Bakonybánk 453 lakosú (2010. január 1.) község a 13-as/Pápa-Tatabánya/ vasútvonal mellett, Kisbértől 8 kilométerre, nyugatra fekszik. Első írásos említése 1340-ből való. A neve a középkori személy- és méltóságnévből, a Bán-ból származik. A török hódoltság idején elpusztult. A XVIII. század középétől kezdett újra benépesülni. Ekkortól az Esterházy, a Hunkár, a Stróbel, a Potyondi és a Dombay családoknak voltak itt birtokai. A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc brigadéros, Bezerédi Imre birtokában volt a település. Jelentős lendületet adott a falu fejlődésének a századfordulón (1901-1902-ben) megépült helyiérdekű vasút, posta és távírda. A falu 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott.
* Római-kori leletek, köztük a Bacchus-fej, mely a Pannonhalmi apátságban látható.* Bánki Donát-emlékszoba: A faluban született 1859-ben Bánki Donát a porlasztó feltalálója.
* Római katolikus templom: barokk stílusú, 1750-ből.
* Hunkár-kúria - copf stílusú, ma Polgármesteri Hivatal.
* Bezerédy-kúria - a posta, az orvosi rendelő és a könyvtár működik benne.
* Stróbel-kastély - Bánki Donát Általános Iskola és Kúltúrház
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent Bertalan templom
Mint a Bakony északi kapuja, mindig fontos volt a történelemben a hadat viselők számára. Legértékesebb régészeti lelete a római kort idézi: a múlt század közepén előkerült réz Bacchus-fej most a pannonhalmi apátság gyűjteményét gazdagítja. A Rákóczi-szabadságharc idején a híres kuruc brigadéros, Bezerédi Imre birtokában volt a falu. Itt született 1859-ben Bánki Donát, a világhírű tudós és feltaláló.
