Leányvár 1715 lakosú (2010. január 1.) község a 10-es főközlekedési út és a 2-es/Esztergom-Budapest/ vasútvonal mentén, Dorogtól 6 kilométerre, délkeletre fekszik. A mai Leányvár és környéke már a római birodalom idején is lakott hely volt.
Első írásos említése 1270-ből való, Wolmoth' alakban (Dl.724, Bp. I. 113) Valmot falu javarészt az esztergomi johannita ispotály birtokában volt az 1321-es, 1327-es, 1334-es irásos adatok alapján. Valmot a mai Leányvár területén feküdt, a határában emelkedő hegy gerincén, ahol az Ulmod-nak (Valmot) nevezett vár és egy apácakolostor állt. A vár romjai még a 19. század eleji térképeken is fel voltak tüntetve.
Mai nevének eredetét (Leányvár) is az itt volt egykori apácakolostorral hozzák kapcsolatba.
A falu a török időkben elpusztult, s csak a 18. század-ban,eredeti helyétől kissé távolabb épül fel újra. Ekkor a terület és a falu is a Sándor család birtokába kerül, aki német telepesekkel népesítette újra. Lakosainak száma ekkor 198 volt.
A település határában állt egykori apácakolostorral hozzák összefüggésbe a nevét. Laktak erre rómaiak és avarok, amire egykori földvár maradványai emlékeztetnek. A török pusztítások után új helyen népesül be a XVIII. században, németekkel. 1945 után a falu német lakosságának több mint a felét kitelepítették. A falu megmaradt német lakossága nagy gonddal ápolja nemzeti hagyományait. A helyi földrajzi nevek így ma is kétnyelvűek.
Klasszicista katolikus temploma műemlék jellegű.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Árpád-házi Szent Erzsébet templom
A helység határában a Kolostorhegynek nevezett magaslaton a hagyomány szerint egykor apácakolostor állott és egy Árpád-kori, megerôsített szálláshely: Ulmodvár. A község a XVIII. század közepén alakult ki németek betelepítésével. Csolnok filiájából 1803-ban lett önálló plébánia. Mûemlék jellegû, klasszicista temploma (286 m2) 1806-ban épült. Renoválták 1940-ben és 1979-ben. Az új liturgikus teret 1973-ban alakították ki. A plébániaház egyházi tulajdon. – Kápolnája a Fájdalmas Szûzanya tiszteletére van szentelve. – A második világháború alatt a részben kitelepült német lakosság helyébe magyarok kerültek.
Első írásos említése 1270-ből való, Wolmoth' alakban (Dl.724, Bp. I. 113) Valmot falu javarészt az esztergomi johannita ispotály birtokában volt az 1321-es, 1327-es, 1334-es irásos adatok alapján. Valmot a mai Leányvár területén feküdt, a határában emelkedő hegy gerincén, ahol az Ulmod-nak (Valmot) nevezett vár és egy apácakolostor állt. A vár romjai még a 19. század eleji térképeken is fel voltak tüntetve.
Mai nevének eredetét (Leányvár) is az itt volt egykori apácakolostorral hozzák kapcsolatba.
A falu a török időkben elpusztult, s csak a 18. század-ban,eredeti helyétől kissé távolabb épül fel újra. Ekkor a terület és a falu is a Sándor család birtokába kerül, aki német telepesekkel népesítette újra. Lakosainak száma ekkor 198 volt.
A település határában állt egykori apácakolostorral hozzák összefüggésbe a nevét. Laktak erre rómaiak és avarok, amire egykori földvár maradványai emlékeztetnek. A török pusztítások után új helyen népesül be a XVIII. században, németekkel. 1945 után a falu német lakosságának több mint a felét kitelepítették. A falu megmaradt német lakossága nagy gonddal ápolja nemzeti hagyományait. A helyi földrajzi nevek így ma is kétnyelvűek.
Klasszicista katolikus temploma műemlék jellegű.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Árpád-házi Szent Erzsébet templomA helység határában a Kolostorhegynek nevezett magaslaton a hagyomány szerint egykor apácakolostor állott és egy Árpád-kori, megerôsített szálláshely: Ulmodvár. A község a XVIII. század közepén alakult ki németek betelepítésével. Csolnok filiájából 1803-ban lett önálló plébánia. Mûemlék jellegû, klasszicista temploma (286 m2) 1806-ban épült. Renoválták 1940-ben és 1979-ben. Az új liturgikus teret 1973-ban alakították ki. A plébániaház egyházi tulajdon. – Kápolnája a Fájdalmas Szûzanya tiszteletére van szentelve. – A második világháború alatt a részben kitelepült német lakosság helyébe magyarok kerültek.
