Nagykökényes 594 lakosú (2010. január 1.) község Lőrincitől 8 kilométerre, nyugatra fekszik. A terület első ismert birtokosai a Szolnok nemzetség tagjai voltak, de itteni birtokukat korán elvesztették, azt a Kökényes-Radnót nemzetség kapta meg. A Kökényes-Radnót nemzetség a XII. század közepén birtokos volt, premontrei rendű monostort alapított, melynek kegyurai is voltak. 1312–1315 között a települést még az e nemzetségből származott Radnót birtokában találjuk, kinek utód nélküli halála után, 1322-ben Kökényest I. Károly Róbert király az elhunyt sógorának, a Kacsics nemzetségbeli Simonnak, a palásti Radó család ősének adományozta. A XV. században már Kökényes (1424) és Kökényesmonostora (1428) néven említik a oklevelek. 1493-ban a Szobi családnak is voltak itt birtokrészei. A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban Arpalik Hasszán aga, a budai önkéntes lovasok parancsnokának hűbérbirtoka volt. 1715-ben 17, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak itt össze. 1740-ben a Podmaniczky család volt a földesura, 1770-ben pedig báró Orczy Lőrinc, Podmaniczky János és Sándor, a Bujanovszky és a báró Hellenbach családok birtoka volt. 1826-ban a báró Podmaniczky család birtoka, később pedig báró Laffert Antalé, gróf Benyovszky Zsigmondé, báró Podmaniczky Károlyé, Lajosé és Lászlóé, Szirmay Ádámé, Dessewffy Jóbé és Titusé, majd a 20. század elején Dessewffy Ödön és báró Harkányi János voltak a nagyobb birtokosai. 1854-ben nagy tűzvész is pusztított itt, akkor majdnem az egész helység leégett, 1873-ban pedig nagy kolerajárvány volt a településen. A községbeli kúriák közül a Dessewffy Ödönét 1820 körül Dessewffy Imre építtette. E kúriában akkoriban 2000 kötetes könyvtár, egy eredeti pompeji váza, gazdag fegyvergyűjtemény is volt. A másik kúria a 20. század elején Turák Dezsőé volt, de egykor gazdája a Benyovszky család volt. A XX. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott. 1910-ben 797 magyar lakosa volt. Ebből 753 római katolikus, 32 evangélikus, 9 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
* Római katolikus templom. Havas Boldogasszony tiszteletére felszentelt. A 18. században épült barokk stílusban.
* Világháborús emlékmű
* Volt Dessewfy kúria
* Római katolikus templom. Havas Boldogasszony tiszteletére felszentelt. A 18. században épült barokk stílusban.
* Világháborús emlékmű
* Volt Dessewfy kúria
http://em.bloglog.hu/page/8
Havas Boldogasszony- templomA középkori premontrei prépostsági templom helyén épült a XVIII. század elején, barokk stílusban. A középkori templom szentélye a mai torony alatt volt. 1727-ben javították, 1799-ben kibővítették, tornyát 1817-ben építették hozzá. 2008-ban tatarozták utoljára.
