Almásfüzitő 2259 lakosú (2010. január 1.) község az 1-es és a 10-es főközlekedési utak, valamint az 1-es/Rajka-Hegyeshalom-Budapest/ és 4-es/Komárom-Esztergom/ vasútvonalak mentén, Komáromtól keletre, 10 kilométerre fekszik. A település gyökerei a római korba nyúlnak vissza, akkor a mostani falu környékén katonai tábor volt. Latin neve Azaum volt. A neve először egy 1001 körüli oklevélben (a pannonhalmi apátság alapítóleveléből ismert) jelent meg (Fizeg), melyben I. István király a falut a pannonhalmi apátságnak adományozta. IV. Béla király szívesen időzött itt.
Az "új" állomásépület
A "kolonia" gyári lakótelep a vasútról fényképezve
* A török hódoltság idején elnéptelenedett.
* 1958-ig Szőnyhöz tartozott.
* Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a községben timföldgyárat építettek.
A település mai neve 1895-től ismert, amikor is a névadó a MÁV lett. Ugyanis Almás községnek és Füzitőpusztának ezen a néven közös megállót létesített. Maga a Füzitő szó, összetett szó eltagja. A Füzegy egy Dunába ömlő patak neve, a fűzfa nevének származéka. Utótagja a tő pedig a patak torkolata. A község területéről a neolitikum idejéből vannak leletek.
A római korban az I. századtól vannak régészeti emlékek. A Duna menti limes védművei voltak a területen. A korai palánk (fa) tábort, kőtábor váltotta fel Marcus Aurelius császár idején. Később a tábor falába egy kis erődöt építettek. A római temetőből előkerült síremlékek egy része a fő téren látható. Bővebb története a forrásokban megjelölt művekben olvasható. A közég fejlődése az iparnak köszönhető. Zichy Miklós már a XIX. században felismerte a kedvező lehetőségeket. Az 1830-as években keményítő-, szesz- és enyvüzem létesült a Zichy birtokon. 1854-ben már cukorgyár üzemelt. 1879-től új tulajdonosa Tussla Tivadar Ószőnytől Füzitőig árvízvédelmi töltést emeltetett.
* 1884-ben készült el az Újszőny(Komárom)–Budapest-vasútvonal.
* 1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal. Emeletes állomásépülete és raktárháza is ekkor épült.
1884-től a cukorgyárból keményítőüzem és gőzmalom lett. A gyártelep 1899-ben leégett.
Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company (VOC) Rt. a vasúti, közúti és hajózási lehetőséggel rendelkező Füzitőpusztán 1904-ben kezdte meg ásványolaj finomítójának építését. A gyár 1908-tól termelt. A Tanácsköztársaság alatt gépeit leszerelték. A termelés 1922-ben indult meg újra. Az uradalom, a vasút és a gyárak magasabb beosztású alkalmazottai a lakótelepen (colonia) laktak. A munkások azonban a környékbeli községekből jártak be dolgozni.
Az 1910-ig terjedő időben Magyarországon hat kisebb-nagyobb kőolaj-finomító működött. Ezek a feldolgozók világító petróleumot, később benzint, és gázolajat gyártottak.
A Vacuum Oil Company 1904-ben kezdte el az általa felfedezett és erről nevet kapó vákuum technológiával rendelkező finomító építését Füzitőpusztán. 1904-től 1907-ig az üzemek építése, próbaüzemi gyártások, a személyzet betanítása történt meg. Az üzemszerű termelést 1907-től^ kezdték meg Galíciai paraffinos kőolaj feldolgozásával. Ekkor 200 fő dolgozott itt, ebből az adminisztratív alkalmazottak száma 30 körüli volt. A "Gargoyle" védjegyű olajokat amerikai receptúra szerint saját és vásárolt komponensek felhasználásával állították elő. A receptúra és a védjegy használatáért a központnak fizetni kellett. Kocsikenőcsöket és gépzsírokat is gyártottak.
Az első világháború alatt katonai parancsnokság alá vonták a finomítót. Biztosítani kellett a rendelkezésre álló kőolajból a hadigépezet céljaira alkalmas kőolajtermékek előállítását. Az országban kőolaj hiány miatt 1921-ig és politikai okokból nem volt termelés. Az alkalmazottakat néhány vezető kivételével elbocsátották. Az amerikai központ az elavult berendezésektől szabadulni szeretett volna, s a gyárat is el kívánta adni. A Vacuum Oil Company Co. meg akarta tartani a piacait és az eladóhálózatot, ezért korszerűsítette az üzemet. 1922-ben szovjet import kőolajból újból megindult a termelés. Azonban 1923-ban a téli dunai jeges ár jelentős károkat okozott. Az áradás a 6000 m^2-es üres tartályokat kiszakította a helyüktől.
1925-ben a Standard Oil of New Jersey tulajdonában lévő Magyar-Amerikai Petróleum Rt. megszüntette tevékenységét és beolvadt a Vacuum Oil Co. Rt.-be, s ezzel Magyarország legnagyobb, legerősebb kőolajipari vállalata lett.
1931-ben elindították a folyamatos desztillációs rendszert, s a fekvőkazános rendszer mellett 50 000 t/év lett a feldolgozható kőolaj mennyisége. 1940 után a kitermelt hazai kőolaj termelés fedezte a feldolgozóipar gyártási kapacitásait. Ekkortól tilos lett kőolajat importálni. A kitermelt magyar kőolaj kedvező összetételű nyersanyag volt. 30%-ából viszonylag magas oktánszámú motorbenzint, 15%-nyi petróleumot és 20% gázolajat tudtak gyártani. Paraffindús pakurájából paraffintalanítással jó minőségű paraffinokat és kiváló minőségű kenőolajféleségeket lehetett előállítani.
Az 1941. december 12-i hadüzenet után az amerikai tulajdonú vállalatot magyar állami kezelésbe vették. 1942. január 12-től a "Magyarországi Vácuum Olaj Üzemek Magyar Királyi Kincstár kezelésében" lett a neve. A gyárban katonai parancsnokság működött. 1944. március 19-e után – a német megszállás kezdetével – elkezdődtek a légi riadók, majd később a bombatámadások. Az elsőt 1944.június 13-án éjjel intézték a szövetséges csapatok légierői a finomító ellen. 20 kilotonna szénhidrogén, alapanyag, félkész és késztermék folyott szét illetve borult lángba.
A lepárlóoszlopot telibe találták, de két hét múlva működőképes volt. 1944. augusztus 9-én délelőtt szőnyegbombázás érte a gyárat. Ekkor halálos áldozatok is voltak. 1945. február 8-án ismét pusztított a jeges ár. A jégtorlódás miatt felduzzadt Dunát a megsérült töltés nem bírta el. Az ár átszakította, és bezúdult a gyár területére. Az utolsó, a (harmadik) bombatámadás 1945. március 14-én volt, de a tönkrement és a németek által leszerelt gyárban már nem sokat pusztított. A visszavonuló német hadsereg az épségben lévő berendezéseket aláaknázta, de a felrobbantásához már nem volt ideje.
1941-ben a Dunavölgyi Timföldipari Rt. (német tőkerészesedésű) 60 000 tonna kapacitású timföldgyár építését kezdte meg. A második világháború miatt a termelés 1950-ben indult meg. 1970-re a gyárat 330 000 tonna/év kapacitásra bővítették. A ’80-as évek közepén az ország termelésének közel felét adta. Az Almásfüzitői Timföld Kft. bauxitfeldolgozási részlegét értékesítési nehézségek miatt 1994. év végével leállították. Csak nem kohászati timföldet állítottak elő. A Hungalumina Kft. 1995-től a vagyonkezelő szerepét töltötte be. A következő évben a Hungalu Rt. 90%-os részvénycsomagját eladta a Hungaluminának. A fennmaradó 10%-ot munkavállalói részvénycsomagként megvásárlásra ajánlották fel a dolgozóknak. Az alumínium árának nagyarányú csökkenése miatt (?) a kft. veszteségeiért, 1997-ben a gyár végleges leállítására került sor. Emiatt 700 fő munkanélküli lett.
Az ipari fejlődés a település fejlődésére is hatott. Infrastruktúrája a városias követelményeknek is eleget tesz. Az útjai burkoltak. Vezetékes vízzel, szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezik és a távfűtés is megoldott. A településnek saját kábeltv-s csatornája van. A 19. századtól Szőnyhöz tartozó falu 1958-ban önálló lett. Komárom város vonzáskörzetéhez tartozott 1984 és 1988 között. Iskolája 1900-ban alakult meg. Új épületet 1923-ban kapott. Sportolásra és tömegsportra alkalmas sportcsarnoka és sportpályája van. A művelődési ház 1950-es létrehozása óta otthont ad az Almásfüzitő Baráti Körnek és a Kertbarátok Körének, mely 1984 óta borversenyeket szervez. A házban található meg a Polgármesteri Hivatal is.
* "Vacuum" szegecselt tartályok – ipari műemlék
* nemzetközi motorcsónak versenyek, yacht kikötő
Az "új" állomásépület
A "kolonia" gyári lakótelep a vasútról fényképezve
* A török hódoltság idején elnéptelenedett.
* 1958-ig Szőnyhöz tartozott.
* Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a községben timföldgyárat építettek.
A település mai neve 1895-től ismert, amikor is a névadó a MÁV lett. Ugyanis Almás községnek és Füzitőpusztának ezen a néven közös megállót létesített. Maga a Füzitő szó, összetett szó eltagja. A Füzegy egy Dunába ömlő patak neve, a fűzfa nevének származéka. Utótagja a tő pedig a patak torkolata. A község területéről a neolitikum idejéből vannak leletek.
A római korban az I. századtól vannak régészeti emlékek. A Duna menti limes védművei voltak a területen. A korai palánk (fa) tábort, kőtábor váltotta fel Marcus Aurelius császár idején. Később a tábor falába egy kis erődöt építettek. A római temetőből előkerült síremlékek egy része a fő téren látható. Bővebb története a forrásokban megjelölt művekben olvasható. A közég fejlődése az iparnak köszönhető. Zichy Miklós már a XIX. században felismerte a kedvező lehetőségeket. Az 1830-as években keményítő-, szesz- és enyvüzem létesült a Zichy birtokon. 1854-ben már cukorgyár üzemelt. 1879-től új tulajdonosa Tussla Tivadar Ószőnytől Füzitőig árvízvédelmi töltést emeltetett.
* 1884-ben készült el az Újszőny(Komárom)–Budapest-vasútvonal.
* 1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal. Emeletes állomásépülete és raktárháza is ekkor épült.
1884-től a cukorgyárból keményítőüzem és gőzmalom lett. A gyártelep 1899-ben leégett.
Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company (VOC) Rt. a vasúti, közúti és hajózási lehetőséggel rendelkező Füzitőpusztán 1904-ben kezdte meg ásványolaj finomítójának építését. A gyár 1908-tól termelt. A Tanácsköztársaság alatt gépeit leszerelték. A termelés 1922-ben indult meg újra. Az uradalom, a vasút és a gyárak magasabb beosztású alkalmazottai a lakótelepen (colonia) laktak. A munkások azonban a környékbeli községekből jártak be dolgozni.
Az 1910-ig terjedő időben Magyarországon hat kisebb-nagyobb kőolaj-finomító működött. Ezek a feldolgozók világító petróleumot, később benzint, és gázolajat gyártottak.
A Vacuum Oil Company 1904-ben kezdte el az általa felfedezett és erről nevet kapó vákuum technológiával rendelkező finomító építését Füzitőpusztán. 1904-től 1907-ig az üzemek építése, próbaüzemi gyártások, a személyzet betanítása történt meg. Az üzemszerű termelést 1907-től^ kezdték meg Galíciai paraffinos kőolaj feldolgozásával. Ekkor 200 fő dolgozott itt, ebből az adminisztratív alkalmazottak száma 30 körüli volt. A "Gargoyle" védjegyű olajokat amerikai receptúra szerint saját és vásárolt komponensek felhasználásával állították elő. A receptúra és a védjegy használatáért a központnak fizetni kellett. Kocsikenőcsöket és gépzsírokat is gyártottak.
Az első világháború alatt katonai parancsnokság alá vonták a finomítót. Biztosítani kellett a rendelkezésre álló kőolajból a hadigépezet céljaira alkalmas kőolajtermékek előállítását. Az országban kőolaj hiány miatt 1921-ig és politikai okokból nem volt termelés. Az alkalmazottakat néhány vezető kivételével elbocsátották. Az amerikai központ az elavult berendezésektől szabadulni szeretett volna, s a gyárat is el kívánta adni. A Vacuum Oil Company Co. meg akarta tartani a piacait és az eladóhálózatot, ezért korszerűsítette az üzemet. 1922-ben szovjet import kőolajból újból megindult a termelés. Azonban 1923-ban a téli dunai jeges ár jelentős károkat okozott. Az áradás a 6000 m^2-es üres tartályokat kiszakította a helyüktől.
1925-ben a Standard Oil of New Jersey tulajdonában lévő Magyar-Amerikai Petróleum Rt. megszüntette tevékenységét és beolvadt a Vacuum Oil Co. Rt.-be, s ezzel Magyarország legnagyobb, legerősebb kőolajipari vállalata lett.
1931-ben elindították a folyamatos desztillációs rendszert, s a fekvőkazános rendszer mellett 50 000 t/év lett a feldolgozható kőolaj mennyisége. 1940 után a kitermelt hazai kőolaj termelés fedezte a feldolgozóipar gyártási kapacitásait. Ekkortól tilos lett kőolajat importálni. A kitermelt magyar kőolaj kedvező összetételű nyersanyag volt. 30%-ából viszonylag magas oktánszámú motorbenzint, 15%-nyi petróleumot és 20% gázolajat tudtak gyártani. Paraffindús pakurájából paraffintalanítással jó minőségű paraffinokat és kiváló minőségű kenőolajféleségeket lehetett előállítani.
Az 1941. december 12-i hadüzenet után az amerikai tulajdonú vállalatot magyar állami kezelésbe vették. 1942. január 12-től a "Magyarországi Vácuum Olaj Üzemek Magyar Királyi Kincstár kezelésében" lett a neve. A gyárban katonai parancsnokság működött. 1944. március 19-e után – a német megszállás kezdetével – elkezdődtek a légi riadók, majd később a bombatámadások. Az elsőt 1944.június 13-án éjjel intézték a szövetséges csapatok légierői a finomító ellen. 20 kilotonna szénhidrogén, alapanyag, félkész és késztermék folyott szét illetve borult lángba.
A lepárlóoszlopot telibe találták, de két hét múlva működőképes volt. 1944. augusztus 9-én délelőtt szőnyegbombázás érte a gyárat. Ekkor halálos áldozatok is voltak. 1945. február 8-án ismét pusztított a jeges ár. A jégtorlódás miatt felduzzadt Dunát a megsérült töltés nem bírta el. Az ár átszakította, és bezúdult a gyár területére. Az utolsó, a (harmadik) bombatámadás 1945. március 14-én volt, de a tönkrement és a németek által leszerelt gyárban már nem sokat pusztított. A visszavonuló német hadsereg az épségben lévő berendezéseket aláaknázta, de a felrobbantásához már nem volt ideje.
1941-ben a Dunavölgyi Timföldipari Rt. (német tőkerészesedésű) 60 000 tonna kapacitású timföldgyár építését kezdte meg. A második világháború miatt a termelés 1950-ben indult meg. 1970-re a gyárat 330 000 tonna/év kapacitásra bővítették. A ’80-as évek közepén az ország termelésének közel felét adta. Az Almásfüzitői Timföld Kft. bauxitfeldolgozási részlegét értékesítési nehézségek miatt 1994. év végével leállították. Csak nem kohászati timföldet állítottak elő. A Hungalumina Kft. 1995-től a vagyonkezelő szerepét töltötte be. A következő évben a Hungalu Rt. 90%-os részvénycsomagját eladta a Hungaluminának. A fennmaradó 10%-ot munkavállalói részvénycsomagként megvásárlásra ajánlották fel a dolgozóknak. Az alumínium árának nagyarányú csökkenése miatt (?) a kft. veszteségeiért, 1997-ben a gyár végleges leállítására került sor. Emiatt 700 fő munkanélküli lett.
Az ipari fejlődés a település fejlődésére is hatott. Infrastruktúrája a városias követelményeknek is eleget tesz. Az útjai burkoltak. Vezetékes vízzel, szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezik és a távfűtés is megoldott. A településnek saját kábeltv-s csatornája van. A 19. századtól Szőnyhöz tartozó falu 1958-ban önálló lett. Komárom város vonzáskörzetéhez tartozott 1984 és 1988 között. Iskolája 1900-ban alakult meg. Új épületet 1923-ban kapott. Sportolásra és tömegsportra alkalmas sportcsarnoka és sportpályája van. A művelődési ház 1950-es létrehozása óta otthont ad az Almásfüzitő Baráti Körnek és a Kertbarátok Körének, mely 1984 óta borversenyeket szervez. A házban található meg a Polgármesteri Hivatal is.
* "Vacuum" szegecselt tartályok – ipari műemlék
* nemzetközi motorcsónak versenyek, yacht kikötő
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Szent István király és Szent Liborius templom
A templom 2002-ben épült.
