Mende 4292 lakosú (2010. január 1.) nagyközség a 31-es főközlekedési út és a 120a-s/Szolnok-Újszász-Budapest/ vasútvonal mentén, Gyömrőtől 7 kilométerre, keletre fekszik. Két vár romjai is megtalálhatók azokon a dombokon, melyek körülölelik Mende községet. Az első várat a Krisztus előtti 13. században a vatyai kultúrához tartozó bronzkori nép építette. A helybeliek „Leányvárnak” nevezik. A másik várat már az Árpád-korban, a 13. században emelték. Ez a mendeiek elnevezése szerint a „Lányvár”.
A címer hármas osztása arra a három középkori falura utal, melynek romjain a mai Mende létre jött. Oszlárt 1252-ben, Billét 1351-ben Mendét pedig 1411-ben említi oklevél. A török hódoltság idején e három település mindegyike elpusztult. Az újjátelepítést a Bosnyák család, a Károlyi család és a Koháry család kezdte el 1724-ben. Többségében a felvidékről érkeznek az első telepesek, magukkal hozván az evangélikus hitet. Mende címerében őket jelképezi a Luther-rózsa.
1724-től fokozatosan növekszik a lélekszám, és egyre több katolikus család telepedik meg. A Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt római katolikus templomot Keglevich István építtette a többször javított középkori eredetű templom helyére. Építése a 18. század végén kezdődött, és 1832-re fejezték be. A község címerében a talpas kereszt szimbolizálja ezt.
Az itt élők főleg gabonatermesztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak, melyre az 1700-as évek végén keletkezett községi pecsét ábrázolása is utal. Ezért jelenik meg a címerben a búza és a szőlő.
A település gazdag múltját bizonyítja a Vár-hegyen a vatyai kultúrához tartozó közép- és késő bronzkori urnatemetőt tártak fel 1966-ban. Az épségben talált urna a Nemzeti Múzeumban látható. Néhány éve még jól felismerhetőek voltak a bronzkori erődítmény sáncai. A hegy fiatalabb régészeti lelete egy Árpád-kori földvár maradványa. Mellette egykori település nyomait is megtalálták. Három kilométerrel távolabb egy másik hajdani falu nyomaira is rábukkantak. Ennek közelében III. Béla király uralkodása idején (1172–1196) épült ciszterci apátság romjait rejti a föld.
2007-ben a Monori kistérségből a Nagykátai kistérségbe került át.
* Római katolikus templom
* Evangélikus templom
* Szent István-emlékmű
* Kőtojás
* Leányvár
A címer hármas osztása arra a három középkori falura utal, melynek romjain a mai Mende létre jött. Oszlárt 1252-ben, Billét 1351-ben Mendét pedig 1411-ben említi oklevél. A török hódoltság idején e három település mindegyike elpusztult. Az újjátelepítést a Bosnyák család, a Károlyi család és a Koháry család kezdte el 1724-ben. Többségében a felvidékről érkeznek az első telepesek, magukkal hozván az evangélikus hitet. Mende címerében őket jelképezi a Luther-rózsa.
1724-től fokozatosan növekszik a lélekszám, és egyre több katolikus család telepedik meg. A Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt római katolikus templomot Keglevich István építtette a többször javított középkori eredetű templom helyére. Építése a 18. század végén kezdődött, és 1832-re fejezték be. A község címerében a talpas kereszt szimbolizálja ezt.
Az itt élők főleg gabonatermesztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak, melyre az 1700-as évek végén keletkezett községi pecsét ábrázolása is utal. Ezért jelenik meg a címerben a búza és a szőlő.
A település gazdag múltját bizonyítja a Vár-hegyen a vatyai kultúrához tartozó közép- és késő bronzkori urnatemetőt tártak fel 1966-ban. Az épségben talált urna a Nemzeti Múzeumban látható. Néhány éve még jól felismerhetőek voltak a bronzkori erődítmény sáncai. A hegy fiatalabb régészeti lelete egy Árpád-kori földvár maradványa. Mellette egykori település nyomait is megtalálták. Három kilométerrel távolabb egy másik hajdani falu nyomaira is rábukkantak. Ennek közelében III. Béla király uralkodása idején (1172–1196) épült ciszterci apátság romjait rejti a föld.
2007-ben a Monori kistérségből a Nagykátai kistérségbe került át.
* Római katolikus templom
* Evangélikus templom
* Szent István-emlékmű
* Kőtojás
* Leányvár
http://km.bloglog.hu/page/12/
Loyolai Szent Ignác templom 1736 és 1738 között gróf Koháry András ideiglenes jellgű kápolnát építtet, amelyhez később gróf Beleznay Mikós tornyot emeltet. Mende ekkor még az Uri plébánia filiája. A kápolna Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítója tiszteletére épült, feltehetőleg az elpusztult korábbi egyház helyén. Az 1740-es canonica visitatio szerint két oltára van: Loyolaí Szent Ignác és Szűz Mária tiszteletére. Az 1774-es visitatio alapján tudjuk, hogy gróf Koháry István Szent Alajos, Szent Szaniszló, Szent Katalin és Szent Margit szobrait és különböző egyházi felszereléseket készíttetett. Ebben az időben a szentélyben két kerek ablak van, feltehetően a középkori templomra utaló részletekkel. A sekrestye hiányzik. az 1756. évi visitatio szerint két oltár, egy díszes kehely, két miseruha, egy misekönyv tartozott a templom felszerelései közé. Az 1777-es visitatio említi, hogy a sekrestyét és a kórust gróf Beleznay Miklós építtette. Ebből az időből a következő felszerelési tárgyakat említik: egy tabernaculum, egy áldoztatókehely, egy réz kehely patenával, egy aranyozott monstrancia (szentségtartó), egy füstölő rézből, hat miseruha, tizenegy fa gyertyatartó, három lobogó, egy kereszt, két harang és hárommutációs orgona. 1796-ban a templomon javítási munkák folynak, a költségvetéseket Schmidt Mihály kőműves, Veber György ácsmester, valamint Hausmann János váci kőműves és Marschall ácsmester adta be. 1799-ben 98 libras súlyú harangot öntettek Loyolai Szent Ignác tiszteletére. 1802-ben az egyik újjáöntetett harangot Szent Péter és Szent Pál, az 1806-ban kisebb harangot Szent János tiszteletére szentelték. 1819-ben a templomon javítási munkálatok folytak.
A jelenlegi templom építésével kapcsolatosan Riesel Jakab ceglédi ácsmester adott be terveket és költségvetést 1829, május 10.-én, 2.472,- ft összeggel, egyidejűleg "...Schwatsschein Meuermeister..." (aki azonos Szacsvai Józseffel) költségvetése 1829 május 10.-én kelt és 4807,- ft összeget tett ki. A tervrajzon feltűnő a poligonális - gótikus jellegű - szentély, amely feltehetőleg az elpusztult középkori egyház szentélye lehetett, s valószínűleg ezt a középkori eredetű romos templomot állították korábban ideiglenesen helyre. A tervnek azonban csupán a főhomlokzata emlékeztet a mai templomra. A jelenlegi templom 1831-ben épült gróf Keglevich István áldozatkészségéből. Ez évben új harangot is vásároltak. A templomot 1862-ben újra zsindelyezik, Szent Annát és Szent Vendelt ábrázoló olajfestményt, valamint a főoltár elé kínaezüst lámpát vásároltak. 1869-ben nyolc új paddal, Mária-szoborral és tizennégy stációképpel egészítik ki a templom berendezését és felszerelését. 1887-ben a templomot Hudra János monori ácsmester javította. 1910-ben ismét renoválták. Jellege: későbarokk, egytornyos falusi templom.
A plébánia épülete 1914-ben épült, melyet 1979-ben és 1980-ban renováltak. Historia Domusa 1936-tól van.
Mendén 1914-ben önálló lelkészséget szerveztek. Előtte előbb Irsának, majd 1744 óta Úrinak volt a leányegyháza. 1938-ban végleg elvált a "mater\"-től.
Hozzátartozik Pusztaszentistván és Kásavölgy, mint külterületek, de misézőhelyük nincs.
A jelenlegi templom építésével kapcsolatosan Riesel Jakab ceglédi ácsmester adott be terveket és költségvetést 1829, május 10.-én, 2.472,- ft összeggel, egyidejűleg "...Schwatsschein Meuermeister..." (aki azonos Szacsvai Józseffel) költségvetése 1829 május 10.-én kelt és 4807,- ft összeget tett ki. A tervrajzon feltűnő a poligonális - gótikus jellegű - szentély, amely feltehetőleg az elpusztult középkori egyház szentélye lehetett, s valószínűleg ezt a középkori eredetű romos templomot állították korábban ideiglenesen helyre. A tervnek azonban csupán a főhomlokzata emlékeztet a mai templomra. A jelenlegi templom 1831-ben épült gróf Keglevich István áldozatkészségéből. Ez évben új harangot is vásároltak. A templomot 1862-ben újra zsindelyezik, Szent Annát és Szent Vendelt ábrázoló olajfestményt, valamint a főoltár elé kínaezüst lámpát vásároltak. 1869-ben nyolc új paddal, Mária-szoborral és tizennégy stációképpel egészítik ki a templom berendezését és felszerelését. 1887-ben a templomot Hudra János monori ácsmester javította. 1910-ben ismét renoválták. Jellege: későbarokk, egytornyos falusi templom.
A plébánia épülete 1914-ben épült, melyet 1979-ben és 1980-ban renováltak. Historia Domusa 1936-tól van.
Mendén 1914-ben önálló lelkészséget szerveztek. Előtte előbb Irsának, majd 1744 óta Úrinak volt a leányegyháza. 1938-ban végleg elvált a "mater\"-től.
Hozzátartozik Pusztaszentistván és Kásavölgy, mint külterületek, de misézőhelyük nincs.
