Sárosd 3380 lakosú (2010. január 1.) nagyközség a 40-es/Pécs-Pusztaszabolcs-Budapest/ vasútvonal mentén, Székesfehérvártól 24 kilométerre, délnyugatra fekszik. Sáros(d) neve az oklevelekben 1272-ben fordul elő először.
1342-ben Sárosdi Bálintnét, valamint Leonard fehérvári polgár özvegyét és fiát Istvánt fivéreik örökségük felől 20 M-val kielégítették.
1346-ban Máté fia Petheu fehérvári polgár eladta Seregélyes körül 3 birtokrészét Ugali Pál-nak. Az eladott birtokrésszel együtt adta IV. László király és a fehérvári keresztesek oklevelét.
A fent említett oklevél szerint a három birtokrész közül az egyik sárosi királyi lovászoké volt.
A 14. század végétől a településen kun szállás létesült.
* Esterházy kastély, egy műemlék jellegű épület, mely szociális otthonként működik.
* Római katolikus templom.
* Egy, a második világháborúban elesettek emlékére felállított emlékmű.
* Gyimesi Károly helytörténész régészeti gyűjteménye.
* Sallay László kovács műhelye.
1342-ben Sárosdi Bálintnét, valamint Leonard fehérvári polgár özvegyét és fiát Istvánt fivéreik örökségük felől 20 M-val kielégítették.
1346-ban Máté fia Petheu fehérvári polgár eladta Seregélyes körül 3 birtokrészét Ugali Pál-nak. Az eladott birtokrésszel együtt adta IV. László király és a fehérvári keresztesek oklevelét.
A fent említett oklevél szerint a három birtokrész közül az egyik sárosi királyi lovászoké volt.
A 14. század végétől a településen kun szállás létesült.
* Esterházy kastély, egy műemlék jellegű épület, mely szociális otthonként működik.
* Római katolikus templom.
* Egy, a második világháborúban elesettek emlékére felállított emlékmű.
* Gyimesi Károly helytörténész régészeti gyűjteménye.
* Sallay László kovács műhelye.
http://kd.bloglog.hu/page/14/
