Dunavarsány 7264 lakosú (2010. január 1.) város a 150a-s/Kunszentmiklós-Tass-Budapest/ vasútvonal mentén, Dunaharasztitól 8 kilométerre, délnyugatra fekszik.
Bár a város címerében a varsa, mint halászeszköz szerepel, a település nevét – a kutatások szerint – a hasonló nevű alán (talán jász, vagy kabar) eredetű néptörzs töredéktől kapta, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkeztek e tájra.
Első írásos említése 1269-ből való. A korábbi Árpád-kori falu a tatárjárás idején elnéptelenedett. A falut és környékét V. István 1270-ben a nyúl-szigeti apácáknak adományozta.
A középkorban gyéren lakott terület Hunyadi János kormányzósága idején Fejér megyéből átkerült Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. A török hódoltság után I. Lipót császár türingiai svábokat telepített a környékre. Varsány falu a 19. század közepétől lett a taksonyiak birtoka, önállóságát 1946-ban nyerte vissza.
Dunavarsány legújabb kori történelme viszonylag rövid, de ezen idő alatt rendkívül dinamikusan fejlődő település (1854-ben mindössze 146 lakosa volt az akkori Varsány pusztának, de még 1900-ban is csak 284). Fejlődése különösen az utolsó évtizedben gyorsult fel. A '90-es évek elejétől épült ki a közművek túlnyomó többsége (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat), amely beruházások zömét Dunavarsány koordinálta a kistérségben. A település intézményhálózata a teljes alapellátást biztosítja lakóinak, de vannak emelt szintű ellátást biztosító intézmények és szervezetek is Dunavarsányban (például művészeti iskola, általános iskola speciális tagozata, idősek átmeneti otthona ). Országos jelentőségű intézmény a Népstadion és Intézményei Dunavarsányi Edzőtábora, amely a Duna-parton jelentős sportcentrum.
Dunavarsány a hazai kapcsolatokon túl a nemzetközi kapcsolatait is igyekszik ápolni. 1999 nyarán, több éves bemutatkozás, ismerkedés után került sor a testvérvárosi szerződés aláírására a németországi Gemmingennel, majd 2002. március 15-én a szlovákiai Szalóccal.
Közel ezer éves múltja után Dunavarsányt 2004. szeptember 18-án várossá avatták, amelyet méltóan ünnepelt meg az új város lakossága.
A város természeti értékei következtében jelentős idegenforgalommal rendelkezik. A festői Duna-parti üdülőhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak, a hétvégi turizmust is vízpart kellemes pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít a településre látogatóknak. A Domariba-sziget menti úszóláptól alig néhány száz méterre már szélfútta homokdombokat találunk. A Duna-ág melletti Domariba-sziget hagyományos horgászhely, szép nyaralóházakkal, horgászállásokkal. Északi csúcsához csatlakozik a védett 10 hektáros úszóláp, amely nemcsak ritka növények élőhelye, de látható itt fiókáit nevelő búbos vöcsök, többféle gém, hallható a nádirigó és a nádi tücsökmadár éneke is.
* A pápa szobor:
1992. június 8-án avatták fel Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész a Katolikus templom előtt található XXIII. János pápa szobrát. [1]
* Boldog Gizella és Szent Imre szoborcsoport:
2004. szeptember 18-án leplezték le Dunavarsány várossá avatása alkalmából Horváth István szobrászművész alkotását, a Boldog Gizellát és Szent Imrét ábrázoló szobrot. [2]
* A Szent Kereszt Felmagasztalása templom:
1936-ban szentelték fel a neobarokk stílusú katolikus templomot. Ez a város nagyobbik temploma. Közismert neve: Kisvarsányi templom. [3]
* A Szent Vendel templom:
1937-ben szentelték fel Nagyvarsányban a katolikus templomot. Ma ez a város kisebbik temploma. [4]
* A református templom:
1958-ban szentelték fel a református templomot. [5]
* A Remény szobor:
2004. május 1-jén Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmából avatták fel Nagyvarsányban a Remény szobrot, Monori Sebestyén szobrászművész alkotását. [6]
* A Hősök tere:
1993. október 23-án avatták fel az átépített Hősök terét. A szobor Györfi Sándor Munkácsy-díjas művész alkotása. [7]
* A Trianon emlékpark
2008. június 4-én avatták fel a trianoni békeszerződés évfordulójára készült gyászemlékművet. [8]
* A Petőfi szobor: [9]
* Az Erkel Ferenc Művészeti Iskola (Zeneiskola) [10]
* A nagyvarsányi Petőfi Klub
Bár a város címerében a varsa, mint halászeszköz szerepel, a település nevét – a kutatások szerint – a hasonló nevű alán (talán jász, vagy kabar) eredetű néptörzs töredéktől kapta, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkeztek e tájra.
Első írásos említése 1269-ből való. A korábbi Árpád-kori falu a tatárjárás idején elnéptelenedett. A falut és környékét V. István 1270-ben a nyúl-szigeti apácáknak adományozta.
A középkorban gyéren lakott terület Hunyadi János kormányzósága idején Fejér megyéből átkerült Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. A török hódoltság után I. Lipót császár türingiai svábokat telepített a környékre. Varsány falu a 19. század közepétől lett a taksonyiak birtoka, önállóságát 1946-ban nyerte vissza.
Dunavarsány legújabb kori történelme viszonylag rövid, de ezen idő alatt rendkívül dinamikusan fejlődő település (1854-ben mindössze 146 lakosa volt az akkori Varsány pusztának, de még 1900-ban is csak 284). Fejlődése különösen az utolsó évtizedben gyorsult fel. A '90-es évek elejétől épült ki a közművek túlnyomó többsége (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat), amely beruházások zömét Dunavarsány koordinálta a kistérségben. A település intézményhálózata a teljes alapellátást biztosítja lakóinak, de vannak emelt szintű ellátást biztosító intézmények és szervezetek is Dunavarsányban (például művészeti iskola, általános iskola speciális tagozata, idősek átmeneti otthona ). Országos jelentőségű intézmény a Népstadion és Intézményei Dunavarsányi Edzőtábora, amely a Duna-parton jelentős sportcentrum.
Dunavarsány a hazai kapcsolatokon túl a nemzetközi kapcsolatait is igyekszik ápolni. 1999 nyarán, több éves bemutatkozás, ismerkedés után került sor a testvérvárosi szerződés aláírására a németországi Gemmingennel, majd 2002. március 15-én a szlovákiai Szalóccal.
Közel ezer éves múltja után Dunavarsányt 2004. szeptember 18-án várossá avatták, amelyet méltóan ünnepelt meg az új város lakossága.
A város természeti értékei következtében jelentős idegenforgalommal rendelkezik. A festői Duna-parti üdülőhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak, a hétvégi turizmust is vízpart kellemes pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít a településre látogatóknak. A Domariba-sziget menti úszóláptól alig néhány száz méterre már szélfútta homokdombokat találunk. A Duna-ág melletti Domariba-sziget hagyományos horgászhely, szép nyaralóházakkal, horgászállásokkal. Északi csúcsához csatlakozik a védett 10 hektáros úszóláp, amely nemcsak ritka növények élőhelye, de látható itt fiókáit nevelő búbos vöcsök, többféle gém, hallható a nádirigó és a nádi tücsökmadár éneke is.
* A pápa szobor:
1992. június 8-án avatták fel Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész a Katolikus templom előtt található XXIII. János pápa szobrát. [1]
* Boldog Gizella és Szent Imre szoborcsoport:
2004. szeptember 18-án leplezték le Dunavarsány várossá avatása alkalmából Horváth István szobrászművész alkotását, a Boldog Gizellát és Szent Imrét ábrázoló szobrot. [2]
* A Szent Kereszt Felmagasztalása templom:
1936-ban szentelték fel a neobarokk stílusú katolikus templomot. Ez a város nagyobbik temploma. Közismert neve: Kisvarsányi templom. [3]
* A Szent Vendel templom:
1937-ben szentelték fel Nagyvarsányban a katolikus templomot. Ma ez a város kisebbik temploma. [4]
* A református templom:
1958-ban szentelték fel a református templomot. [5]
* A Remény szobor:
2004. május 1-jén Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmából avatták fel Nagyvarsányban a Remény szobrot, Monori Sebestyén szobrászművész alkotását. [6]
* A Hősök tere:
1993. október 23-án avatták fel az átépített Hősök terét. A szobor Györfi Sándor Munkácsy-díjas művész alkotása. [7]
* A Trianon emlékpark
2008. június 4-én avatták fel a trianoni békeszerződés évfordulójára készült gyászemlékművet. [8]
* A Petőfi szobor: [9]
* Az Erkel Ferenc Művészeti Iskola (Zeneiskola) [10]
* A nagyvarsányi Petőfi Klub
http://km.bloglog.hu/page/11/
