Tárkány 1592 lakosú (2010. január 1.) község az 5-ös/Komárom-Székesfehérvár/ vasútvonal mentén, Kisbértől 11 kilométerre, északra fekszik. Neve alighanem török eredetű. A település határában talált, zsugorított pózban eltemetett férfi több ezer éves sírja a mellette talált kőeszközökkel arra utal, hogy e tájon az ember már a mezolitikum idején megtelepedett. 1237-ből származó, első okleveles említését egy 1221-es keltezésű határjáró levélben találjuk, Tarcan alakban. Elnevezése egyes feltételezések szerint a tarqan, alkirály jelentésű főnévre vezethető vissza. 1275-ben a pannonhalmi apátság egyik oklevelében esik szó a faluról, majd 1327-től nemesi tulajdonosai is nyomon követhetők. 1363-ban Tárkányi Finta özvegye, Ethei Péter leánya tárkányi birtokát unokájára, Moki Gergelyre hagyta. 1492-ben Tárkányi András itteni birtokát eladta Tarch Mártonnak. A török időkben Tárkány is pusztasággá vált, még 1672-ben is lakatlan helyként tartották számon, majd Gencsy Egyed pannonhalmi főapát vette zálogba. 1684-ben telepítették újra a falut, területére többségében református magyarok költöztek, majd 1693-ban birtokosa bérbe adta Komáromi Istvánnak. Ez időktől végig a Főapátság birtokában maradt. Római katolikus temploma 1734-ben, református temploma pedig 1800-ban épült. A településhez több puszta is tartozott, pl.: Major, Mihályháza, Ölbő, Parragh és Vasdinnyepuszták. 1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott. A második világháború után, 1959-től termelőszövetkezet működik a községben, mely az 1989-es rendszerváltás után átalakult és ma is nyereségesen gazdálkodik. Az itt élők számára napjainkban is főként a mezőgazdaság nyújt megélhetési forrást.
Ölbőt először 1171-ben említették Elbeo alakban, személynévként. Első birtokosaként Opuch (Apoch) szerepelt, majd csere folytán a Zách és Jáki, a későbbiekben a Vasdinnyei Vass családé lett. 1517-ben Vass Mátyás és Csepy Józsa kapott rá új adományt, s a főapát is a maga részét Tarcsi Albertnek zálogosította el, majd 1693-ban a zálogból visszaváltotta, s Komáromi Istvánnak adta bérbe. A törökök Ölbőt is lerombolták, megmaradt lakosai új helyre, a mostani község helyére telepedtek. Ölbő templomának romjai még a múlt század elején is láthatóak voltak.
Vasdinnye-puszta is népes hely volt. Már Szent László összeírásában is említették Dinna, Digna módon írva nevét. Vasdinnye elnevezését a Dinnyei Vas családtól vette, melynek már 1435-ben birtokaként említették, ekkor már állt Szent Márton tiszteletére épült temploma is. A törökök Vasdinnyét is elpusztították, azonban a pusztítást kiheverte, határában két puszta alakult ki, mely később Vasdinnye néven egyesült. 1616-tól 1755-ig több birtokosa is volt, ekkor az egész birtok Batthyány Lajos nádor kezére került. A Batthyányaktól később a kincstár vette meg, s a ménesbirtok uradalmaihoz csatolták.
* 1775-ben épült fel copf stílusban a műemlék római katolikus plébániaház.
* Római katolikus temploma 1790-ben épült, késő barokk stílusban.
* A község református templomát 1790-ben építették.
Ölbőt először 1171-ben említették Elbeo alakban, személynévként. Első birtokosaként Opuch (Apoch) szerepelt, majd csere folytán a Zách és Jáki, a későbbiekben a Vasdinnyei Vass családé lett. 1517-ben Vass Mátyás és Csepy Józsa kapott rá új adományt, s a főapát is a maga részét Tarcsi Albertnek zálogosította el, majd 1693-ban a zálogból visszaváltotta, s Komáromi Istvánnak adta bérbe. A törökök Ölbőt is lerombolták, megmaradt lakosai új helyre, a mostani község helyére telepedtek. Ölbő templomának romjai még a múlt század elején is láthatóak voltak.
Vasdinnye-puszta is népes hely volt. Már Szent László összeírásában is említették Dinna, Digna módon írva nevét. Vasdinnye elnevezését a Dinnyei Vas családtól vette, melynek már 1435-ben birtokaként említették, ekkor már állt Szent Márton tiszteletére épült temploma is. A törökök Vasdinnyét is elpusztították, azonban a pusztítást kiheverte, határában két puszta alakult ki, mely később Vasdinnye néven egyesült. 1616-tól 1755-ig több birtokosa is volt, ekkor az egész birtok Batthyány Lajos nádor kezére került. A Batthyányaktól később a kincstár vette meg, s a ménesbirtok uradalmaihoz csatolták.
* 1775-ben épült fel copf stílusban a műemlék római katolikus plébániaház.
* Római katolikus temploma 1790-ben épült, késő barokk stílusban.
* A község református templomát 1790-ben építették.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent László király templomA templom 1745-ben épült, 1869-1879 között háromhajóssá bővítették.
Utolsó felújítása 2000-2002 között történt.
