Acsa 1501 lakosú (2010. január 1. ) nagyközség a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, Váctól 21 kilométerre, keletre fekszik a Cserhát lábánál, a Galga völgyének középső szakaszán. Acsa már a honfoglalás idején is lakott hely volt, amit a határban előkerült leletek bizonyítanak.
Első írásos, okleveli említése 1341-ből származik Acha néven. Ekkor Achai család birtoka volt.
1344-ben Acsai Berend fia Márton birtoka volt, majd 1347-ben-ben templomát is említették.
1422-től Garai Miklós nádor tulajdonává vált.
A török hódoltság alatt, 1562-1563-ban, a budai szandzsákhoz tartozott, ekkor 6768 akcse adót fizetett. 1559-ben csak 13 ház állt itt. Az elnéptelenedett települést ezután szlovákokkal telepítették be.
A XVII. században Bosnyák Tamás és a Mocsáryak birtoka. Az 1647 évi osztozkodáskor az acsai rész Bosnyák Juditra, Balassa Imrénére esett és később leányágon a Koháry és Barkóczy családokra szállt.
1731-ben Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.
Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangélikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy 15.000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat, egyéb gyűjteményeket (Báthori István és Bethlen Gábor kardjait, Apafy Mihály fejedelem ostábláját) őrizte. A másik kastélyt, báró Prónay Sylvester Gábor részben átalakíttatta és itt helyezte el 4000 kötetes könyvtárát, melyben közel 100 régi 1710 előtti ritka magyar nyomtatványt is őrzött.
1910-ben 1168 lakosából 929 magyar, 239 szlovák volt. Ebből 237 római katolikus, 888 evangélikus, 27 izraelita volt.
A XX. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váczi járásához tartozott. 2000. óta nagyközség.
A Nagyboldogasszony tiszteletére emelt római katolikus templom, XVIII. század elején elpusztult középkori kőtemplom helyére építetette Migazzi Kristóf váci püspök 1780-1783 között.
Az egykori Patay-kastély Acsa-Újlak területén épült Archaizáló stílusban 1910-ben.
A Prónay-kastély 1735-1740 között épült, hegytetőn emelt barokk épület. A zárt udvar körül, kétemeletes manzárdtetős saroktoronnyal, a főbejárat felett magas tetőtoronnyal díszített impozáns építmény.
A kastély mellett a dombon emelkedik a romantikus stílusú 1861-ben épült evangélikus templom. Az épület a gyülekezet hatodik, ezen a helyen emelt hajléka. Egyhajós, csehsüveg-boltozatos tér, színvonalas neogótikus berendezéssel. A bejárati ajtóval szemben az északi oldalon Prónay I. Gábor 1758-ből való igen szép barokk epitáfiuma található.
Első írásos, okleveli említése 1341-ből származik Acha néven. Ekkor Achai család birtoka volt.
1344-ben Acsai Berend fia Márton birtoka volt, majd 1347-ben-ben templomát is említették.
1422-től Garai Miklós nádor tulajdonává vált.
A török hódoltság alatt, 1562-1563-ban, a budai szandzsákhoz tartozott, ekkor 6768 akcse adót fizetett. 1559-ben csak 13 ház állt itt. Az elnéptelenedett települést ezután szlovákokkal telepítették be.
A XVII. században Bosnyák Tamás és a Mocsáryak birtoka. Az 1647 évi osztozkodáskor az acsai rész Bosnyák Juditra, Balassa Imrénére esett és később leányágon a Koháry és Barkóczy családokra szállt.
1731-ben Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.
Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangélikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy 15.000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat, egyéb gyűjteményeket (Báthori István és Bethlen Gábor kardjait, Apafy Mihály fejedelem ostábláját) őrizte. A másik kastélyt, báró Prónay Sylvester Gábor részben átalakíttatta és itt helyezte el 4000 kötetes könyvtárát, melyben közel 100 régi 1710 előtti ritka magyar nyomtatványt is őrzött.
1910-ben 1168 lakosából 929 magyar, 239 szlovák volt. Ebből 237 római katolikus, 888 evangélikus, 27 izraelita volt.
A XX. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váczi járásához tartozott. 2000. óta nagyközség.
A Nagyboldogasszony tiszteletére emelt római katolikus templom, XVIII. század elején elpusztult középkori kőtemplom helyére építetette Migazzi Kristóf váci püspök 1780-1783 között.
Az egykori Patay-kastély Acsa-Újlak területén épült Archaizáló stílusban 1910-ben.
A Prónay-kastély 1735-1740 között épült, hegytetőn emelt barokk épület. A zárt udvar körül, kétemeletes manzárdtetős saroktoronnyal, a főbejárat felett magas tetőtoronnyal díszített impozáns építmény.
A kastély mellett a dombon emelkedik a romantikus stílusú 1861-ben épült evangélikus templom. Az épület a gyülekezet hatodik, ezen a helyen emelt hajléka. Egyhajós, csehsüveg-boltozatos tér, színvonalas neogótikus berendezéssel. A bejárati ajtóval szemben az északi oldalon Prónay I. Gábor 1758-ből való igen szép barokk epitáfiuma található.
http://km.bloglog.hu/page/11/
Nagyboldogasszony templomA homlokzati tornyos, kisméretű barokk templomot 1780-ban emeltette Migazzi püspök - a korábbi, középkori templomból megmaradt alapfalakra.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom hajóját és a keskenyebb négyzetes alaprajzú szentélyt csehsüveg-boltozat fedi. A belsőben egyszerű berendezés látható.
