Tata 24906 lakosú (2012. január 1.) városa az M1-es autópálya mentén Tatabányától 15 kilométerre az 1-es/Rajka- Hegyeshalom- Budapest/ vasútvonal mellett fekszik. A környéke a régészeti adatok alapján, már a kőkor előtt, az őskorban is lakott terület volt. A római birodalom egyik legfontosabb táborának, Brigetio lakói a tatai források vizét vezették el házaikhoz. A középkor kezdetén eddigi ismereteink szerint négy templom állt a város jelenlegi területén. Nagy Lajos király idején megkezdődött a vár építése. Politikai, diplomáciai jelentősége és tekintélyének súlya ekkor európai viszonylatban is ismertté tette Tata nevét. A német-római császár, fényes uralkodók, fejedelmek és követségek találkoztak Tatán, nagy jelentőségű tárgyalások színtere volt a város. A tatai vár épülete kiemelt műemlék, amely 1397-1409 között épült egy a vízzel és mocsarakkal körülvett sziklamagra. Luxemburgi Zsigmond és Mátyás Király idejében élte fénykorát, mint királyi nyaraló kastély majd az őt követő uralkodók számára is kedvelt tartózkodási hellyé vált a Tata környéki, még ma is vadban gazdag vidék. 1510-ben még országgyűlésnek is helyt adott a város. A török háborúk idején, valamint a Bocskai és Rákóczi szabadságharcban a komáromi vár előváraként jelentős szerephez jutott Tata osztályrészéül. Gróf Eszterházy József 1727-es birtokba lépése fordulópontot jelentett a város jövőjének, fejlődésének szempontjából. Az Eszterházyak családi hagyományai, a művészetek és a kultúra iránti érdeklődésük, széleskörű kapcsolataik és anyagi lehetőségeik számottevően hozzájárultak a helyi ipar kialakulásához, a céhek megtelepedéséhez, a meghitt környezetbe illő városkép megteremtéséhez. Kiváló érzékkel választották ki a kor vezető szakembereit, művészeit. Mikovinyi Sámuel nevéhez fűződik a vadvizek elvezetése, a Nagy-tó halászhatóvá tétele, a Cseke-tó mai formájának kialakítása és a malmoknak vízienergiát szolgáltató patak-csatorna-ér hálózat szabályozása. Az Eszterházyak által kialakított Cseke-tó, melyet koszorú alakban vesz körül Magyarország első angolkertje, a XIV. századi eredetű kápolna dombon, tövében a messze földön híres Geológiai Múzeummal, remek kikapcsolódást, pihenést nyújt az ide látogatók számára. Az Esterházyak nyomdokaiban volt olyan időszak, amikor is 20 istállót tartottak fent a helyi lótenyésztők. Még ma is rendeznek díjugrató versenyeket a XIX. században létesített akadálypályán. Tata neve egybeforrott a honi lovas történelemmel. A város barokk arculata Fellner Jakab építész munkássága nyomán bontakozott ki. Az 1767-ben indult tatai majolikagyártás ismét európai rangra emelte a város nevét. A XIX. század folyamán számtalan gyár, üzem létesült, s ezek mellett továbbra is működtek a város szélmalmai. A XX: század első évtizedében igencsak megélénkült a vendégforgalom: a szabadtéri színpad, a kávéházak, a tavak és források ide vonzották a főváros pihenni vágyó közönségét, a tehetősebbek villákat építettek a tó partján. A város további fejlődését segítette Tata és Tóváros 1939-es egyesítése. 1954-ben Tata hivatalosan is városi rangot kapott. A közigazgatásilag Tatához tartozó Agostyán határában fekvő arborétum valóságos gyöngyszeme a gerecsei tájnak.
Tata épített és természeti környezete, polgári hagyományai, egyaránt arra predesztinálják a várost, hogy idegenforgalmi lehetőségei kiaknázásával alapozza meg hosszú távú fejlődését. A tóvárosi városrész főterén található nyolcszögletű Óratorony, valamint a Kapucinus templom és a rendház. A Cseke-tavat körülvevő Angolkert rejti a szabadtéri színpad szomszédságában álló barokk Kiskastélyt és a romantikus Műromokat. A környék német nemzetségi hagyományainak tárgyi emlékeit a Nepomucenus malomban kialakított Német Nemzetiségi Múzeum őrzi. A 230 hektár kiterjedésű Öreg-tó partján emelkedik a várpalota épülettömbje. Itt kapott helyet a település történelmi és művészeti értékeit bemutató Kuny Domonkos Múzeum. A Váralja utca dísze Schwaiger Antal Nepomuki Szent János szobra. Az Öreg-tó tatai partján fekvő Kastélypark nevezetessége az Eszterházy- kastély. A tatai városrész főterén, a Kossuth téren magasodik a későbarokk építészet egyik jelentős műve, a Plébániatemplom. Ugyancsak e téren található egy újabb Schwaiger Antal alkotás, a Maria Immaculata szobor. A Hősök terén álló egykori Zsinagógában kapott helyet a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma: A város egyik legtöbbet fényképezett nevezetessége a Kálvária-domb, a tetejére épített barokk kápolnával és Golgota szoborcsoporttal. A domb lábánál fekszik az Európában egyedülálló értékű és érdekességű Geológiai Természetvédelmi Terület. Az 1930-ban épült Sörétöntő toronyból gyönyörű kilátás nyílik a városra.
Az agostyáni római katolikus templom 1806-ban épült. Jelentős emléke a rokokó fa Madonna-szobor.
Tata épített és természeti környezete, polgári hagyományai, egyaránt arra predesztinálják a várost, hogy idegenforgalmi lehetőségei kiaknázásával alapozza meg hosszú távú fejlődését. A tóvárosi városrész főterén található nyolcszögletű Óratorony, valamint a Kapucinus templom és a rendház. A Cseke-tavat körülvevő Angolkert rejti a szabadtéri színpad szomszédságában álló barokk Kiskastélyt és a romantikus Műromokat. A környék német nemzetségi hagyományainak tárgyi emlékeit a Nepomucenus malomban kialakított Német Nemzetiségi Múzeum őrzi. A 230 hektár kiterjedésű Öreg-tó partján emelkedik a várpalota épülettömbje. Itt kapott helyet a település történelmi és művészeti értékeit bemutató Kuny Domonkos Múzeum. A Váralja utca dísze Schwaiger Antal Nepomuki Szent János szobra. Az Öreg-tó tatai partján fekvő Kastélypark nevezetessége az Eszterházy- kastély. A tatai városrész főterén, a Kossuth téren magasodik a későbarokk építészet egyik jelentős műve, a Plébániatemplom. Ugyancsak e téren található egy újabb Schwaiger Antal alkotás, a Maria Immaculata szobor. A Hősök terén álló egykori Zsinagógában kapott helyet a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma: A város egyik legtöbbet fényképezett nevezetessége a Kálvária-domb, a tetejére épített barokk kápolnával és Golgota szoborcsoporttal. A domb lábánál fekszik az Európában egyedülálló értékű és érdekességű Geológiai Természetvédelmi Terület. Az 1930-ban épült Sörétöntő toronyból gyönyörű kilátás nyílik a városra.
Az agostyáni római katolikus templom 1806-ban épült. Jelentős emléke a rokokó fa Madonna-szobor.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
