Galgamácsa 1987 lakosú (2010. január 1.) Galga menti község a 77-es/Aszód-Galgamácsa- Vácrátót/ és 78-as/Ipolytarnóc- Balassagyarmat- Aszód/ vasútvonalak mentén, Aszódtól 10 kilométerre, északnyugatra fekszik. Galgamácsa nevét először a középkorban említették, környezetét nagyon régóta emberek lakják. Mácsa egyike volt az Ákos nemzetség hatalmas birtokát kitevő településeknek már 1284-ben. A község nevét a Sydo nemzetségből származó Mácsától (1237-1267) kapta. 1421-ben Alsómacha és Felsewmacha még két külön településként szerepelt. A község a török hódoltság alatt sem pusztult ki. A 14. században épült épületei közül a katolikus templom kivételével földig pusztult. A 18. század közepén gróf Grassalkovich Antal szerezte meg a tulajdonjogát, ettől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott.
A falu 1827. március 23-án leégett, csupán 7 ház maradt épségben. Ennek emlékét őrzi az ún. Hétház-sor.A község a Galgamácsa nevet 1900. november 26-án vette fel, a Statisztikai Hivatal ajánlása alapján.
A római katolikus temploma 1913-ban épült. Két tornya, egységes belső tere van. Szép, XIX-XX. századfordulós, szecessziós hajló berendezés és újabb festmények.
A török időket átvészelő magyar lakosságú falu népművészetét, Vankóné Dudás Juli naiv parasztfestő alkotásait , a paraszti élet kellékeit és kereteit mutatja be a tornácos, faoszlopos, faragott ereszű népi tájháza.
http://km.bloglog.hu/page/11/
Szent Kereszt felmagasztalása templomA Szent Kereszt Felmagasztalásának címzett középkori templom eredete ismeretlen, 1400 körül már valószínűleg állt. A török hódoltság alatt is létezett, a török alóli felszabadító hadjárat nagyon megviselte. 1739-ben báró Grassalkovich Antal kegyúr költségén és a hívek munkájával renoválták és bővítették. 1909-ben életveszélyessé vát és bezáratták.
Az új templom 1913-ban készült el a Koronauradalom, mint kegyúr költségén. A szecesszió stílusában épült. A belső terek festését Beszédes László tervezte és kivitelezte. A főoltár 1958-ban a Kispesti nagytemplomból került ide. Hatalmas, faszerkezetű neogót építmény, több színnel festett, dúsan aranyozott, e századfordulón igen elterjedt stílusirányzatnak míves, szép példánya.
Az új templom 1913-ban készült el a Koronauradalom, mint kegyúr költségén. A szecesszió stílusában épült. A belső terek festését Beszédes László tervezte és kivitelezte. A főoltár 1958-ban a Kispesti nagytemplomból került ide. Hatalmas, faszerkezetű neogót építmény, több színnel festett, dúsan aranyozott, e századfordulón igen elterjedt stílusirányzatnak míves, szép példánya.
