy az 1544-ihez hasonló pusztítás nem érte többé a várost. A kuruc csapatok 1674-ben, a török kiűzése előtt birtokba vették a Diósgyőri várat, de Miskolc török általi adóztatása csak 1687-ben szűnt meg. A Rákóczi szabadságharc alatt, 1704. január 18-tól március 15-ig a fejedelem Miskolcon rendezte be a főhadiszállását. 1706. szeptember 25-én a császári hadak kirabolták és felégették a várost. 1707. január 1-én megalakult a város tanácsa, és rövid két év alatt - a fejedelem pártfogásával - újraépítették a várost. A XVIII. századi nagy fellendülés idején épültek a város jelentősebb épületei. Mindenféle felekezet templomot, iskolát épített, városháza, megyeháza épült. 1750-ben megépült a város első emeletes vendégfogadója. A gazdagabb földbirtokosok egymás után építették kúriáikat: Dory-, Almássy-, Szathmáry-Király kúria. A város élénk, felvilágosodás felé haladó szellemi életére jellemző, hogy 1780 táján Miskolcon szabadkőműves-páholy működött, kapcsolatot tartva a magyar jakobinusokkal is. Itt épült meg a miskolci polgárok adományaiból az ország első magyar kőszínháza 1823-ban. Amikor Széchenyi és Kossuth megjelent az ország közéletében, tevékenységüknek Szemere Bertalan és Palóczy László előbb magában a városban, majd mint Miskolc város követei, az országgyűlésen voltak kiemelkedő hívei. Szemere Bertalan, előbb belügyminiszter, majd a Habsburg trónfosztás után Kossuth kormányzó mellett az első független magyar kormány miniszterelnöke volt. Palóczy László 1848-ban a képviselőház korelnöke volt. A forradalomból Miskolc lakossága tevékenyen kivette a részét, a frissen megalakult nemzetőrségbe több mint 700 önkéntes nemzetőr lépett be. A honvédség létrejötte után a miskolci nemzetőrök átléptek oda. 1848 telén Szemere Bertalan a városban szervezte meg a Felso-Tiszai Hadsereget. Miskolc lakossága is megszenvedte Haynau megtorlását, amely bitó, börtön, és vagyonelkobzás alakjában sújtott le. Az üldözés elől Jókai Mór is itt, a Bükk rengetegeiben rejtőzött el. A kiegyezés után ismét fejlődésnek indul a város. Ennek alapja az 1859-re kiépült vasút. 1868-ban megnyitotta kapuit az egykori hámori kohászat utódaként felépült Diósgyőri Vasgyár. A fejlődést az 1873-as kolerajárvány és az 1878-as pusztító árvíz sem tudta megállítani. Ez a természeti csapás egyetlen óra alatt 277 emberéletet követelt, 700 házat, 2182 épületet rombolt le. Amikor a XIX. század végén a város híres szőlőterületeinek csaknem egészét kipusztította a filoxéra, azok újjátelepítésére nem került sor, mert a lakosság az iparban és a kereskedelemben kereste megélhetését. Ekkor épültek az utcáin ma is látható, városi jelleget adó új, emeletes lakóházak. A város 1907-ben törvényhatósági rangra emelkedett, I. Ferenc József 1909. május 11-én adományozott címeres kiváltságlevelet. Az első Világháború harci cselekményei nem jutottak el a város közvetlen környékére, közvetve azonban jelentősen sújtották Miskolc lakosságát is. A helybeli hadikórházakban és kolerabarakkokban ötezernél több személy esett a ragály áldozatául. Két új temetőt kellett nyitni, a tetemvári Hősök temetőjét és a Sajón túl a kolerában elhunytak temetőjét. A háború után hanyatlás következett be, hiszen az elcsatolt országrészekből Miskolcra áradó menekültek lakás és munkahiányt teremtettek. A gazdasági válság hatására a termelés visszaesett, de az 1930-as évek közepén a háborús készülődés nyomán Miskolcon is megindult a hadiipar fejlesztése. A második világháború során 1944. június 2-án érte az első légitámadás a várost, a háború harci cselekményei december 3-án értek véget a miskolciak számára a Vörös Hadsereg bevonulásával. A légitámadások következtében 350 lakóház teljesen elpusztult, 7150 megsérült, valamennyi hidat felrobbantották. A második Világháború áldozatainak emlékére a Szemere-kertben kopjafa állíttatott. Az iparfejlődés és Miskolc növekedése elválaszthatatlan volt. A város magába olvasztotta a környező településeket és az 1940-es évek végére létrejött Nagy-Miskolc, melynek lakossága 1960-70-es években meghaladta a 200.000-t. A város gyors ütemben újjáépült, a régió egyik ipari központjává vált, hatalmas gyárak, lakótelepek épültek, 1949-ben a Nehézipari Műszaki Egyetem is itt létesült. 1956. forradalmi eseményeiben jelentős szerepet játszott a miskolci egyetemi ifjúság és a vasgyári Munkástanács. A forradalom áldozatainak emlékét több helyen jelöli tábla. Az 1960-as, 1970-es évek ipari fejlesztéseinek hatására a város lakosság száma jelentősen megemelkedett, a megnövekedett igények orvoslására hatalmas lakótelepek épültek a Kilián városrészben, a Szentpéteri kapuban, és létrejött az Avasi lakótelep, ahol napjainkban több mint 35 ezer ember él. Az 1980-as évek közepén kezdődött a Belváros nagyarányú rekonstrukciója, mely a mai napig tart. A város ütőere, a Széchenyi utca, bevásárló utcaként díszburkolatot kapott. A 100 éves villamoshálózat is megújul. Megélénkült a kereskedelmi- és a bankélet. Az 1990-es évek Miskolca elindult azon az úton, hogy egy dinamikusan fejlődő polgárvárossá váljon.
A római katolikus templom úgynevezett mindszenti templom barokk stílusban, a középkori Mindenszentek-templom helyén épült, 1728-1743 között. Címerdíszes kapuzata az építtető Althan Mihály váci püspök és tapolcai apátra utal. Két tornya 1864-ből való. Rokokó stílusú a szószék, a Szent Pétert és Pál ábrázoló főoltárképet Kovács Mihály festette 1855-ből, a többi, Szűz Mária, Szent József, Szent László és a Szent István 1879-ből valóak.
A volt minorita templom barokk, az olasz Giovanni Battista Carlone alkotása, 1729-1734 között épült. Két toronnyal közrefogott oromzatán Szűz Mária, a széleken két angyal, a fülkékben Szent Klára és Szent Erzsébet, felettük Szent Ferenc és Szent Antal szobrai állnak. A hajót hat oldalkápolna szegélyezi, bennük egy-egy eredeti mellékoltár. A szentélyben álló főoltáron Balkay Pál Mária mennybemenetele című képe 1819-ből látható. Az alakos szószéket Pillinger Ágost rendtag faragta 1758-ban, mellette Liszt Ferenc barátjának, gróf Fáy Istvánnak a sírja 1863-ból. A faragott padok Stöckerle József rendtag alkotásai.
A görögkeleti orthodox templom későbarokk, copf és klasszicizáló elemekkel épült 1785-1788 között. A homlokzati torony nyugati és déli bejáratát Johannes Adami tervezte, kovácsoltvas ajtókkal. Hajója három boltszakaszos, orgonakarzattal. Ikonosztázát 1791-1793 között Jankovics Miklós faragta. A református templom 1557-ben épült a felirat szerint, 1685-ben leégett, s ekkor újjáépítették. Kő alapépítményen galériás, gerendavázas harangház és meredek sisak.
A miskolctapolcai barlangfürdő gyógyhatása és természetes képződménye miatt Európában egyedülálló.
A város főutcája a XIX. századvégi magyar városok hangulatát idézi. A látványt fokozza a város közepén elhelyezkedő Avas hegy borospincéivel és az itt található kilátóval, ahonnan szép miskolci panorámában gyönyörködhet.
A római katolikus templom úgynevezett mindszenti templom barokk stílusban, a középkori Mindenszentek-templom helyén épült, 1728-1743 között. Címerdíszes kapuzata az építtető Althan Mihály váci püspök és tapolcai apátra utal. Két tornya 1864-ből való. Rokokó stílusú a szószék, a Szent Pétert és Pál ábrázoló főoltárképet Kovács Mihály festette 1855-ből, a többi, Szűz Mária, Szent József, Szent László és a Szent István 1879-ből valóak.
A volt minorita templom barokk, az olasz Giovanni Battista Carlone alkotása, 1729-1734 között épült. Két toronnyal közrefogott oromzatán Szűz Mária, a széleken két angyal, a fülkékben Szent Klára és Szent Erzsébet, felettük Szent Ferenc és Szent Antal szobrai állnak. A hajót hat oldalkápolna szegélyezi, bennük egy-egy eredeti mellékoltár. A szentélyben álló főoltáron Balkay Pál Mária mennybemenetele című képe 1819-ből látható. Az alakos szószéket Pillinger Ágost rendtag faragta 1758-ban, mellette Liszt Ferenc barátjának, gróf Fáy Istvánnak a sírja 1863-ból. A faragott padok Stöckerle József rendtag alkotásai.
A görögkeleti orthodox templom későbarokk, copf és klasszicizáló elemekkel épült 1785-1788 között. A homlokzati torony nyugati és déli bejáratát Johannes Adami tervezte, kovácsoltvas ajtókkal. Hajója három boltszakaszos, orgonakarzattal. Ikonosztázát 1791-1793 között Jankovics Miklós faragta. A református templom 1557-ben épült a felirat szerint, 1685-ben leégett, s ekkor újjáépítették. Kő alapépítményen galériás, gerendavázas harangház és meredek sisak.
A miskolctapolcai barlangfürdő gyógyhatása és természetes képződménye miatt Európában egyedülálló.
A város főutcája a XIX. századvégi magyar városok hangulatát idézi. A látványt fokozza a város közepén elhelyezkedő Avas hegy borospincéivel és az itt található kilátóval, ahonnan szép miskolci panorámában gyönyörködhet.
http://em.bloglog.hu/page/8/
