Püspökhatvan 1536 lakosú (2010. január 1.) község a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, Váctól 22 kilométerre, keletre fekszik. A falut környező dombokon több régészeti lelőhelyet tártak fel, köztük Árpád-kori leleteket is. Püspökhatvan a Galga völgyét követő Aszód – Balassagyarmat vasút és közút mentén kialakult halmazos település, fésűs beépítéssel, amely a középkorban a Galga jobb partjára települt, az újabb időkben a bal parton növekedett, s jelenleg is teljesen új településrészekkel bővül. A település nevében a Püspök név egyértelműen az egykori birtokosára, a váci püspökre emlékeztet. Helyi legenda szerint a település nevében szereplő tőszámnév a falut egykoron alapító húsz magyar, húsz német, húsz szlovák letelepülőre utal. A település régóta lakott, mintegy 3000 különféle kőeszköz a huszonnyolcezer évvel ezelőtti Gravetti kultúra jelenlétéről tanúskodik.
A község területén gazdag őskori, újkori, rézkori, bronzkori leletanyag is található. (Bronzkori Kyjatice kultúra 80db-os leletanyaga 1946-os feltárásból: csöngők, karperecek, tokos balták, vésők, sarlók) A szkíták, kelták, szarmaták után a népvándorlás népei is megfordultak a községben. Az Árpád-kori leletek azt bizonyítják, hogy a honfoglaláskor itt is megtelepedtek a magyarok. A falu első említésétől, 1284-től a váci püspök birtoka egészen a XX. század közepéig. A török időkben a Felső-Galga mente legnépesebb települése volt, kiűzésük után a XVII-XVIII. Szd. fordulóján a magyarok mellé először szlovák, majd német telepesek érkeztek. Idővel a német nemzetiség teljesen háttérbe szorult. A múlt század elején a lakosság összetétele 50-50%-ban szlovákmagyar, a határ földrajzi nevei szinte teljesen szlovákok, és sokan megőrízték szlovák anyanyelvüket és kultúrájukat. A lakosság egységesen katolikus vallású. Püspökhatvan népe kivette részét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, az 1848-49-es szabadságharcban, az I. és II. világháborúban. A kifejezetten mezőgazdasággal foglalkozó falu lakossága részben az uradalom cselédjeként, részben saját földjén gazdálkodott. Később jelentős sikereket értek el az állattenyésztésben is. A XX. szd. elejétől a szövetkezeti mozgalom elterjedését tanúsítják a Hangya Szövetkezet, Tejszövetkezet, Hitelszövetkezet, Szarvasmarha-tenyésztő egyesület. Jelentős volt a település gazdaságában a csaknem fél évszázadon át működő bánya, ahol az Ecskendi tönk andezitjét hozták a felszínre.
A világháború után földhöz jutott parasztság a szövetkezetbe kényszerítés után hamar elhagyta ősi mesterségét, iparban (Iklad, Budapest) ingázóként teremtette elő megélhetését. A mezőgazdaság akkor értékelődött fel ismét, amikor Püspökhatvan központtal megalakult a melléküzemágakkal kibővített Galgavölgye MGTSZ. A megindult fejlődés a rendszerváltás után lendületesen folytatódott. A termelőszövetkezet mellett egyre többen választották az egyéni gazdálkodást, de megszaporodott az iparral, kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók száma is. A zárt közösség életének színtere kitágult sajátságos előnyeivel, hátrányaival: - megindult a régi népviseletből való „kivetkőzés”, - a régi hossztengelyes parasztházak helyébe a városias életmód interpretálásaként többszintes, kockaházak kerültek, - a fiatalok közül egyre többen, egyre magasabb képzésben részesültek, - a migráció megváltoztatta a lakosság összetételét, - jelentős szerephez kell jutnia a kulturális hagyományőrző tevékenységnek.
Jelenleg is álló katolikus temploma a főút kanyarulatában áll. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom szentélye egyenes záródású, magassága megegyezik a hajóval. A boltozatos belsőben a szentély hátsó falát betöltő oltárépítmény van. Az oltár vörös márvány homlokzatán volutás pillérek Migazzi címert fognak közre.
A község területén gazdag őskori, újkori, rézkori, bronzkori leletanyag is található. (Bronzkori Kyjatice kultúra 80db-os leletanyaga 1946-os feltárásból: csöngők, karperecek, tokos balták, vésők, sarlók) A szkíták, kelták, szarmaták után a népvándorlás népei is megfordultak a községben. Az Árpád-kori leletek azt bizonyítják, hogy a honfoglaláskor itt is megtelepedtek a magyarok. A falu első említésétől, 1284-től a váci püspök birtoka egészen a XX. század közepéig. A török időkben a Felső-Galga mente legnépesebb települése volt, kiűzésük után a XVII-XVIII. Szd. fordulóján a magyarok mellé először szlovák, majd német telepesek érkeztek. Idővel a német nemzetiség teljesen háttérbe szorult. A múlt század elején a lakosság összetétele 50-50%-ban szlovákmagyar, a határ földrajzi nevei szinte teljesen szlovákok, és sokan megőrízték szlovák anyanyelvüket és kultúrájukat. A lakosság egységesen katolikus vallású. Püspökhatvan népe kivette részét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, az 1848-49-es szabadságharcban, az I. és II. világháborúban. A kifejezetten mezőgazdasággal foglalkozó falu lakossága részben az uradalom cselédjeként, részben saját földjén gazdálkodott. Később jelentős sikereket értek el az állattenyésztésben is. A XX. szd. elejétől a szövetkezeti mozgalom elterjedését tanúsítják a Hangya Szövetkezet, Tejszövetkezet, Hitelszövetkezet, Szarvasmarha-tenyésztő egyesület. Jelentős volt a település gazdaságában a csaknem fél évszázadon át működő bánya, ahol az Ecskendi tönk andezitjét hozták a felszínre.
A világháború után földhöz jutott parasztság a szövetkezetbe kényszerítés után hamar elhagyta ősi mesterségét, iparban (Iklad, Budapest) ingázóként teremtette elő megélhetését. A mezőgazdaság akkor értékelődött fel ismét, amikor Püspökhatvan központtal megalakult a melléküzemágakkal kibővített Galgavölgye MGTSZ. A megindult fejlődés a rendszerváltás után lendületesen folytatódott. A termelőszövetkezet mellett egyre többen választották az egyéni gazdálkodást, de megszaporodott az iparral, kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók száma is. A zárt közösség életének színtere kitágult sajátságos előnyeivel, hátrányaival: - megindult a régi népviseletből való „kivetkőzés”, - a régi hossztengelyes parasztházak helyébe a városias életmód interpretálásaként többszintes, kockaházak kerültek, - a fiatalok közül egyre többen, egyre magasabb képzésben részesültek, - a migráció megváltoztatta a lakosság összetételét, - jelentős szerephez kell jutnia a kulturális hagyományőrző tevékenységnek.
Jelenleg is álló katolikus temploma a főút kanyarulatában áll. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom szentélye egyenes záródású, magassága megegyezik a hajóval. A boltozatos belsőben a szentély hátsó falát betöltő oltárépítmény van. Az oltár vörös márvány homlokzatán volutás pillérek Migazzi címert fognak közre.
- Fafaragványokkal díszített szabadidőpark a falu északi részén.
- Fafaragványok a község temetőjében
http://km.bloglog.hu/page/11/
Szent Lőrinc templomA barokk stílusú, Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomot Schaden János építőmester 1752-53-ban építette. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom szentélye egyenes záródású, magassága megegyezik a hajóval.
A boltozatos belsőben a szentély hátsó falát teljesen betöltő oltárépítmény van. Az oltár vörösmárvány homlokfalán a volutás pillérek Migazzi püspök címerét fogják közre.
A boltozatos belsőben a szentély hátsó falát teljesen betöltő oltárépítmény van. Az oltár vörösmárvány homlokfalán a volutás pillérek Migazzi püspök címerét fogják közre.
