Sülysáp 8268 lakosú (2010. január 1.) város a Gödöllői-dombságban, a 31-es főközlekedési út és a 120a-s/Szolnok-Újszász-Budapest/ vasútvonal mentén, Monortól 21 kilométerre, északkeletre fekszik.Tápiósáp és Tápiósüly, két régi falu 1950-ben egyesült, 1954-ben az egyesítésük megszűnt, majd 1970-ben ismét létrejött belőlük Sülysáp. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.
Süly
Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1259-ben említették Sul, majd 1276-ban Sulu, 1279-1280-ban Suul, 1283-ban Swl, 1312-ben Sul néven írták. 1259-ben, a tatárjárás után IV. Béla király a nyúlszigeti domonkos-rendi apácáknak adta, az adományt 1276-ban a pápa is megerősítette. 1312-ben a domomkosok Oszlárral együtt 70 márkáért eladták a birtokot az Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. 1337-ben Ákos nemzetségbeli Mikch bán birtokával határos Úri felől, valamint Sáp szomszédja.
Sáp
Sáp Árpád-kori település. Nevét 1279-ben Saap néven említette először oklevél.
A település Sápi János birtoka volt, és az ő birtokának írták még 1306-ban is. Sáp szomszédjában feküdt Oszlár, mára már elpusztult település is. Itt született 1925-ben Szirtes Ádám a magyar színművészet kiemelkedő alakja. Leánya Szirtes Ági színművésznő.
Oszlár
Oszlár nevét a tatárjárás után, 1252-ben említette először oklevél Ozlar néven, amikor IV. Béla 3 ekényi lakatlan földet adott a Gyurka comes nemzetségéből származó (Péteri) Péter fia Oltumannak, és határát is leiratta. 1259-ben Vzlar, 1283-ban Ozlar, 1312-ben Vzlar néven írták. Oszlár egy alán néprész török neve, mely így a törzsi helyneveink közé sorolható. Az oszlárok vagy más néven varsányok a honfoglalás idején valószínűleg a kabarokkal csatlakozhattak a magyarokhoz. 1312-ben a birtok a nyúlszigeti apácáké volt, akik ekkor Oszlárt és Sülyt eladták Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. Későbbiekben már csak mint puszta volt említve, valószínűleg a török időkben néptelenedett el.
* az 1489-ben épült, gótikus stílusú római katolikus Kisboldogasszony templom,
* a Sőtér-kastély, melyet az itt élő földbirtokos Sőtér család építtetett 1725-ben
* Grassalkovich-vadászlak, melyben a szabadságharc idején Petőfi Sándor is járt,
* Szentháromság-szobor
* Nepomuki Szent János-szobrok
* a Fiumei Tanulmányok Társasága által az itt elhunyt 129 olasz polgár emlékére állított olasz emlékmű.
Süly
Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1259-ben említették Sul, majd 1276-ban Sulu, 1279-1280-ban Suul, 1283-ban Swl, 1312-ben Sul néven írták. 1259-ben, a tatárjárás után IV. Béla király a nyúlszigeti domonkos-rendi apácáknak adta, az adományt 1276-ban a pápa is megerősítette. 1312-ben a domomkosok Oszlárral együtt 70 márkáért eladták a birtokot az Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. 1337-ben Ákos nemzetségbeli Mikch bán birtokával határos Úri felől, valamint Sáp szomszédja.
Sáp
Sáp Árpád-kori település. Nevét 1279-ben Saap néven említette először oklevél.
A település Sápi János birtoka volt, és az ő birtokának írták még 1306-ban is. Sáp szomszédjában feküdt Oszlár, mára már elpusztult település is. Itt született 1925-ben Szirtes Ádám a magyar színművészet kiemelkedő alakja. Leánya Szirtes Ági színművésznő.
Oszlár
Oszlár nevét a tatárjárás után, 1252-ben említette először oklevél Ozlar néven, amikor IV. Béla 3 ekényi lakatlan földet adott a Gyurka comes nemzetségéből származó (Péteri) Péter fia Oltumannak, és határát is leiratta. 1259-ben Vzlar, 1283-ban Ozlar, 1312-ben Vzlar néven írták. Oszlár egy alán néprész török neve, mely így a törzsi helyneveink közé sorolható. Az oszlárok vagy más néven varsányok a honfoglalás idején valószínűleg a kabarokkal csatlakozhattak a magyarokhoz. 1312-ben a birtok a nyúlszigeti apácáké volt, akik ekkor Oszlárt és Sülyt eladták Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. Későbbiekben már csak mint puszta volt említve, valószínűleg a török időkben néptelenedett el.
* az 1489-ben épült, gótikus stílusú római katolikus Kisboldogasszony templom,
* a Sőtér-kastély, melyet az itt élő földbirtokos Sőtér család építtetett 1725-ben
* Grassalkovich-vadászlak, melyben a szabadságharc idején Petőfi Sándor is járt,
* Szentháromság-szobor
* Nepomuki Szent János-szobrok
* a Fiumei Tanulmányok Társasága által az itt elhunyt 129 olasz polgár emlékére állított olasz emlékmű.
http://km.bloglog.hu/page/12/
