Nagysáp 1562 lakosú (2010. január 1.) község Nyergesújfalutól délre, 12 kilométerre fekszik. Nevének eredete vitatott, a helyi szájhagyomány szerint „nagy sápot” szedtek a zsellérektől. Már az őskor óta lakott hely, a régészeti leletek szerint. A Kerekdomb-majorban őskori cserepeket találtak. Órisápon bronzkori cserepek és urnasírok maradványai kerültek elő. Avar és kelta edénytöredékek szintén találhatók a falu határában. Római edények és , sőt római telep nyomára is bukkantak. A Gedáshegyen (Gedás-domb) Árpád-kori sáncok maradványai vannak. Írásos nyomuk nem maradt.
Megmaradt, s még a XVIII. században is látható volt a község Szent Mártonról elnevezett temploma, amelynek maradványai az 1701. és 1732. évi főesperesi vizsgálatok idején még láthatók voltak. Ennek alapjaira Sándor Mihály építtet 1732 és 1735 között új templomot. Ezt azonban 1887-ben villámcsapás elpusztította. Helyét ma kereszt jelöli.
A település első okleveles említése 1248-ból való. Középkori magva Úrsáp (Órisáp) és a Gedás-dombi Baár-Kalán nemzetség megerősített szálláshelye. Királyi birtok volt. Plébániája középkori eredetű. A falut a török elpusztítja. 1688-tól Bajna filiája. 1701-ben 10–15 katolikus és 200 kálvinista él a faluban. Az 1755-ös visitatio canonica szerint már 237 katolikus.
A Metternich-család emeli a jelenlegi templomot 1899- ben, felhasználva a régi faragott köveit is.
A falu határát a Keleti-Gerecse északnyugat–délkeleti irányú, mindössze 160–250 méter magas löszös dombhátai jellemzik. A határában eredő kisebb patakok vizét a Bajnai-, a Bajóti-patak szedi össze, a teraszos eróziós völgyek feldarabolták a térszint, és medencedombsággá formálták. A sűrű völgyhálózat a nagyméretű erózió következménye. A dombsorok közötti völgyben található Nagysáp, a tájegység legszebb természeti környezetű települése. A község lakossága állandónak mondható, és területe csak meghatározott népességet tud eltartani. A munkaképes lakosság a környező települések ipari üzemeiben, bányáiban illetve a termelőszövetkezetben talált munkát. A rendszerváltás után mindezek megváltoztak, mert a bányászat megszűnt, az ipari üzemek kapacitása kisebb lett. Kiútként a falusi turizmus megtelepítése látszik reális célnak. Ehhez járul hozzá az attrakciók nagy számú jelenléte és szükséges az itt élők egyetértő magatartása is.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szentháromság templom
Plébániája középkori eredetű. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint Kelemen, órsápi plébános 2 garast fizet. A falut a török elpusztítja. 1688-tól Bajna filiája. 1923-ban lelkészség lesz, 1925-ben újra plébánia. 1948-tól szaléziak vezetik 1950-ig. Péliföldszentkereszt plébánia jellege 1970-ben megszűnik és filiaként Nagysáphoz kerül 1972-ig. A Gedás-dombi szállásterületen állott valószínűleg Sápnak Szent Mártonról nevezett azon ősi temploma, amelynek maradványai az 1701. és 1732. évi főesperesi vizsgálatok idején még láthatók voltak. Ennek alapjaira Sándor Mihály építtet 1732 és 35 között új templomot. Ezt azonban 1887-ben villámcsapás pusztította el. Helyét ma kereszt jelöli. A kegyúr, a Metternich-család emeli a jelenlegi templomot (104 m2), felhasználva a réginek faragott köveit is. 1899-ben szentelik fel. A plébániaház egyházi tulajdon
Megmaradt, s még a XVIII. században is látható volt a község Szent Mártonról elnevezett temploma, amelynek maradványai az 1701. és 1732. évi főesperesi vizsgálatok idején még láthatók voltak. Ennek alapjaira Sándor Mihály építtet 1732 és 1735 között új templomot. Ezt azonban 1887-ben villámcsapás elpusztította. Helyét ma kereszt jelöli.
A település első okleveles említése 1248-ból való. Középkori magva Úrsáp (Órisáp) és a Gedás-dombi Baár-Kalán nemzetség megerősített szálláshelye. Királyi birtok volt. Plébániája középkori eredetű. A falut a török elpusztítja. 1688-tól Bajna filiája. 1701-ben 10–15 katolikus és 200 kálvinista él a faluban. Az 1755-ös visitatio canonica szerint már 237 katolikus.
A Metternich-család emeli a jelenlegi templomot 1899- ben, felhasználva a régi faragott köveit is.
A falu határát a Keleti-Gerecse északnyugat–délkeleti irányú, mindössze 160–250 méter magas löszös dombhátai jellemzik. A határában eredő kisebb patakok vizét a Bajnai-, a Bajóti-patak szedi össze, a teraszos eróziós völgyek feldarabolták a térszint, és medencedombsággá formálták. A sűrű völgyhálózat a nagyméretű erózió következménye. A dombsorok közötti völgyben található Nagysáp, a tájegység legszebb természeti környezetű települése. A község lakossága állandónak mondható, és területe csak meghatározott népességet tud eltartani. A munkaképes lakosság a környező települések ipari üzemeiben, bányáiban illetve a termelőszövetkezetben talált munkát. A rendszerváltás után mindezek megváltoztak, mert a bányászat megszűnt, az ipari üzemek kapacitása kisebb lett. Kiútként a falusi turizmus megtelepítése látszik reális célnak. Ehhez járul hozzá az attrakciók nagy számú jelenléte és szükséges az itt élők egyetértő magatartása is.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szentháromság templomPlébániája középkori eredetű. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint Kelemen, órsápi plébános 2 garast fizet. A falut a török elpusztítja. 1688-tól Bajna filiája. 1923-ban lelkészség lesz, 1925-ben újra plébánia. 1948-tól szaléziak vezetik 1950-ig. Péliföldszentkereszt plébánia jellege 1970-ben megszűnik és filiaként Nagysáphoz kerül 1972-ig. A Gedás-dombi szállásterületen állott valószínűleg Sápnak Szent Mártonról nevezett azon ősi temploma, amelynek maradványai az 1701. és 1732. évi főesperesi vizsgálatok idején még láthatók voltak. Ennek alapjaira Sándor Mihály építtet 1732 és 35 között új templomot. Ezt azonban 1887-ben villámcsapás pusztította el. Helyét ma kereszt jelöli. A kegyúr, a Metternich-család emeli a jelenlegi templomot (104 m2), felhasználva a réginek faragott köveit is. 1899-ben szentelik fel. A plébániaház egyházi tulajdon
