Bajna 1932 lakosú (2010. január 1.) község a Gerecse keleti szélén, Nyergesújfalutól délre, 14 kilométerre fekszik. Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.
Bajna 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zovárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került. 1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Bajna Zsigmond király uralkodásának vége felé már a Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. A templom Simor János esztergomi érseknek, aki korábban itt szolgált, a jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885-1891 között. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállították a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.
Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) temploma helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban ezen kívül Sárás elpusztult települést is említik. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor-Metternich-kastély. A 19. század harmincas éveiben élt Sándor Móricot öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával. A ló belepusztult a mutatványba, Sándort viszont még most is ördöglovasként emlegetik a bajnaiak. A gróf a szerelmének, a hírhedt Metternich kancellár lányának, Leontinának építtette át Bajnán az ősi családi fészket, a bajnai kastélyt Hild József tervei alapján.
A Sándor-kastély a XVIII. században épült. 1834-ben Hild József alakította át gróf Sándor Móric híres „ördöglovas” megbízásából. Az egyemeletes, klasszicistává formált épület ekkor kapta négy korinthoszi oszlopos portikuszát. Belsejének legfőbb értéke a két díszterem: az egyiket pompeji jellegű, klasszicista mennyezetképek díszítik, a másikban görög vázaképeket utánzó freskók találhatóak.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent Adalbert templom
A gótikus műemlék templom 1481-ben épült. Plébánia középkori eredetű, és mert Bajna a török idôben is lakott maradt, nem pusztult el. A XVI. századból Balázs és Jeromos plébánosai ismertek, a török utáni időkben pedig első plébánosa Horvátovics György volt. 1693–98 között átmenetileg licenciátusok vezetik, innen azonban folytonos a plébánosok sora.
Bajna 1701-es visitatio canonica szerint filiái: Tokod, Nagysáp, Epel, Héreg, Sárisáp. A plébánia feljegyzései 1706-ban megsemmisültek. 1706. október 30-án Bajnát tatai rác és német hadak éjjel meglepték és a lakosságot mindenükbôl kifosztották.
A templomot Sándor Mihály kegyúr átépítteti 1751–55 között. Mai méretét (460 m2) 1885–91 között nyeri el, amikor Simor János hercegprímás adományából kereszt- és mellékhajókkal megnagyobbítják.
A II. világháború súlyos kárait a templomon és az egyházi tulajdonban levő plébániaházon a hívek támogatásával javítják ki. Műemlék jellegű az 1778-ból származó barokk kôkereszt.
Bajna 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zovárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került. 1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Bajna Zsigmond király uralkodásának vége felé már a Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. A templom Simor János esztergomi érseknek, aki korábban itt szolgált, a jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885-1891 között. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállították a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.
Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) temploma helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban ezen kívül Sárás elpusztult települést is említik. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor-Metternich-kastély. A 19. század harmincas éveiben élt Sándor Móricot öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával. A ló belepusztult a mutatványba, Sándort viszont még most is ördöglovasként emlegetik a bajnaiak. A gróf a szerelmének, a hírhedt Metternich kancellár lányának, Leontinának építtette át Bajnán az ősi családi fészket, a bajnai kastélyt Hild József tervei alapján.
A Sándor-kastély a XVIII. században épült. 1834-ben Hild József alakította át gróf Sándor Móric híres „ördöglovas” megbízásából. Az egyemeletes, klasszicistává formált épület ekkor kapta négy korinthoszi oszlopos portikuszát. Belsejének legfőbb értéke a két díszterem: az egyiket pompeji jellegű, klasszicista mennyezetképek díszítik, a másikban görög vázaképeket utánzó freskók találhatóak.
- Csimai-kálvária
- 1778-ból származik a műemlékjellegű barokk kőkereszt
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent Adalbert templomA gótikus műemlék templom 1481-ben épült. Plébánia középkori eredetű, és mert Bajna a török idôben is lakott maradt, nem pusztult el. A XVI. századból Balázs és Jeromos plébánosai ismertek, a török utáni időkben pedig első plébánosa Horvátovics György volt. 1693–98 között átmenetileg licenciátusok vezetik, innen azonban folytonos a plébánosok sora.
Bajna 1701-es visitatio canonica szerint filiái: Tokod, Nagysáp, Epel, Héreg, Sárisáp. A plébánia feljegyzései 1706-ban megsemmisültek. 1706. október 30-án Bajnát tatai rác és német hadak éjjel meglepték és a lakosságot mindenükbôl kifosztották.
A templomot Sándor Mihály kegyúr átépítteti 1751–55 között. Mai méretét (460 m2) 1885–91 között nyeri el, amikor Simor János hercegprímás adományából kereszt- és mellékhajókkal megnagyobbítják.
A II. világháború súlyos kárait a templomon és az egyházi tulajdonban levő plébániaházon a hívek támogatásával javítják ki. Műemlék jellegű az 1778-ból származó barokk kôkereszt.
