Nyársapát 1884 lakosú (2010. január 1.) község a 441-es főközlekedési út és a 140-es/Szeged-Cegléd-Budapest/ vasútvonal mentén, Ceglédtől 6
kilométerre, délre fekszik. A helység egy szőlőhegyre települt település. A lakott területre utaló első nyomokat a középkorban épült házak és a templom régészeti leletei bizonyítják. Korabeli írásos dokumentumok arról számoltak be, hogy már 1469-ben is a nyársapáti malomba jártak lisztet őröltetni a ceglédi apácák. A település 1955-ben vált önálló községgé.
Védett növénye a magányosan álló öreg kocsányos tölgyfa.
kilométerre, délre fekszik. A helység egy szőlőhegyre települt település. A lakott területre utaló első nyomokat a középkorban épült házak és a templom régészeti leletei bizonyítják. Korabeli írásos dokumentumok arról számoltak be, hogy már 1469-ben is a nyársapáti malomba jártak lisztet őröltetni a ceglédi apácák. A település 1955-ben vált önálló községgé.
Védett növénye a magányosan álló öreg kocsányos tölgyfa.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Boldog Apor Vilmos templomA templom alapkövét 1995. április 8-án áldotta meg Marosi Izidor nyugalmazott váci püspök. Alig egy hónappal ezután – a falu lakosságának példás összefogásával - kezdődtek a munkálatok. A gyönyörű kőműves munka Horsik József, a szakszerű műköves munkák Pataki Zoltán ceglédi mesterek szaktudását dicsérik. Az ácsmunkákat Tóth Ferenc, a villanyszerelést Csertő Antal kecskeméti mester végezte. A szép faoltárt és egyéb asztalos munkákat Tánczos Ferenc ballószögi mester készítette, a deszkapadlót Varga Dániel.
Az építési folyamat szerves része volt a harangszentelés, amelyre a Váci Székesegyházban került sor, március 13-án.
E templom névadója Boldog Apor Vilmos oltalmazta a védteleneket, ez a templom és "minden templom oltalom és menedék."
