Hort 3776 lakosú (2010. január 1.) nagyközség a 3-as főközlekedési út és a 80-as/Sátoraljaújhely-Miskolc-Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén, Hatvantól 8 kilométerre, északkeletre fekszik. A helység eredetileg besenyő telep volt, Béla király névtelen jegyzője szerint a besenyők földjéről jött Tonuz Aba törzse népesített be. A települést az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben Hwrth alakban írva említették, plébániája a patai esperesi kerületbe tartozott. 1433-ban az egri káptalan a Pálóczi családot iktatta be Hort birtokába. A Pálócziak utolsó sarja, Pálóczi Antal zempléni főispán volt, aki 1526-ban a Mohácsi csatában lelte halálát, ezzel a vármegyében fekvő birtokai uratlanná váltak. Pálóczi halálának hírére a Ráskayak és a Dobó testvérek tartottak igényt Hortra, melyet Ráskay Zsigmond, Adácscsal, Szücsivel és Ecséddel együtt elfoglalt. 1539 körül Werbőczy István tette rá a kezét a helységre, ami ellen a Dobó testvérek, Ferencz, Domokos és István tiltakoztak. 1552-ben Bebek Ferenc és György birtokában volt, Bebek azonban hűtlenségbe esett, mivel az 1556. évi országgyűlésen nem jelent meg, ezért Ferdinánd király megfosztotta őt javaitól, Hortot Alaghy Györgynek és Themes Ferencnek adományozta. Az 1549-1552 évi adóösszeírás szerint 10, 1564-ben 18 portája volt. 1589-1590-ben Hort az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. A falu a XVI. század végén elpusztult, néptelenné vált. 1614-ben is mint puszta szerepelt, de 1621-ben már ismét népes volt: 10 gazda lakott itt ekkor. 1653-ban a törökök túlkapásai annyira elszaporodtak, hogy Hort lakói elhagyták a falut, s a dézsmaszedők elnéptelenedett házakat találtak csupán.
A török uralom végén Koháry István volt a földesúr, 38 jobbágytelekkel. 1719-1720-ban Nógrád vármegyéből magyar és szlovák ajkú lakosokat telepítettek be. A későbbiekben a gróf Batthyány, a Hendelényi, a Wintenberg, valamint a Horti családok birtokolták. A Nagyalföld északi szélén fekvő Hort a 20. század első felében már mint nagyközség szerepelt a hatvani járásban. A községi pecsét címeralakja 1739-ből: ekevas, mellette három csillag, kőirata: Hoort falu pecséte, 1739. A XX. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott. 1910-ben 4104 lakosából 4090 magyar volt. Ebből 4002 római katolikus, 80 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Római katolikus templomát a régi templom helyére az 1950-es években építették (Bajcsy-Zsilinszky út). 1696-ban már állhatott kőtemplom itt, 1742-ben új templomot építettek a régi kicsinysége miatt. A templomnak több ereklyéje is van. Az egyik az a miseruha, amely aranyszállal díszített borvörös brokátból készült, és 1686-ban került az Esterházyak birtokába; később ők adományozták a templomnak. A fából készült feszület a régi templomból való.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján Petőfi Sándor-mellszobrot helyeztek el a községben. A templom előtt áll Nepomuki Szent János szobra, mely védettség alatt álló műemlék.
A török uralom végén Koháry István volt a földesúr, 38 jobbágytelekkel. 1719-1720-ban Nógrád vármegyéből magyar és szlovák ajkú lakosokat telepítettek be. A későbbiekben a gróf Batthyány, a Hendelényi, a Wintenberg, valamint a Horti családok birtokolták. A Nagyalföld északi szélén fekvő Hort a 20. század első felében már mint nagyközség szerepelt a hatvani járásban. A községi pecsét címeralakja 1739-ből: ekevas, mellette három csillag, kőirata: Hoort falu pecséte, 1739. A XX. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott. 1910-ben 4104 lakosából 4090 magyar volt. Ebből 4002 római katolikus, 80 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Római katolikus templomát a régi templom helyére az 1950-es években építették (Bajcsy-Zsilinszky út). 1696-ban már állhatott kőtemplom itt, 1742-ben új templomot építettek a régi kicsinysége miatt. A templomnak több ereklyéje is van. Az egyik az a miseruha, amely aranyszállal díszített borvörös brokátból készült, és 1686-ban került az Esterházyak birtokába; később ők adományozták a templomnak. A fából készült feszület a régi templomból való.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján Petőfi Sándor-mellszobrot helyeztek el a községben. A templom előtt áll Nepomuki Szent János szobra, mely védettség alatt álló műemlék.
http://em.bloglog.hu/page/8/
Szentlélek Eljövetele templom A XVI. század végéig egy gót stílusú templom volt, amely elpusztult abban a században. Igazán a belső kialakításáról nem maradt fenn írásos anyag, így nem tudjuk, hogy milyen lehetett.
1696-ban kőtemplom épül. 1720-ban a Szentlélek tiszteletére szentelt templomról emlékeznek meg, amely jól felszerelt.
1766-ban kőből épült templomot említenek kicsiny toronnyal. Különálló haranglábja is van fából. Szentélye és hajója mennyezetes.
1944. november 17-én ezt a templomot robbantották fel a németek. Éveken keresztül csak tervezték, hogy legyen egy új temploma a községnek.
1948-tól Mahunka Imre atya kultúrházat, mozit akart építeni, hogy az abból befolyó összegből, majd templomot épít a későbbiekben. Végül is mielőtt a falak teljesen fel lettek építve, templommá lett átalakítva, mivel az emberek nem örültek az eredeti tervnek.
Az új templom a szerkezetével, terméskő falazásával rokonságban áll az itáliai román stílusú templomokkal. A kiemelkedő főhajó és az alacsony mellékhajó, az ókeresztény bazilikák nemes leszármazottja. Ellenben modernek a lapos tetejű, könnyedén áttört harangtornyok, a hatalmas homlokzati ablakok. Merész ötlet volt a homlokzaton szokásos rózsaablaknak a főoltár fölé helyezése.
A régi templom romjait a belső feltöltéshez használták. Az új templom 40 méter hosszú, 18-24 méter széles, három hajós, új-román stílusú. Két toronnyal épült, amelyek 23 méter magasak. A déli toronyban lettek elhelyezve a harangok. Három márványoltára lett. Az új templomba helyezték el a Jézus Szíve oltárral szemben azt a nagy fából faragott feszületet, amely a régi templomból a felrobbantáskor csodálatos módon, megmaradt.
1955. szeptember 5-én Dr. Czapik Gyula egri érsek benediktálta. Belső felépítése, berendezései: Mohai Attila és Zsigmond üvegfestményei; a Szentlélek eljövetelét ábrázolja galamb alakjában, körülötte pedig a Szentlélek 7 ajándéka van megjelenítve
1696-ban kőtemplom épül. 1720-ban a Szentlélek tiszteletére szentelt templomról emlékeznek meg, amely jól felszerelt.
1766-ban kőből épült templomot említenek kicsiny toronnyal. Különálló haranglábja is van fából. Szentélye és hajója mennyezetes.
1944. november 17-én ezt a templomot robbantották fel a németek. Éveken keresztül csak tervezték, hogy legyen egy új temploma a községnek.
1948-tól Mahunka Imre atya kultúrházat, mozit akart építeni, hogy az abból befolyó összegből, majd templomot épít a későbbiekben. Végül is mielőtt a falak teljesen fel lettek építve, templommá lett átalakítva, mivel az emberek nem örültek az eredeti tervnek.
Az új templom a szerkezetével, terméskő falazásával rokonságban áll az itáliai román stílusú templomokkal. A kiemelkedő főhajó és az alacsony mellékhajó, az ókeresztény bazilikák nemes leszármazottja. Ellenben modernek a lapos tetejű, könnyedén áttört harangtornyok, a hatalmas homlokzati ablakok. Merész ötlet volt a homlokzaton szokásos rózsaablaknak a főoltár fölé helyezése.
A régi templom romjait a belső feltöltéshez használták. Az új templom 40 méter hosszú, 18-24 méter széles, három hajós, új-román stílusú. Két toronnyal épült, amelyek 23 méter magasak. A déli toronyban lettek elhelyezve a harangok. Három márványoltára lett. Az új templomba helyezték el a Jézus Szíve oltárral szemben azt a nagy fából faragott feszületet, amely a régi templomból a felrobbantáskor csodálatos módon, megmaradt.
1955. szeptember 5-én Dr. Czapik Gyula egri érsek benediktálta. Belső felépítése, berendezései: Mohai Attila és Zsigmond üvegfestményei; a Szentlélek eljövetelét ábrázolja galamb alakjában, körülötte pedig a Szentlélek 7 ajándéka van megjelenítve
