Százhalombatta 18428 lakosú (2010. január 1.) város a 6-os főközlekedési út és a 40a-s/Pusztaszabolcs-Budapest/ vasútvonal mentén Dunaújváros és Budapest között fekszik. A tájék kiváló helyzetét és varázslatos szépségét felismerve már 4000 évvel ezelőtt, az Újkőkor idején embercsoportok telepedtek le. Az Óváros- téglagyár fölötti magasan a Duna felett elterülő fennsíkon a bronzkori népesség földvárat emelt, melynek természetes védelmét északkeleti irányból a folyam, délről a mély völgy jelentette, nyugati irányból pedig sánccal övezték. A földvár területére a Régészeti Parkból kérhető idegenvezetés, a fennsíkról a Duna, a Csepel-sziget és a város nyújt panorámát. A bronzkorban keletkezett egymásra rakódott lakószintjeivel az úgynevezett Tell- telep, melyből az előkerült régészeti leletek a Matrica Múzeum állandó részének kiállítását képezik. A Tell- telep időszámításunk előtt 1300 körül a halomsíros kultúra hódítását követően elnéptelenedett, majd pedig az urnamezős kultúra népessége jelent meg. A település őstörténetének talán legmeghatározóbb koraként az időszámításunk előtti VII-VI. századi Hallstatt- kultúra említhető. A mükénei civilizáció hatását tükröző népesség gazdag katonai rétegének temetkezési helye a mintegy 120 halmot számláló halomsírmező, melynek 5 hektáros részletén ma a Régészeti Park működik. Az őskori skanzenben régészeti védettséget élvez a bronzkor-vaskori földvár és a halomsírmező kiemelkedő hazai és nemzetközi érték, mely az emberi kultúra emlékeit hordozza, s az egykori élővilág menedékhelye is egyben. A mai Dunafüred városrész területén található a rómaiak által épített „Matrica” nevet viselő katonai tábor, a római kori fürdő romjai és római kőhíd egyaránt turisztikai érték. A terület a honfoglalás korában fejedelmi birtok volt, a magyarok két helyen építettek falut: az egykori római kőtábor körül létesült a később szétszakadó Báté, a mai Óváros területén pedig Százhalom, melynek helyére a törökkori pusztulást követően ortodox szerb menekültek érkeztek és telepedtek le. Alsó-Báté középkori kőtemploma az 1995-ös ásatások során került elő, az ikonosztázáról híres, 1750-ben épült ortodox szerb templom jellegzetes látványossága a mai Százhalombattának. A szerb népesség máig őrzi nyelvét, hagyományait, kultúráját, a városban kisebbségi szerb önkormányzat működik. A szerb ortodox templom külső és belső rekonstrukcióját 1997-ben kezdték meg a város a települési és a szerb kisebbségi önkormányzat összefogásában. A község 1903-ban korábban felváltva használt Százhalom és Batta helységnevek összekapcsolásával kapta mai nevét. 1949-től, a korábbi Fejér megyétől elszakadva, Pest megyei település, várossá pedig 1970-ben nyilvánították. Rohamos urbanizációja az 1960-as években indult meg, két nagyvállalata, az egykori nevén Dunai Hőerőmű Vállalat és a Dunai Kőolajipari Vállalat építésével párhuzamban. E vállalatok termelése alapján a város ma Magyarország fő energetikai központja. A mai Százhalombatta három településrészi egysége a patinás Óváros, az egykori önálló üdülő-település: Dunafüred, a magas-beépítésű központi Újváros. A vasútállomással szembeni területen kialakuló új városrész, az Urbárium az utóbbi évek fejlődésének eredménye.
A látnivalók közül a Makovecz Imre által tervezett főtéri Szent István katolikus templomot kell kiemelni, valamint az ikonosztázáról híres XVIII. századi szerb templomot.
Az olasz Sannazzaro ’de Burgondi városával 1992-ben, a korábbi partnervárosi kapcsolat írásos megerősítésére testvérvárosi szerződést kötött. 1997. március 15-én a lengyel Brzesko és a román Szováta is testvérvárosa lett Százhalombattának.
Kiemelkedőek a város által biztosított sportolási, szabadidős lehetőségek is. A Városi Szabadidőközpont modern sportcsarnoka, nyitott és fedett sportpályái, uszodája és a strand medencéi helyi, országos és nemzetközi sportversenyeknek ad otthont, s egyben szabadidősport céljából is igénybe vehetők. A város fedett uszodáját 1997-ben Szalai Jánosról, Százhalombatta egykori neves úszójáról, edzőjéről nevezték el. A kiemelkedő szintű sportélet elismeréseként 1997-ben elnyerte a „Nemzetközi Sportváros” kitűntető címet. A horgászat híveit a kicsiny horgásztó, a Benta- patak és a dunai horgászhelyek várják, a lovaglás szerelmeseit pedig a Benta lovas-iskola, és az óvárosi Tóth-tanya fogadja. A kirándulni vágyók kellemes sétát tehetnek a hangulatos Dunaparton az óvárosi, és a dunafüredi városrészen egyaránt. Százhalombatta Városi Önkormányzat jelentős hagyományokkal rendelkező nemzetközi kapcsolatokat tudhat magáénak.
A látnivalók közül a Makovecz Imre által tervezett főtéri Szent István katolikus templomot kell kiemelni, valamint az ikonosztázáról híres XVIII. századi szerb templomot.
Az olasz Sannazzaro ’de Burgondi városával 1992-ben, a korábbi partnervárosi kapcsolat írásos megerősítésére testvérvárosi szerződést kötött. 1997. március 15-én a lengyel Brzesko és a román Szováta is testvérvárosa lett Százhalombattának.
Kiemelkedőek a város által biztosított sportolási, szabadidős lehetőségek is. A Városi Szabadidőközpont modern sportcsarnoka, nyitott és fedett sportpályái, uszodája és a strand medencéi helyi, országos és nemzetközi sportversenyeknek ad otthont, s egyben szabadidősport céljából is igénybe vehetők. A város fedett uszodáját 1997-ben Szalai Jánosról, Százhalombatta egykori neves úszójáról, edzőjéről nevezték el. A kiemelkedő szintű sportélet elismeréseként 1997-ben elnyerte a „Nemzetközi Sportváros” kitűntető címet. A horgászat híveit a kicsiny horgásztó, a Benta- patak és a dunai horgászhelyek várják, a lovaglás szerelmeseit pedig a Benta lovas-iskola, és az óvárosi Tóth-tanya fogadja. A kirándulni vágyók kellemes sétát tehetnek a hangulatos Dunaparton az óvárosi, és a dunafüredi városrészen egyaránt. Százhalombatta Városi Önkormányzat jelentős hagyományokkal rendelkező nemzetközi kapcsolatokat tudhat magáénak.
http://km.bloglog.hu/page/12/
