Maglód 11639 lakosú (2010. január 1.) város a 31-es főközlekedési út és a120a-s/Szolnok-Újszász-Budapest/ vasútvonal mentén, Budapest keleti szomszédságában fekszik. A település nevét először 1200 körül Anonymus említette elbeszélésében, ki szerint a honfoglalók hetedik vezérének, Téténynek az unokái voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származott. A Gyulazombor nemzetség Pest megyei szálláshelyei ismertek, és valószínű, hogy a falu névadója a nemzetség Maglód nevű leszármazottja lehetett.
1344-ben mint királyi embert Maglódi Domokost említette egy oklevél.
A 14. században a Kátai és a Bodonyi családok birtoka. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. A falut 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.
A község legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, melyre az Ófaluban tábla emlékeztet.
# A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint 10 ezren lakják, lakóinak nagy része Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utca kapott aszfaltburkolatot.
# 2007. július 1-jén városi rangot kapott.
* római katolikus templom
* Evangélikus templom – késő barokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül
* Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria
* A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére
* Petőfi-emléktábla
* Petőfi-szobor
* Trianon-emlékmű és országzászló
* Történelmi sétány
1344-ben mint királyi embert Maglódi Domokost említette egy oklevél.
A 14. században a Kátai és a Bodonyi családok birtoka. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. A falut 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.
A község legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, melyre az Ófaluban tábla emlékeztet.
# A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint 10 ezren lakják, lakóinak nagy része Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utca kapott aszfaltburkolatot.
# 2007. július 1-jén városi rangot kapott.
* római katolikus templom
* Evangélikus templom – késő barokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül
* Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria
* A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére
* Petőfi-emléktábla
* Petőfi-szobor
* Trianon-emlékmű és országzászló
* Történelmi sétány
http://km.bloglog.hu/page/12/
