Szent István király-templom
A templom (középkori elődje helyén) 1864-ben romantikus stílusban épült, Ybl Miklós tervei szerint. A templom melletti temetőben áll a Széchenyi Mauzóleum, kriptájában nyugszik Széchenyi István.
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. Féltő gondoskodását tudva érezzük szomorúnak, hogy a templom 1864-es felszentelését már nem érhette meg. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak tűnik. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki. A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig " ...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben."
