Boldog 3041 lakosú (2010. január 1.) nagyközség Hatvantól 8 kilométerre, délre fekszik, a Zagyva és a Galga folyók között. A község határa már a neolit kortól lakott volt, erről árulkodnak az ásatásokkor előkerült leletek: kora bronz kori temető, szarmatakori telepnyomok, szkíta és késő avarkori sírok. A falu először 1395-ben, Boldogazznhotwana néven szerepel, később Boldoglalw, majd Boldogfalva néven kerül említésre. 1741-től 1841-ig Grassalkovich Antal a tulajdonosa. A XVIII. század elején részben az Eszterházyak birtoka, részben a Hatvani uradalom tartozéka. A község folyamatosan fejlődött, 1867 után szőlőt telepítettek itt, és ekkortól vált jelentőssé a dinnyetermesztés is. Boldog Heves megye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja. A boldogi hímzések első mintakönyvét 1942-ben adták ki: ebben is bemutatták a boldogi fehérhímzést.
A község római katolikus templomát 1779-1781 között építtette Grassalkovich Antalné.
A település lakossága palóc eredetű, vélhetőleg a török elnyomás idején menekültek az akkor lápos területre, melynek hagyományait ma is őrzik, ápolják. Színpompás, gazdag népviselete és fehérhímzése ismertté tette a községet. A települést színpompás népviselete és sajátos fehérhímzése tette ismertté. A falu gazdag népművészetét a Tájházban lehet megcsodálni. A boldogi népviseletet élőben is megnézhetjük a sok látogatót vonzó júniusi Jézus Szíve-búcsún. Több együttes is alakult a régi szokások, énekek életben tartására: a Kaláris népi táncegyüttes, a boldogi férfikórus és az asszonykórus.
Boldog lakói szántóföldi kertészettel és fóliás primőr zöldség- és paprika termesztéssel foglalkoznak.
A falu központjában áll Nepomuki Szent János szobra. Kápolnája falán van elhelyezve, a boldogi születésű Davida Sándor emléktáblája, aki Táncsics Mihály orvosa volt.
A község római katolikus templomát 1779-1781 között építtette Grassalkovich Antalné.
A település lakossága palóc eredetű, vélhetőleg a török elnyomás idején menekültek az akkor lápos területre, melynek hagyományait ma is őrzik, ápolják. Színpompás, gazdag népviselete és fehérhímzése ismertté tette a községet. A települést színpompás népviselete és sajátos fehérhímzése tette ismertté. A falu gazdag népművészetét a Tájházban lehet megcsodálni. A boldogi népviseletet élőben is megnézhetjük a sok látogatót vonzó júniusi Jézus Szíve-búcsún. Több együttes is alakult a régi szokások, énekek életben tartására: a Kaláris népi táncegyüttes, a boldogi férfikórus és az asszonykórus.
Boldog lakói szántóföldi kertészettel és fóliás primőr zöldség- és paprika termesztéssel foglalkoznak.
A falu központjában áll Nepomuki Szent János szobra. Kápolnája falán van elhelyezve, a boldogi születésű Davida Sándor emléktáblája, aki Táncsics Mihály orvosa volt.
http://em.bloglog.hu/page/8/
Szeplőtelen fogantatás-templomA templom 1781-ben, barokk stílusban épült. A templom belseje hívebben megtartotta barokk karakterét, mint külseje.
A templom szentélye az oltár mögött félköríves kiképzésű. Szószéke a XVIII. század végéből való, anyaga festett fa, régi festéssel. Két mellékoltára van, az egyik Nepomuki Szent János mennybevitelét ábrázolja, a másik Szent Józsefet a műhelyben a Gyermekkel és az angyalokkal.
