Baracs 3587 lakosú (2010. január 1.) nagyközség, Dunaújvárostól 6 kilométerre, délnyugatra fekszik. környéke már az ókorban is lakott hely volt. A település Templomos nevezetű részén állott egykor az Annamatia római katonai tábor. A környéken sok e korból származó emlékre bukkantak, de feltártak egy római temetőt is.
A település Apátszállás nevű részén egy Árpád-korból származó temetőt és a mellette lévő templom romjait is feltártak. 1850 táján e romok köveiből épült fel a falu mai temploma is.
A település neve az oklevelekben 1276-ban bukkan fel először, ekkor Boroch alakban írják.
Feltehetően erről a Baracsról származott az a Baracs nemzetség, amelynek tagja az a jómódú Barlcus volt, akinek felesége, Gyung, Myske comes (ispán) leánya 1276-ban vámosi Veszprém vm) hozományából végrendelkezett.
Ugyancsak feltevésszerűen helyezhető ide az udvarnok származású Jajab lakhelye, akit IV. László király 1281-ben a nemesek közé emelt a baracsi előhegyen levő szőlőivel.
Baracs az 1900-as évek elején több tanyából és pusztából szerveződött önálló faluvá. Az 1940-es években rengeteg sokgyermekes, földműves család költözött a faluba, hogy új életet kezdjen. Ehhez házat és több, kisebb parcellát is kaptak segítségül a községtől, a magyar államtól, azon belül a Földművelésügyi Minisztériumtól. (1943 szeptemberében különvonat hozta ide, a ciszterci rend előszállási birtokára, a mai Apátszállásra a Borsod- és Heves megyéből származó telepescsaládok első csoportjait.)
# A Templomoson épített római katolikus templom és Korniss Károly sírja a templomosi falurész temetőjében
# Baracs-kisapostagi reptér
# Baracsi halászcsárda, és az azt övező Duna-part
A település Apátszállás nevű részén egy Árpád-korból származó temetőt és a mellette lévő templom romjait is feltártak. 1850 táján e romok köveiből épült fel a falu mai temploma is.
A település neve az oklevelekben 1276-ban bukkan fel először, ekkor Boroch alakban írják.
Feltehetően erről a Baracsról származott az a Baracs nemzetség, amelynek tagja az a jómódú Barlcus volt, akinek felesége, Gyung, Myske comes (ispán) leánya 1276-ban vámosi Veszprém vm) hozományából végrendelkezett.
Ugyancsak feltevésszerűen helyezhető ide az udvarnok származású Jajab lakhelye, akit IV. László király 1281-ben a nemesek közé emelt a baracsi előhegyen levő szőlőivel.
Baracs az 1900-as évek elején több tanyából és pusztából szerveződött önálló faluvá. Az 1940-es években rengeteg sokgyermekes, földműves család költözött a faluba, hogy új életet kezdjen. Ehhez házat és több, kisebb parcellát is kaptak segítségül a községtől, a magyar államtól, azon belül a Földművelésügyi Minisztériumtól. (1943 szeptemberében különvonat hozta ide, a ciszterci rend előszállási birtokára, a mai Apátszállásra a Borsod- és Heves megyéből származó telepescsaládok első csoportjait.)
# A Templomoson épített római katolikus templom és Korniss Károly sírja a templomosi falurész temetőjében
# Baracs-kisapostagi reptér
# Baracsi halászcsárda, és az azt övező Duna-part
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Boldogságos Szűz Mária neve templom Anyakönyvek: 1862-től
Historia Domus: 1862-től
Apátszállási Magyarok Nagyasszonya templomAnyakönyvek: 1945-től
Historia Domus: 1945-től
