Nyergesújfalu 7552 lakosú (2012. január 1.) város a 10-es főközlekedési út és a 4-es/Komárom- Esztergom/ vasútvonal mentén. Talán éppen a határ, mely hol csupán földrajzi értelemben létező fogalom volt, értve alatta a Duna roppant víztömegét, hol államhatárokat is jelentett. Első emlékeink szerint a limes, a Római Birodalom határa húzódott itt. Ebben az időben katonai tábor állott Nyergesújfalu helyén, melynek Crumerum volt a neve. Először Kézai Simon krónikájában említi, Nyergedszeg néven 1280 körül. A nemzetségek kezéből 1371-ben királyi tulajdonba került, majd 1388-ban Zsigmond az esztergomi érsekségnek ajándékozta koronázási ajándékul. Ettől kezdve 1945-ig az érsekség birtoka volt. 1543 táján a török pusztította el, a felszabadító harcok során pedig újra lakatlanná vált a hódoltság alatt benépesült falu. A Duna fölé magasló Sánchegyen Rákóczi csapatai újjáépítették a római kori erősséget. Ma csak a földdel betemetett alapok láthatók. Itt áll a milleneumi emlékmű, melynek halmáról elénk tárul a környező táj panorámája. Nyergesújfalu történelmének meghatározó eseménysorozata a német telepesek megjelenése, akik a XVII. század végétől több hullámban érkeztek Baden-Württembergből “Neu-Satteldorf-ba”. Olyan időszak is volt a település életében, amikor tisztán német ajkú lakosságot talált itt az utazó, aki a Bécs-Buda postakocsijáraton utazva megpihent a lóváltó-állomás fogadójában, majd a nyergesi parasztok gyorsaságukról híres lovasfogataival 3 óra alatt Budára száguldott. A német telepesek híressé tették a lótenyésztést és a szőlőtermesztést. Lovarda ma is működik a szőlőhegyek felé vezető úton. A hangulatos pincesor kedvelt tartózkodási helye az itt élőknek, sőt külföldiek is vásárolnak présházakat. Első ipari tevékenységként a kőfaragás jelent meg, a süttői márványként ismert, Gerecsében bányászott vörös mészkőre települve. Az első gyár a Hoffmann-féle téglagyár 1862-től működött. A Sátori Cementgyár 50 éven át termelt, 1927-es felszámolásáig. 1903-ban az osztrák Hatschek Lajos létesítette az Eternitgyárat, melyet 1989-ben unokája vásárolt vissza. A jelenleg Zoltek Rt. néven működő Viscosa 1941-ben indította meg termelését. Az iparosság mindig jelentős létszámú volt. 1922-ben alakították meg érdekvédelmi szervezetüket. Mai követőik aktív szerepet vállalnak a város arculatának megőrzésében, a régi épületek jellegzetességeinek megmentésében.
Legjelentősebb műemlék a barokk stílusú, Szent Mihály tiszteletére épült templom. Mária Terézia védnöksége alatt készült el 1770-ben, valószínűleg egy középkori templom maradványain. Magas homlokzati tornya volutás oromfalból emelkedik ki. Egyetlen hajóját dongaboltozat fedi, oldalt 3-3 kápolnája van. Főoltára klasszicista, két mellékoltára és szép faszobrok barokk alkotások, és a XVIII. században készültek.
A sánchegyi falmaradványok a település nyugati végén találhatók. Itt, a barokk kápolna közelében volt a II. századi római tábor. A Rákóczi – szabadságharc idején a tábor köveinek felhasználásával erődítményt emeltek a Sánc-hegyen, s most a római és kuruc maradványok összekeveredve láthatók.
Legjelentősebb műemlék a barokk stílusú, Szent Mihály tiszteletére épült templom. Mária Terézia védnöksége alatt készült el 1770-ben, valószínűleg egy középkori templom maradványain. Magas homlokzati tornya volutás oromfalból emelkedik ki. Egyetlen hajóját dongaboltozat fedi, oldalt 3-3 kápolnája van. Főoltára klasszicista, két mellékoltára és szép faszobrok barokk alkotások, és a XVIII. században készültek.
A sánchegyi falmaradványok a település nyugati végén találhatók. Itt, a barokk kápolna közelében volt a II. századi római tábor. A Rákóczi – szabadságharc idején a tábor köveinek felhasználásával erődítményt emeltek a Sánc-hegyen, s most a római és kuruc maradványok összekeveredve láthatók.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
